Fejvakarás és egymásra mutogatás lett az óraátállítás eltörléséből
2024. október 26. – 15:00
„Meg kell szüntetni az óraátállítást” – jelentette be az Európai Bizottság elnöke az éves programindító beszédében, és a testület még aznap be is nyújtotta a javaslatát, ami ezt lehetővé tenné.
Akkor még Jean-Claude Junckernek hívták a bizottsági elnököt, a javaslat szerint pedig 2019 tavaszán, esetleg őszén kellett volna utoljára bajlódni az óratekergetéssel. Azóta már nemhogy más vezeti a testületet, Juncker utódját idén szavazták meg a második ötéves elnökségére, és a mai napig váltogatjuk az időszámításokat. A télire idén épp most vasárnap fogunk áttérni: hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell majd visszaállítani az órákat.
Juncker 2018-as indoklása szerint „valamennyien hangoztatni szoktuk – leginkább ünnepi beszédekben –, hogy a nagy kérdésekben legyünk ambiciózusabbak, a kis dolgokban pedig szerényebbek. Ám az európaiak nem fognak tapsolni nekünk, ha eközben továbbra is uniós rendelet írja elő, hogy az órákat évente kétszer át kell állítanunk”. Nem véletlenül beszélt erről: a javaslat társadalmi egyeztetésére a mérsékelten izgalmas uniós javaslatokhoz képest kiugróan sokan, 4,6 millióan szóltak hozzá. Túlnyomó többségük, 84 százalékuk eltörölte volna az óraátállítást.
Tanácstalan Tanács
Az Európai Parlament (EP) már előtte, 2018 februárjában kérte, hogy vessenek véget a féléves váltásoknak, így nem meglepő, hogy ott viszonylag gyorsan haladtak a dolgok. A javaslatról készült EP-jelentés 2021 márciusára számított az utolsó átállításra, illetve egy esetleges októberi, utolsó alkalommal számolt azoknak az országoknak, amik a téli időszámításra térnének át. A testület 2019 márciusában el is fogadta a saját álláspontját. Ez alapján kezdhetett volna el a másik döntéshozóval, a tagállami Tanáccsal egyezkedni, amint az kialakította volna a maga véleményét.
A nemzeti kormányokat képviselő testület viszont azóta sem jutott el saját közös álláspontig. Annak ellenére sem, hogy elvben elég lenne a minősített többség, azaz az uniós országok minimum 55 százaléka, ha az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik – magyarul egy-két tagállam nem blokkolhat.
A Tanács saját oldala szerint a javaslat 2019 decemberében mutatta az utolsó életjelét a testületen belül. Ennek kétmondatnyi írásos nyoma maradt egy 13 oldalas dokumentumban: a soros finn elnökség beszámolt a helyzetről, és a javaslatról egy munkacsoport tárgyal. Ez a Tanács harmadik, legalsó szintje a miniszterek és az állandó képviselők alatt, ahol a tagállami szakértők egyeztetnek, magyarul még a megegyezés közelében sincsenek.
Azóta már jó pár ország kormányánál járt a féléves elnökségi staféta, idén júliusban pedig a magyar került sorra. Megkérdeztük a magyar elnökségtől, hogy ebben a hat hónapban tárgyaltak vagy tárgyalnak-e a javaslatról. Az Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály a válaszában részben az Európai Bizottságra mutogatott. Emlékeztetett rá, hogy nincs tanácsi álláspont, de „mindehhez hozzájárul, hogy szükség lenne a Bizottság részéről a javaslattal kapcsolatos hatástanulmány elkészítésére, azonban ez máig nem történt meg”.
Az Európai Bizottság korábban valóban említett hatástanulmányi igényt a kormányoktól, de nem követelményként. Egy 2021-es EP-képviselői kérdésre adott válasz szerint nem maga a Tanács, hanem „számos” tagállam beszélt erről, ráadásul csak „bátorították” az Európai Bizottságot, hogy végezzen ilyet. A választ 2023-ban is megismételték.
Amikor arról érdeklődtünk, hogyan fér meg a válaszuk a magyar elnökség állításával, akkor Adalbert Jahnz szóvivő közölte, hogy továbbra is ugyanez az álláspontjuk. Hozzátette: az Európai Bizottság a további elemzést igénylő felhívásokra már több alkalommal jelezte, hogy szerinte az elérhető adatok – amikre a szöveg indoklásában is utalnak – kellő analitikai alapot adtak a jogszabálynak. Arra nem adtak javaslatot, hogy melyik ország melyik időzónát válassza, mert ez a tagállamokra tartozik és valószínűleg a földrajzi helyüktől függ. Így ők maguk vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy döntsenek róla többek között a társadalmi egyeztetések figyelembe vételével – írta a szóvivő.
Az EP-ből megint piszkálgatják az ügyet
Egy 2018. novemberi tanácsi jelentésből is látszik, mennyire megosztottak a kormányok. Bár többen támogatták a javaslatot, voltak, akik arra hivatkoztak, hogy nem látnak hiteles bizonyítékot az intézkedés hasznáról, mások egyenesen azt állították, hogy a mostani rendszer megfelelő. Két, meg nem nevezett tagállam képviselője még a jogalapba is belekötött. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy összehangoltan kell dönteni, különben széttöredezhet az egységes uniós piac.
A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely tavaly októberben szintén arról beszélt: a nyári és téli időszámítás váltakozását egységesen lenne értelme eltörölni, különben más időzónában leszünk a szomszéd országokhoz képest.
Ha ilyen döntés születik, támogatnák azt, hogy a nyári időszámítás maradjon – jelezte. 2021-ben egyébként több kormányinfón is felmerült az óraátállítás eltörlése, Gulyás akkor azt mondta, hogy ha már választani kellene, akkor Magyarország a nyári időszámításra voksolna, de már akkor hangsúlyozta, ez pont egy olyan kérdés, amiben előnyös lenne egy összeurópai álláspont kialakítása.
Az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága 2021 márciusában sürgette a Tanácsot, hogy pörgesse fel a munkát. A képviselő-testületből a napokban Seán Kelly próbál új lendületet adni az ügynek. A jobbközép Európai Néppárt ír tagja aláírásokat gyűjt a társai között. Kérdésünkre közölte, hogy egyelőre 67-en csatlakoztak hozzá mindegyik frakcióból és a függetlenektől, „ami azt mutatja, hogy ez nem feltétlenül egy pártügy”.
Az érdeklődőket össze is hívná egy találkozóra, mert „ideje véget vetni a féléves óraátállításnak, aminek negatív hatása van az egészségre, a jólétre és a biztonságra. Ez a gyakorlat nem felel meg a céljának a mai világban.” A képviselő szerint „az óraátállítás eltörlése milliók életét tenné egyszerűbbé Európa-szerte”.
Akár az is valamilyen változást hozhat, hogy a júniusi EP-választás után most új uniós jogalkotási időszak kezdődött. Ilyenkor végig szokták nézni a hasonló döglött ügyeket, hogy van-e értelme tovább foglalkozni velük, esetleg módosítva újrakezdjék az egyezkedést, egyelőre viszont nem sok mozgás látszik az ügyben az EP-n kívül.
Semmi értelme, de csináljuk
Arról, hogy miért kellene leállni az állítgatással, korábban részletesen ebben a cikkben írtunk, utoljára pedig 2021-ben, az utolsó tervezett óraátállítás évében foglalkoztunk hosszabban a témával. A válasz persze azóta sem változott: azért, mert csak előnyei lennének annak, ha leszámolnánk az óraátállítással. Magyarországon legfeljebb pár száz forintot spórolunk vele, miközben az évenkénti két átállásnak komoly élettani hatásai vannak.
Az óraátállítás befolyásolja az emberek cirkadián ritmusát, amitől ilyenkor rosszabb a közérzetük, romlik a koncentrációjuk, és rosszabbul alszanak. Ez több közúti balesethez és műhibához vezethet, továbbá súlyosbíthatja a betegségeket, valamint a szívroham és az agyvérzés kockázatát is jelentősen növelheti. Így logikusnak tűnik, hogy megszabaduljunk az állítgatástól, abban viszont egyelőre nincs egyetértés, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kellene-e megtartani.
Ez a fő oka annak, hogy évek óta halogatja mindenki a kétféle időszámítás eltörlését, mert számos indokot lehet felsorakoztatni mindkettő mellett. A legtöbb ember pedig jellemzően éppen az ellenkezőjét akarja annak, ami a tudományos álláspont. A nyári időszámítást támogatók szerint így tovább van világos, vagyis több időt tudunk eltölteni természetes fénynél a szabadban (vagy akárhol), míg a téli időszámítás mellett az szól, hogy a szervezetünk cirkadián ritmusa alapból erre van beállva, és
ha reggel van sötét, az a kutatások alapján jóval megterhelőbb a szervezetünknek, mintha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt.
Az oroszoknál már a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a tudománynak van igaza. Ott 2011-ben a lakosság támogatásával nyári időszámításra álltak át, három évvel később viszont Vlagyimir Putyin csavart még egyet a dolgon, és 2014 őszétől inkább mégis a télin folytatták. Az állandó nyári időszámítás ugyanis sokaknál, különösen az ország északi részén élőknél okozott depressziót, miután hosszú hónapokig kellett sötétben iskolába vagy munkába menniük.
Emellett országosan is megnőtt az egészségügyi problémák mennyisége, stresszesebbek lettek az emberek, és 2012-ben jelentősen megnőtt a reggeli órákban történt balesetek száma az egy évvel korábbi állapothoz képest.
Nemcsak az EU szüntetné meg
Ukrajnában idén júliusban szavazta meg a parlament az óraátállítás eltörlését, náluk most ősszel lesz az utolsó tekergetés, a továbbiakban végleg a standard (vagyis a téli) időszámítást fogják használni. Mexikó nagy részén 2022 őszén állították át utoljára az órát, ők azóta ugyancsak a standard időszámítást követik.
Az Egyesült Államokban szintén 2022-ben nyújtottak be egy törvényjavaslatot, ami 2023 novemberével nyári időszámításra állította volna át az országot, ebből azonban az EU-s javaslathoz hasonlóan azóta sem lett semmi.
Egy alvásgyógyászattal foglalkozó szakmai szervezet erre egyből jelezte, hogy pont az ellenkezőjére lenne szükség, de a javaslat a Kongresszuson végül át sem ment, szóval nem kellett sokat aggódniuk emiatt. Egyes szakértők szerint amúgy az országban minden úgy jó, ahogy van, mert túl sok a regionális különbség az egységes szabályozáshoz. Ebben van is valami, Arizonában és Hawaiin egyáltalán nincs nyári időszámítás.
Lazán kapcsolódó ellentétes példa ugyanakkor az, hogy Egyiptomban hét év kihagyás után tavaly vezették vissza az állítgatást, hogy ezzel is spóroljanak, ami azért is érdekes, mert a szintén meleg klímájú Arizonában pont azért nincs nyári időszámítás, mert az extra világos óra már a hatvanas években is megdobta az energiafogyasztást.
