Fact-check: Tényleg veszélyesebb volt a lélegeztetőgép, mint maga a koronavírus-fertőzés?

Elon Musk október végén vendég volt Joe Rogan podcastjában, ahol sok mindenről beszélgettek: a Mars meghódításáról, a Cybertruckról, arról, hogy Soros György tönkre akarja tenni a világot, de nehéz gyerekkora volt, valamint a koronavírusról.

Joe Rogan megjegyezte, hogy vannak emberek, akik gondoltak, mondtak valamit a járványról 2020-ban, és a mai napig azt szajkózzák. Azt már mi tesszük hozzá, hogy egyébként pont ilyen Elon Musk is, aki 2020 márciusában megjósolta, hogy a járványnak egy hónapon belül vége lesz – aztán belehalt még majdnem 7 millió ember –, és a mai napig úgy gondolja, hogy az emberiség túlreagálta a vírust. Főleg azóta, amióta ideiglenesen be kellett volna miatta zárnia a gyárait.

Nagyjából 1 óra 3 perc körül kezdtek el a Covidról beszélgetni, és Rogan egy perccel később megkérdezte, hogy halt-e meg valaki a vírus miatt Musk valamelyik gyárában. Ő azt válaszolta, hogy amennyire tudja, nem, sőt, még súlyos fertőzésről sem tud. Egyébként azután, hogy 2020-ban a szabályozás ellenére újranyitotta a gyárait, több száz fertőzést regisztráltak a dolgozói között.

Visszaemlékezett arra is, hogy az első kínai hullám során az országban dolgozó 20 ezer Tesla-alkalmazott közül senki nem halt meg vagy lett nagyon beteg. Erre annyi bizonyítékot hozott, hogy látták, hogy mindenki mindennap becsekkol a kártyájával. Nem lehet tudni, hogy valóban így volt-e, tulajdonképpen elképzelhető. Ezt azonban túlélői, túlélési torzításnak hívják, klasszikus logikai hiba. Arra alapoz, hogy velem nem történt semmi rossz, tehát nem is volt olyan rossz a helyzet – miközben csak Kínában különböző becslések szerint 1-1,6 millió ember halhatott bele a SARS-CoV-2-fertőzésbe.

Lélegeztetőgépek

Musk arra is kitért, hogy szerinte a gyógymód veszélyesebb volt, mint maga a kór. Erre példaként az invazív lélegeztetőgépeket hozta. Ez az a módszer, amikor egy, a légcsőbe ledugott csövön át lélegeztetik az embert.

„Valakit Coviddal diagnosztizáltak, lélegeztetőgépre rakták egy hétig, ami gyakorlatilag megsüti a tüdődet”

– mondta.

Ezt azzal magyarázta, hogy ha normális nyomás alatt, hosszú ideig tiszta oxigént lélegzik az ember, az nem tesz jót neki. Kitért arra is, hogy a légkör jelentős része nitrogén, csak 21 százaléka oxigén. Ez is igaz. Szakértelmét azzal magyarázta, hogy az űrkutató cégénél, a SpaceX-nél létfenntartó berendezéseket gyártanak az űrhajóikhoz, tehát tudja, miről beszél, tudja, mi tesz rosszat az emberi testnek. „Elég sokat tudok a létfenntartó rendszerekről, mert űrhajókat gyártunk. És életben kell tartanunk embereket vákuumban is.”

Fontos különbség azonban, hogy míg a SpaceX olyan megoldásokon dolgozik, amik segítenek makkegészséges, sőt jól edzett embereknek életben maradni az elképzelhetetlenül hideg világűr vákuumában, ahol gyakorlatilag olyan feltételeket teremtenek meg, amilyeneket csak akarnak; addig az intenzív osztályokon az orvosok készen kapták a körülményeket, és nagyon beteg emberekről kellett eldönteniük, hogy lélegeztetőre teszik-e őket, vagy sem. Ez az egyik probléma a kijelentésével.

A másik az, hogy az egyszerűen nem igaz, hogy minden covidost lélegeztetőre raktak volna. Indiában például több ember szorult ilyen kezelésre, mint ahány gép rendelkezésre állt.

Rogan megjegyezte, hogy a lélegeztetőre kerülők 80 százaléka meghalt. Ezzel valószínűleg arra a korábbi álhírre utalt, amiben ez az állítás elhangzik. Azonban az a kutatás, amire az álhírben hivatkoznak, nem arról szólt, hogy a lélegeztetőgépre került covidosok milyen arányban halnak bele a fertőzésbe, hanem arról, hogy úgy általában a lélegeztetőgép miatt kialakult tüdőgyulladásban (VAP) hányan haltak meg. A VAP azért alakul ki, mert a tüdőbe vezetett cső gyakorlatilag egy autópálya a baktériumoknak. A kutatás nem is a Covidra fókuszált, bár az 585 alanyból 190-nél diagnosztizáltak Covid–19-et.

De ami ennél is fontosabb: nem arról volt szó, hogy a lélegeztetőgép állt volna a halálesetek mögött. Ez kicsit olyan, mintha valaki, mondjuk, egy darázscsípés miatt fulladozni kezdene, és hiába kap orvosi ellátást, végül meghal. Nem az orvosi ellátásba halt bele, hanem a csípésbe, amibe az ellátás nélkül még nagyobb eséllyel belehalt volna.

Ugyanez igaz a lélegeztetőgépeknél is: a betegek nem véletlenül kerültek ezekre a gépekre, hanem azért, mert a betegség miatt önállóan már képtelenek voltak levegőt venni. Az orvosnak ilyenkor döntenie kell: a beteg nem kap levegőt, összeomlik a légzőrendszere, és meghal, vagy lélegeztetőgépre rakják, ami növeli a túlélés esélyét. Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos 2020-ban a Szeged.hu-nak azt mondta, hogy a gép nem csodaszer, de nélküle nagyon alacsony a túlélés esélye a súlyos betegeknél, és azt, hogy hiába tud 100 százalékos oxigént pumpálni a gép, erre azért nem minden esetben van szükség.

Még 2021-ben nyilatkozott a Telexnek egy névtelenséget kérő intenzívosztály-vezető, aki elmondta, hogy nem mindenki ugyanannyi oxigént kap, hanem egy vizsgálat után határozzák meg, hogy egy-egy betegnek mennyi oxigénre van szüksége.

„Olyanokról van szó, akik elkezdenek köhögni, bemennek még a saját lábukon, és ambulánsan kezelik őket? Vagy azokról, akik már az utolsó jártányi erejükből jutnak el hozzánk az intenzív osztályra? Utóbbiaknak hiába adogatnánk a kétliteres oxigént, mert ők már könyörögni fognak az oxigénért.”

„Az oxigén nem egy gyógyszer, amit napi háromszor beveszünk két órán át, és akkor jó lesz. Azt vagy adjuk, vagy nem adjuk, és ha a beteg fullad, de nem adjuk, attól lesz agyödémája, hogy fullad, és oxigénhiányos károsodásuk lesz a sejteknek” – tette hozzá egy fővárosi intenzív terápiás orvos.

Arról nem is beszélve, hogy sokan végstádiumban kerültek rá a lélegeztetőgépre, de sajnos azért, mert túl sokáig húzták, hogy kórházba menjenek. „Ameddig csak kis megfázásos tünetei vannak, azt mondja, hogy kihúzza. Mire már jön, megcsináljuk róla a CT-t, és kiderül, hogy van egy 40-50 százalékos tüdőérintettsége, egy zajló gyulladása, ami két nap múlva már 80 százalék lesz, abba már nagyon nehéz belenyúlni. És amikor az ember tüdejének a 80-90 százaléka odavan, az már tényleg magas halálozással jár” – mondta a vidéki intenzíves vezető.

De a járvány nagyobb hullámai alatt az orvosi módszertan is változott, és az intenzíveken egyre inkább igyekeztek a megelőzésre koncentrálni. Az orvosok akkor használtak intubációt, ha tényleg muszáj volt, a középsúlyos és súlyos betegeknél igyekeztek azt kerülni. Lovas az Átlátszón azt írta, hogy

„Az adatokból jól kiolvasható, hogy minél kevesebb beteget intubáltak, annál kevesebb páciens halt meg”.

2021 márciusában Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont főigazgató-tulajdonosa azt mondta, hogy náluk addig mindenki túlélte a lélegeztetést, bár volt, aki hat hét után került le a gépről. Azonban mindent megtettek, hogy elkerüljék a lélegeztetőgépet, ezért például amint bekerült hozzájuk egy beteg, azonnal elkezdték a légzőizmok tornáztatását. Tehát nem igaz, hogy mindenkit azonnal gépre raktak volna, nem is volt annyi szakember, hogy minden lélegeztetőt megfelelően működtessenek. Az orvosok mérlegelték, hogy mekkora a beteg túlélési esélye invazív lélegeztetés nélkül, és ez alapján döntöttek.

Musk egyébként még a járvány elején bejelentette, hogy ha hiány van, akkor a Tesla elkezd lélegeztetőgépeket gyártani. Akkor már hiány volt, és valóban el is kezdtek lélegeztetőket gyártani. Azonban nem invazív, erősebb típust, amire igazán szükség volt, hanem B-PAP változatot. Ezt végül egy New York-i kórházban úgy hidalták át, hogy kitalálták, hogyan lehet ezeket invazívvá alakítani.