Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte

2022. szeptember 8. – 13:30

frissítve

Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte
Határátkelő a lengyel-ukrán határon Krakovets közelében – Fotó: Pavlo Palamarchuk / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

„Ne higgy el mindent, amit a Facebookon olvasol (Petőfi Sándor)” – Valószínűleg sokan emlékeznek a közösségi oldalakon keringő képekre, amiken hasonló, 10 éve még viccesnek számító bölcsességek álltak. Bár ma már nem feltétlenül nevetünk rajtuk, sajnos az aktualitásukat nem vesztették el: a mai napig egy csomóan bevesznek kamuidézeteket.

Ilyen volt például az orosz invázió elején keringő Time-borító, vagy a Mike Tysonnak tulajdonított, oroszpárti állásfoglalás. Június elején egy hasonló poszt kezdett el keringeni a magyar Facebookon. Különböző felhasználók ugyanazt másolták be posztokba, összesen már több mint nyolcezer megosztásnál járnak (itt is van egy, két, három, négy példa).

„Vajon ez igaz?

Elképesztő nyilatkozatot tett Ban Ki-Moon volt ENSZ-főtitkár, amelynek közvetítését betiltják az ukrán sajtóban és az interneten. És erről semmit sem tudunk”

– kezdődik az egyik bekezdés. A rutinos Ellenőrző-olvasók talán már sejthetik, hogy ha írunk a posztról, akkor valószínűleg nem, nem igaz. Talán az lesz a legjobb, ha egy-két bekezdésenként elemezzük a szöveget.

A dezinformációs propaganda gyakran él azzal az eszközzel, hogy úgy állítja be magát, mintha valami eltitkolt dologról rántaná le a leplet. Azzal a mondattal, hogy „betiltják az ukrán sajtóban és az interneten” a szerző rögtön be is védi magát, mert ha valaki rákeres egy ilyen Ban Kimun-nyilatkozatra, akkor nem fogja megtalálni, és ahelyett, hogy rájönne, hogy kamu az egész, előfordulhat, hogy arra gondol, hogy persze, hogy nem látja, hát le van tiltva. Mondjuk felmerül a kérdés, hogy akkor vajon hogy maradhat fent – több posztban is – a világ legnagyobb közösségi oldalán. A volt ENSZ-főtitkár amúgy eddig mindig független államként utalt Ukrajnára, erre később visszatérünk.

Ebben az esetben egyébként Ban Kimun említése kimeríti az angol name-dropping fogalmát, azaz csak azért szerepel a posztban a neve, hogy az egész hitelesebbnek tűnjön. A szöveg hátralevő részében nem is említi a volt főtitkárt.

„Ukrajna 1991.12. 25-óta nem jegyezte be határait. Ukrajna határainak szuverén államként történő nyilvántartásba vétele nem történt meg az ENSZ-ben!

Feltételezhető tehát, hogy Oroszország nem követ el semmilyen jogsértést Ukrajnával kapcsolatban”

Itt a dátum használata keltheti azt az érzést az olvasóban, hogy az állítás helyes, hát ellenőrizhető adatokat lát. Ettől függetlenül ez az egész nem igaz. Ukrajna nem a Szovjetunió széthullásakor nőtt ki a földből: 1991-ig Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságként létezett a Szovjetunión belül, papíron független állam volt. Így 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagjává vált.

Bár az erősen centralizált szovjet adminisztráción belül semmilyen szuverén döntéshozatallal nem bírt, Moszkva mégis annyira ragaszkodott a függetlenség fikciójához, hogy társult államként nemzetközi szerződésekben is szerepeltette. A társult tagság fikciója olyan erős volt, hogy 1991 után igazából senki nem berzenkedett az ellen, hogy a tagköztársaság határai képezzék a most már ténylegesen független utódállam határait.

Nagyon nagyon nagy vonalakban a szokásjog mellett az 1933-as Montevideói egyezmény adja az állam nemzetközi jogi definícióját. Az egyezmény szerint egy nemzetközi jogi alany akkor tekinthető államnak, ha van

  • állandó lakossága,
  • jól meghatározott területe,
  • kormánya,
  • és képessége arra, hogy más államokkal kapcsolatot létesítsen.

Az ENSZ alapokmányai szerint csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna 1945 óta tag, és a bejegyzés állítása ellenére 1991-ben igenis regisztráltak változtatást az ENSZ-nél: jelezték, hogy az ország neve onnantól kezdve egyszerűen Ukrajna.

Szergej Rudskoj az orosz hadsereg vezérkarának tagja, Igor Konaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője sajtótájékoztatót tartanak az orosz hadsereg ukrajnai akciójáról 2022. március 25-én – Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP
Szergej Rudskoj az orosz hadsereg vezérkarának tagja, Igor Konaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője sajtótájékoztatót tartanak az orosz hadsereg ukrajnai akciójáról 2022. március 25-én – Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Tehát ha Ukrajna az ENSZ tagja, akkor abból logikailag következik, hogy állam is, tehát van állandó területe. Épp ezért Oroszország igenis követett el jogsértést, mikor megszálló sereget küldött egy független ország területére.

„A CSI-szerződés szerint Ukrajna területe a Szovjetunió közigazgatási körzete. Ezért senkit sem lehet hibáztatni szeparatizmusért és Ukrajna határainak kényszerű megváltoztatásáért.

A nemzetközi jog szerint az országnak egyszerűen nincsenek hivatalosan elismert határai!”

Még egy hitelességet sugalló szakszó, ami így egyébként nem is létezik. A CSI utalhat például egy népszerű tévés franchise-ra, de a szerző valójában a CIS-re gondolhatott, amit mi Magyarországon FÁK-ként (Független Államok Közössége – Commonwealth of Independent States) ismerünk. Ez a Szovjetunió néhány régi tagállamának egy laza közössége.

(Frissítés – 15:34: Egy olvasónk szerint arról lehet szó, hogy a szerző olaszról vehette át a szöveget, mert olaszul tényleg CSI a rövidítés. A Facebookon olaszul azonban egy nappal később kezdett el terjedni szó szerint ugyanez a bejegyzés, de valóban az állhat a fura rövidítés mögött, hogy sietve fordítottak egy más nyelvű eredetit. A szöveg legkorábbi verziója, amit találtunk február 22-én jött ki, és angol nyelvű.)

Az említett szerződés viszont nem állít olyat, hogy a tagok a Szovjetunióhoz tartoznának, sőt. A legelső bekezdés arról szól, hogy a Szovjetunió megszűnik létezni.

A FÁK 1991 decemberében alakult meg, Ukrajna az egyik alapító tagja. Viszont fontos megjegyezni, hogy az ukrán törvényhozás azóta sem ratifikálta a közösség alapokmányát, és 2014-ben bejelentették a kilépési szándékukat.

A nemzetközi jog által elismert határokat már kiveséztük, így látható, hogy igenis van ilyenje Ukrajnának.

„A probléma megoldásához Ukrajnának be kell fejeznie a szomszédos országok elhatárolását, és közös határukon megállapodást kell kötnie a szomszédos országokkal, köztük Oroszországgal. Mindent dokumentálni kell és megállapodásokat kötni minden szomszédos országgal.”

Itt a szerző csak tovább erőltet egy hamis állítást, hogy erős érzelmeket váltson ki a gyanútlan olvasóból. A közös határokat már rég lefektették, és Oroszország 1991 óta (többnyire) önálló államként tekintett Ukrajnára, ami például abból is látható, hogy az elmúlt évtizedekben több multilaterális szerződés is létrejött a két ország között. Erre egy kicsit később visszatérünk.

„Az Európai Unió elkötelezett Ukrajna támogatása mellett ebben a fontos kérdésben, és úgy döntött, hogy minden technikai segítséget megad.
De vajon Oroszország aláír egy határegyezményt Ukrajnával? Nem, persze, hogy nem! Na és Kárpát-alja?”

Feltételezhető, hogy ha most felmerülne a kérdés, Oroszország valószínűleg nem írna alá ilyen határegyezményt, de nem merül fel, szóval a kérdés tárgytalan. Kárpátalja több mint ezer éve nem önálló, nem volt önálló állam, így nem egyértelmű, hogy miért is kéne beleszólnia Ukrajna határainak kérdésébe. Természetesen az elszakadás vagy az autonómia más kérdés, utóbbiról ebben a cikkben írtunk bővebben.

„Mivel Oroszország a Szovjetunió törvényes utódja (ezt megerősítik a volt Szovjetunió és külföldi országok közötti vagyonvitákról szóló nemzetközi bíróságok döntései), amelyek területei Ukrajna, Fehéroroszország és Novorosszia Oroszország és senkinek sincs joga megszabadulni ettől a területtől anélkül, hogy Oroszország ebbe belegyezne.”

Az ENSZ-en belül 1991 decemberében valóban az Orosz Föderáció vette át a felbomlott Szovjetunió pozícióit, így kerültek be például a Biztonsági Tanácsba. Az állítás szerint Ukrajna és Belarusz is a Szovjetunió területe volt, ami nem igaz, hiszen papíron független tagállamok voltak.

Kicsit olyan, mint ha azt mondanánk az Európai Unió esetleges felbomlásakor, hogy Magyarország Luxemburg része, mert a nagyhercegség az Európai Szén- és Acélközösség alapító tagja volt. Persze jelentős különbség, hogy ebben az esetben valóban független tagállamokról van szó.

Oroszország egyébként beleegyezett, hogy „megszabadul” Ukrajna területéről, méghozzá pont a korábban említett FÁK-alapokmányban, amiben elismeri, hogy Belarusz és Ukrajna független államok, valamint azt is, hogy a Szovjetunió megszűnik létezni.

„Alapvetően Oroszországnak most már csak annyit kell tennie, hogy ezt a területet Oroszországnak nyilvánítja és minden, ami ott történik, Oroszország belügye.”

Látható, hogy ez nem igaz. Gondoljunk bele: ha ilyen egyszerű lenne a megoldás, akkor Oroszország tényleg inkább több mint 100 ezer katonát küldött volna Ukrajnába, ahelyett, hogy egy tollvonással belügyi problémának nevezi a helyzetet?

„A Budapesti Memorandum és egyéb megállapodások szerint Ukrajna határai nincsenek. Ukrajna állam nem létezik (és nem is létezett! ).”

Egy utolsó utalás egy fontos, létező egyezményre. A Budapesti Memorandum egy multilaterális szerződés az USA, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Ukrajna között (később Kína is aláírta), és semmi köze a határokhoz.

Egy munkás szétvág egy nukleáris fegyver szállítására is alkalmas Tu-22M3-as Backfire repülőgépet az ukrajnai Poltavában 2006. januárjában. Az országban összesen 60 repülőgépet semmisítettek meg a Budapesti Memorandum értelmében – Fotó: Sergei Supinsky / AFP
Egy munkás szétvág egy nukleáris fegyver szállítására is alkalmas Tu-22M3-as Backfire repülőgépet az ukrajnai Poltavában 2006. januárjában. Az országban összesen 60 repülőgépet semmisítettek meg a Budapesti Memorandum értelmében – Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Nagy vonalakban arról szól, hogy ha mindenki megígéri, hogy nem próbálja meg megsérteni a területi egységét, akkor Ukrajna leszereli a Szovjetunióból megmaradt nukleáris arzenálját (ami a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává tette).

„Az Orosz Föderáció, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Amerikai Egyesült Államok újólag megerősítik Ukrajnával szembeni elkötelezettségüket, hogy az EBESZ záróokmányának elveivel összhangban tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását, valamint meglévő határait”

– áll a Budapesti Memorandumban.

Tehát a szerződésben, amire a bejegyzés írója hivatkozik, pont annak az ellenkezője áll, mint amit ír.

Az egész azért tűnhet hihetőnek sokak számára, mert egyrészt tele van hivatalosnak tűnő dolgokkal, nevekkel: volt ENSZ-főtitkár, szerződések, dátum, sőt, még egy forrásmegjelölés is: Sándor Panin, Központi hírek. Egy Google-keresés alapján ez a név csak ez alatt a poszt alatt jelent meg, és a Központi hírek nevű médiumnak sincs más nyoma.

Ezért érdemes némi kritikával olvasni az ilyen híreket. Ha valami kicsit is gyanús (például azért, mert Oroszország ahelyett, hogy belügynek nevezné a dolgot, hadsereget küldött Ukrajnába), érdemes gyorsan utánanézni, hogy azok a részletek, amitől hitelesnek tűnik az egész, valódik-e. Az Oroszország Barátai Csoport nevű Facebook-csoport egyébként rendszeres visszaeső ebben a tekintetben, ott gyakorlatilag kritika nélkül terjed az orosz propaganda. Érdemes fokozott figyelmességgel és némi egészséges szkepticizmussal viszonyulni az ott talált tartalmakhoz. Mondjuk ez mindenre igaz, de erre a csoportra fokozottan.

Ha ebben az esetben már az első mondatnál megszólal a vészcsengő, akkor hamar kiderül, hogy kamu az egész: Ban Kimun korábban többször is kimondta, hogy Ukrajna egy szuverén állam jól kijelölt határokkal.

Az orosz-ukrán válság mögött meghúzódó, ezeréves történelmi huzavonáról ebből a videóból tudhat meg többet.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!