Fact-check: Ukrajna még ha akarna, akkor sem tudna atomfegyvereket gyártani

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tévés bejelentésében többek között azzal indokolta meg, hogy az orosz csapatok csütörtök hajnalban lerohanták Ukrajnát, hogy attól tartanak, hogy a nyugati szomszédjuk nukleáris fegyvereket akar beszerezni. Az elmúlt hetekben az orosz kormány több casus bellivel is megpróbált előrukkolni, és ez az atombombás indoklás sem csütörtökön jelent meg először.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy szerinte Ukrajna ismét szert tenne atomfegyverre: „ehhez megvan a felszerelése, technológiája, szakemberei, akik révén komolyabb képességre tehet szert, mint Észak-Korea vagy Irán”.

Ahogy korábban írtuk, a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna területén jelentős mennyiségű atomarzenál maradt, lényegében atomhatalom lett. Az atomklub bővítése ellentétes a globális biztonsággal, Ukrajna számára azonban kínálni kellett valamit cserébe azért, hogy erről az arzenálról lemondjon. Ezért született meg 1994-ben a Budapesti Memorandum, amelyet Oroszország mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is aláírt, később ehhez Kína is csatlakozott.

Ukrajna 1994 decemberében vált nukleáris fegyver nélküli állammá. A megállapodás kimondja, hogy cserébe a felek szavatolják Ukrajna területi épségét és szuverenitását. 2014-ben a Krím elcsatolásával ezt a megállapodást rúgta fel Oroszország. A memorandum újabb megsértése lehet a két ukrajnai szakadár állam, a DNR és az LNR függetlenségének elismerése – amelyet aztán, a Krímhez hasonlóan akár az Oroszországhoz való csatolás követhet. Utóbbi az orosz hírszerzés – SZVR – vezetőjének elszólásából is következett, de erre később még visszatérünk.

Két kérdés adja magát:

1. Valóban felmerült az ukrán kormányban, hogy újra felfegyvereznék magukat?
2. És ha igen, akkor képesek is rá?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 19-én megemlítette egy müncheni eseményen, hogy a Budapesti Memorandum már nem védi Ukrajnát, ehhez képest elvesztették a nukleáris fegyvereiket, valamint a népességük és a területük egy részét. Ezért a korábbi három sikertelen próbálkozás után negyedszerre is összehívták a memorandum aláíróit, hogy tárgyalják át a megegyezést.

„Ha megint nem történik meg [a találkozó], vagy ha az eredmény nem garantálja az országunk biztonságát, akkor Ukrajnának minden joga meglesz hozzá, hogy azt gondolja, hogy a Budapesti Memorandum nem működik, és kétségbe vonhatja az 1994-es döntési csomag minden elemét” – mondta.

Majdnem egy évvel korábban, 2021 áprilisában már a németországi ukrán nagykövet is hasonló álláspontot fogalmazott meg. Szerinte ha nem tudnak belépni a NATO-ba, akkor csak úgy tudják megvédeni magukat, ha újra felfegyverkeznek.

A szándék lehet, hogy megvan, de egyelőre semmilyen nyoma nincs annak, hogy valóban nekiálltak volna a nukleáris fegyverkezésnek: 2021 szeptemberében meghosszabbították az Egyesült Államokkal való együttműködésüket, amin belül az USA anyagilag támogatta a tömegpusztító fegyverek előállításának és beszerzésének megakadályozását.

1991 óta valóban volt szó arról, hogy Ukrajnának nem kéne visszaadnia/megsemmisítenie minden szovjet nukleáris fegyvert, később pedig arról, hogy fel kéne fegyverkezni, de egyelőre semmilyen ilyen jellegű fejlesztésnek nincs nyoma, és Ukrajna szakértői vélemények szerint egyelőre nem képes atomfegyvereket előállítani.