Most még tekergetjük az órát, aztán jön az örök tél vagy az örök nyár

Most még tekergetjük az órát, aztán jön az örök tél vagy az örök nyár
Tudomány
Hatvani Béla átállítja az órák mutatóit a Hatvani család gyűjteményének helyet adó Órák Házában Kunszálláson 2017. október 28-án. Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Közeledünk az utolsó óraátállításhoz, 2021-ben ugyanis muszáj lesz vagy a nyári, vagy a téli időszámítás mellett elkötelezni magunkat. A szakemberek és a lakosság ellentétes állásponton van, és az oroszok már ráfáztak, hogy az utóbbira hallgattak. De egyáltalán miért kell véget vetni az óraátállításnak?

Október 25-én, vasárnap hajnali 3-kor ismét óraátállítás jön, megint vissza kell tekerni az órát hajnali 2-re, hogy az ajándékba kapott plusz egy óra alvással megkezdődjön a téli időszámítás.

Ugyan közeledünk az óraátállítás európai eltörléséhez, a mostani még biztosan nem lesz az utolsó tekergetés. Ha Magyarország a nyári időszámítás megtartása mellett dönt, 2021 márciusában kell utoljára az órákhoz nyúlni, ha az orosz példából tanulva a téli mellett tartunk ki, egy év múlva, 2021 októberében jöhet az utolsó óraátállítás.

Ez viszont országonként változhat az Európai Unió tagállamai között. Az EU egy 2018-as felmérés eredményének helyt adva 2019-ben elrendelte a tagállamai számára, hogy szüntessék meg a téli és nyári időszámítás közötti váltogatást, és döntsenek egyik vagy másik mellett. Lehetőleg úgy, hogy abból ne legyen az egész kontinenst káoszba döntő helyzet, vagyis ne országról országra változzon, mennyi az idő. Az óraátállítás elhagyása viszont remek lehetőséget teremt például Spanyolország számára, amely 1940 óta a rossz időzónába van beragadva, most viszont végre átcsúszhat a szomszédos Portugália és többek között Nagy-Britannia által is használt greenwichi középidőbe (GMT).

Az országoknak eredetileg 2020-ban kellett volna, kellene dönteni a váltásról, a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt viszont tolódik a dolog, az óraátállítással való 2021-es felhagyás viszont még így is tartható.

De mi indokolja, hogy leszámoljuk az óraátállítással?

Igazából minden, kezdve a gazdasági indokoktól, az élettani hatásokig bezárólag.

Az óraátállítás gondolatát sokan Benjamin Franklinnek tulajdonítják, ő azonban valójában csak ironikusan vázolta fel a téli és nyári időszámítás tervét. Az első, gyakorlatban is bevetett változat 1916-ban, az első világháború idején jött el Franciaországban, a Brit Birodalomban, illetve a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén, hogy az ipari tevékenységek világosba helyezésével csökkentsék az áramfogyasztást, ezzel pedig értékes üzemanyagot mentsenek meg háborús célokra.

A második világháborúban ismét a háborús spórolás okán vezették be a menet közben elhagyott óraátállítást, akkor 1941-49 között volt érvényben Magyarországon, majd 1954-57 között az esti termelésre hivatkozva vezették be újra egy rövid időre.

Negyedszer 1980-ban, az elszabaduló energiaárak – ez az 1973-as olajválság elnyúló hatása volt – hozták vissza az óraátállítást, ami 1996-ig komolyabb szabályozás nélkül működött az EU-ban. Az összehangolást a nemzetközi menetrendek miatt is meg kellett lépni, részben ezért is, 2001-ben irányelvbe foglalta a nyári időszámítás kérdését az EU, és azóta központilag szabályozott ez a terület is.

A közvilágítás és egyéb tevékenységek viszont már annyira energiatakarékos rendszerrel működnek, hogy ez a megtakarítás, ha nem is elenyésző, de kisebb, mint amilyen negatív hatása van, hogy évente kétszer egy másik időzónához kell alkalmazkodnunk.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint fejenként nagyjából 450 forint megtakarítást jelent az évi két óraátállítás, ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy a márciusi és októberi átállás után több a baleset az utakon, nehezen alkalmazkodnak az emberek. "A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás idején a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz" – érvel a Magyar Alvás Szövetség (MASZ).

A teljes átállás szakértők szerint átállásonként egy hét is lehet, ez egyenként 225 forintért valóban nem tűnik kifizetődőnek.

Személyvonat érkezik a Rákospalota-Újpest vasútállomásra reggel 6 óra 30 perc körül az óraátállítás napja előtti napon, 2015. október 24-én.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nem mindegy, örök tél vagy örök nyár jön

A kérdés, hogy márciusban vagy októberben legyen az utolsó óraátállítás, egyáltalán nem lényegtelen. Több, átfogó magyar felmérés szerint a lakosság túlnyomó része a nyári időszámítás mellett maradna, a szakértők ugyanakkor a télit tartanák meg, nem lesz tehát könnyű végleges döntést hozni.

De nézzük az okokat, ki miért támogatja egyik vagy másik oldalt!

A nyári időszámítás mellett szól, hogy

  • világosban nő a szabadban sportolásra, kirándulásra rendelkezésre álló idő,
  • munka után egy órával nő a világosban eltölthető rekreációs időkeret,
  • csökken a délutáni szürkület okozta balesetek száma,
  • a turisztikai bevétel is nő, hiszen délután/este többet költenek világosban a turisták.

A téli időszámítás mellett kevesebb praktikus, de annál több tudományos hátterű indok szól. A legfőbb ezek közül, hogy az emberi szervezetben évezredek alatt kialakult, az alvás és az ébrenlét természetes ritmusát takaró cirkadián ritmus a napfelkeltéhez igazodik, a nyári időszámítás megtartása viszont azt eredményezi, hogy a tél közepén lennének napok, amikor csak 8.30-kor, tehát már bőven a tanítási idő kezdete után kelne fel a nap.

Alváskutatók, így a Magyar Alvás Szövetség szerint is ez megviseli az emberi szervezetet, amely a reggeli indulás idején sokkal nehezebben viseli el a sötétet, mint a nap vége felé. 2017-ben éppen egy olyan tanulmányért járt az élettani Nobel-díj, amely az élőlények belső napi biológiai órájának működését vizsgálta és írta le, és ez is arra jutott, hogy nem tesz jót az emberi szervezetnek, ha túl korán, vagyis jóval a napfelkelte előtt kel.

A Nobel-díjjal jutalmazott Jeffrey C. Hall, Michael Rosbach és Michael W. Young elsőként bukkant rá egy génre, ami egy olyan fehérjét kódol, ami éjszaka felhalmozódik a sejtekben, nappal pedig fokozatosan lebomlik. Ez a ritmus könnyen felborulhatna a téli hónapokban.

Fontos persze megjegyezni, hogy a téli időszámítás megtartása a másik oldalon, vagyis nyár közepén is kellemetlenségekhez vezetne, így ugyanis lenne olyan nap, amikor már hajnali 4 előtt világosodna, ám ez ellen még mindig egyszerűbb redőnyökkel védekezni, mint sötétben ébredésre bírni a szervezetet.

Ezen a véleményen van a Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ is: sötétben elkezdeni a napot sokkal nagyobb igénybevétel a szervezet számára, mintha délután egy órával korábban kell felkapcsolni a villanyt.

Beszédes, hogyan is alakulna a napfelkelte és a naplemente időpontja, ha végig a nyári vagy végig a téli időszámítást tartanánk meg:

  • 2020. március 28-án (a nyári időszámítás előtti utolsó nap) a téli szerint 5:29 és 18:09; a nyári alapján 6:29 és 19:09.
  • 2020. június 21-én (a nyári napfordulót követő első napon) a téli szerint 03:45 és 19:46, a nyári alapján 04:45 és 20:46.
  • 2020. október 25-én (a téli időszámítás első napján) a téli szerint 06:16 és 16:38, a nyári alapján 07:16 és 17:38.
  • 2020. december 22-én (a téli napfordulót követő első napon) a téli szerint 07:28 és 15:57, a nyári alapján 08:28 és 16:57.

A szakértők és a lakosság oldalának mérlegelése mellett persze az európai országok döntését is figyelembe kell venni. Hiába erősek az érvek bármelyik oldalon, annak nem sok értelme lenne, hogy Magyarország a környező országok döntésével szemben különcködjön, és mondjuk Ausztriához, Szlovákiához, Szerbiához és Horvátországhoz képest is eltérő időszámításba kerüljön.

Nem mindenkinek jött be

Az EU előtt máshol is döntöttek már úgy, hogy felhagynak az óraátállítással – illetve Arizona példáját nézve volt, ahol eleve bele sem kezdtek a dologba, hiába van óraátállítás a másik 49 amerikai államban.

Ezek közül az orosz példa lehet leginkább intő jel. 2011-ben, még Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt döntöttek úgy a lakosság egészségügyi és mentális jólétét szem előtt tartva, hogy szakítanak a téli időszámítással. A döntést a lakosság 73 százaléka támogatta, tehát nem csak a kormányzatban tűnt jó ötletnek a lépés.

Éppen ezért okozott meglepetést, hogy 2011 után a téli időszámítás hiánya, vagyis a nyári időszámítás megtartása sokaknál vezetett depresszióhoz, főleg az ország északi felén levő nagyvárosokban, ahol a hosszú hónapokon sötétben át iskolába vagy munkába igyekvő lakosság egyre rosszabb kedvűvé vált. Az állandó nyári időszámítás mellett országosan több egészségügyi problémával találkoztak, általánosan nőtt az emberek stressz-szintje, és 2011-hez viszonyítva 2012-ben jóval több volt a reggeli órákban történt balesetek száma is.

Ezért Vlagyimir Putyin 2014-ben úgy döntött, hogy csavar egyet a dolgon, és egy utolsó utáni, október 26-i óraátállítással mégis inkább a téli időszámításon folytatják, és azóta is kitartanak emellett.

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom