Fact-check: Nem létezik olyan oroszellenes ENSZ-határozat, amit csak 58-an szavaztak meg

2022. október 04. – 10:46

frissítve

Fact-check: Nem létezik olyan oroszellenes ENSZ-határozat, amit csak 58-an szavaztak meg
Szerhij Kiszljica ukrán nagykövet az ENSZ székházában 2022. augusztus 24-én tartott sajtótájékoztatón, miután nyilatkozatban ítélte el az orosz agressziót, a hatodik hónapja tartó, ukrajnai orosz invázió miatt – Fotó: Lev Radin / Pacific Press / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Bár az oroszpáti facebookozók jelentős része egy illegitim, sátáni szervezetnek tartja, az ENSZ mégis többször előkerül a különböző összeesküvés-elméleteknél. Ilyen volt például a poszt, ami szerint a szervezet korábbi elnöke szerint Ukrajna nem létezik. Ez a tendencia nem csak ebben a csoportban figyelhető meg: hiába tartanak egy adott forrást sátánian rossznak, amint úgy tűnik, hogy az valahogy őket igazolja, azonnal vállukra emelik.

Az ENSZ megint így járt. Bár az oroszbarát csoportok kommentjei alapján a szervezet egyértelműen pénz-/Amerika-/globalizáció-/sátánpárti – annak ellenére, hogy Oroszországnak vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában –, most mégis jól megmutatták a világnak, hogy a Föld országainak többsége a jó oldalon, azaz Oroszország mellett áll:

„Ukrán pofára esés az ENSZ szavazásán! 193 tagállamból csak 58 támogatta az oroszellenes nyilatkozatot”

– áll egy bejegyzésben az Oroszország Barátai Csoportban. Hasonlót állít ez és ez a poszt is.

Az Itthonrólhaza.hu azonban ennél egy lépéssel tovább ment: azt írják, hogy a 193 ENSZ-tagországból 54 fogadott el egy Oroszországot elítélő határozatot. A határozat egy olyan, jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalás, amiről az ENSZ Közgyűlése szavaz. A közgyűlésben mind a 193 tagállamnak ül egy képviselője, és mindnek egy szavazata van.

Az ENSZ Közgyűlésében azonban nem tartottak ilyen szavazást, így nem is hoztak ilyen határozatot.

Arról van szó, hogy – ahogy az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ is megírta –, az orosz invázió hat hónapos évfordulója alkalmából Ukrajna ENSZ-nagykövete, Szerhij Kiszlicja felolvasott egy állásfoglalást, amiben elítéli az orosz agressziót, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Ezt a nyilatkozatot támogatta, azaz írta alá 54 ENSZ-tagállam (köztük Magyarország is).

A nyilatkozatról küldtünk kérdéseket Ukrajna ENSZ-képviseletének, többek között arról érdeklődtünk, hogy a nyilatkozathoz kérték-e több tagország támogatását is, de cikkünk megjelenéséig többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak. Ha reagálnak, frissítjük a cikket.

Az ENSZ valóban fogadott már el határozatokat is a témában, de nagyon más eredménnyel, mint amiről a fenti bejegyzések szólnak.

A háború kitörése után néhány nappal a Biztonsági Tanács (BT) összehívta a közgyűlést, hogy megtárgyalják az orosz inváziót. Erre azért volt szükség, mert a BT egyik állandó tagjaként Oroszország bármit megvétózhat. Kötelező erejű határozatot – az esetek túlnyomó többségében – viszont a BT tud hozni, és Oroszország feltételezhetően nem szavazott volna meg egy döntést, ami arra kényszerítette volna, hogy kivonja a csapatait Ukrajnából.

Így, hogy a BT megkerülte saját magát, és a közgyűlés elé terjesztette az ügyet, elérték, hogy szülessen közös döntés, még ha csak dorgáló is. A határozat igen sikeres volt: 141-en támogatták, öten ellenezték, és 35 tartózkodott. A döntéssel felszólították Oroszországot, hogy szüntesse be az offenzívát és vonja vissza csapatait. Látható, hogy ez leginkább morális győzelem volt.

Azóta a közgyűlés még kétszer szavazott a háborúval kapcsolatban. Március 24-én 140 igen, öt nem és 38 tartózkodó szavazattal kiadtak egy határozatot a civilek védelméről és arról, hogy a humanitárius segélynek akadálytalanul el kell jutnia Ukrajnába. Ekkor az orosz csapatok még nem vonultak vissza Kijev környékéről, így nem lehetett tudni, hogy milyen mészárlás zajlott például Bucsában.

A következő szavazás április 7-én volt, akkor 93 tagállam megszavazta (24 nem és 58 tartózkodás ellenében), hogy felfüggesszék az Orosz Föderációt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Ahogy írtuk, ennek a döntésnek gyakorlati következménye nem nagyon van, csak annyi, hogy az orosz delegáció nem vehet részt a bizottság munkájában. A tagállamok viszont ezzel ki tudták nyilvánítani, hogy nem tartják elfogadhatónak Oroszország cselekedeteit.

Mindhárom döntés megtalálható az ENSZ digitális könyvtárában. Ezt Kőrösi Csaba ENSZ-közgyűlési elnök szóvivője is megerősítette. Paulina Kubiak válaszában azt írta, hogy csak a felsorolt három közgyűlési határozat született az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban. Az augusztus végi, 58 szavazatos határozatnak viszont nincs nyoma, mert ilyen nem létezik. Az Itthronrólhaza.hu azt írja, hogy „az orosz Andrej Klimov, a Szövetségi Tanács állami szuverenitásvédelmi bizottságának vezetője (…) így kommentálta a szavazást”: „Nagyon különböző államok vannak azok között, akik nem szavazták meg a határozatot, és nem azért, mert szeretik Oroszországot.”

De ugye ilyen határozat nem létezik, szavazás sem volt, így nehéz bárkinek is elleneznie a nyilatkozatot. Bár az oldal úgy állítja be, mintha az ENSZ kétharmada kihátrált volna Ukrajna mögül, ebből az esetből nem egyértelmű ez az ok-okozati összefüggés.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!