A szexi Versace, a drámai Dior és a modern Chanel csapott össze a világ legnagyobb divathetein
Véget ért a divatvilág legmozgalmasabb hónapja, túl vagyunk a New York-i, londoni, milánói divatheteken, és három napja a párizsi kifutók is kiürültek, az arra kíváncsiak megismerhették az összes nagyobb divatház 2026-os tavaszi–nyári ready-to-wear (azaz utcai viseletre szánt) kollekcióját. Ez idén nemcsak azért volt izgalmas, mert ilyenkor szoktak kiderülni azok a trendek, amik aztán a következő évben az utcán is uralkodni fognak, hanem azért is, mert az elmúlt másfél-két évben példátlan átrendeződés rázta meg a divatvilágot, a legfontosabb tervezői bemutatkozásokra pedig egészen a párizsi divathét végéig kellett várni.
Mielőtt ezekre rátérnénk, bemutatjuk, pontosan hogyan zajlott a luxusdivatházak elképesztő tervezői csereberéje!
Az első nagy kilépés Pierpaolo Picciolié volt, aki 2024 márciusában 25 év után távozott az olasz Valentinótól, amit az utolsó nyolc évben már egyedüli kreatívigazgatóként vezetett. 2024 végén a 64 éves John Galliano tíz év után távozott a francia Maison Margielától – ő egyelőre nem is keresett magának más pozíciót, könnyen lehet, hogy a legendás brit tervező végleg visszavonult.
Alig egy hónap múlva, 2025 elején a Dior férfidivíziójáért felelős Kim Jones is visszalépett a szereptől, májusban pedig követte a divatház első női kreatívigazgatója, Maria Grazia Chiuri, így a márka férfi- és női részlege is tervező nélkül maradt. Nem sokáig kellett várni az utánpótlásra, május végén beigazolódott a divatvilág elég régóta rebesgetett pletykája, és a spanyol Loewe-től 11 év után márciusban távozó északír tervező, Jonathan Anderson vette át a francia divatház vezetését (a Loewe Jack McCollough és Lazaro Hernandez kezébe került).
Ha ennyi nem lenne elég, tavasszal kiderült, hogy 28 év után távozik a Versace kreatívigazgatói posztjáról Donatella Versace is. Az olasz márka új kreatívvezetőjének Dario Vitalét nevezték ki, aki 2025 januárjáig a Miu Miu ready-to-wear kollekcióiért felelt. Márciusban jelentette be Demna is, hogy 10 év után a spanyol–francia Balenciagától az olasz Guccihoz igazol, ahonnan két év után távozott Sabato De Sarno, miután nem tudta feltornázni a márka egyre csökkenő eladásait.
Közben a Guccit 2005 és 2022 között vezető Alessandro Michele is visszatért a divatvilág krémjébe, 2024 áprilisában jelentették be, hogy ő fogja betölteni a Piccioli formájú űrt a Valentinónál. Piccioli pedig bejelentette, hogy Demna kilépése után a Balenciagánál fogja folytatni. 2024 júliusában mindössze két szezon után visszalépett az amerikai Tom Ford vezető tervezője, a márka alapítóját váltó Peter Hawkings is, helyét a kolumbiai születésű francia Haider Ackermann vette át.
Folytatódott az átrendeződés a franciáknál is. A Maison Margielához a belga Glenn Martens érkezett, aki a Diesel mellett vette át a francia divatház vezetését is (ezt azért tehette meg, mert mindkét márka az OTB Grouphoz tartozik). Öt év után új állandó kreatívigazgatót kapott a Jean Paul Gaultier is, miután a márka alapítója 2020-ban visszavonult a tervezéstől. Az elmúlt években a divatház kizárólag vendégtervezők haute couture-kollekcióit mutatta be a divatheteken, áprilisban viszont bejelentették: a 38 éves holland Duran Lantink lesz a márka következő állandó tervezője. Az elmúlt időszakban pár évente kreatívvezetőt cserélő Givenchynél is váltás volt: 2024 szeptemberében érkezett a francia házhoz az angol Sarah Burton, aki karrierjét 1997-ben az Alexander McQueennél kezdte, a márka alapítójának halála után, 2010-től 2023-ig a brit divatház vezető tervezője is volt (itt a helyét még 2023 októberében vette át az ír Sean McGirr). 2025-ben Michael Rider személyében új tervezőt kapott a Celine is, a Muglerhez pedig a portugál Miguel Castro Freitas érkezett.
És akkor ott van a Chanel. A legendás francia márkát globális és megkerülhetetlen branddé Karl Lagerfeld tette, aki 1983-tól 2019-es haláláig vezette a divatházat. Helyét egykori jobbkeze, Virginie Viard vette át, de vezetése alatt a divatház fokozatosan vesztett relevanciájából, végül Viard 2024 júniusában bejelentette, hogy visszavonul. Az év végéig várni kellett az utódra, csak decemberben jelentették be, hogy a Bottega Veneta vezető tervezője, Matthieu Blazy érkezik a divatházhoz. Helyét a Bottega Venetánál az angol Louise Trotter vette át.
Ha valaki azt hitte volna, hogy ennyi volt, hát nem, október elsején Silvia Venturini Fendi bejelentette, hogy visszalép a tervezéstől, és az általa alapított márka tiszteletbeli elnökeként folytatja. Iparági pletykák szerint a helyét a Diortól távozó Maria Grazia Chiuri veheti át. Mára ott tartunk, hogy a világ nagy múltú divatházai közül csak egynél nem volt változás az elmúlt években: az olasz Pradát a hetvenes évek óta, a saját becenevéről elnevezett Miu Miut 1992 óta vezető Miuccia Prada egyelőre semmi jelét nem adja annak, hogy vissza szeretne vonulni. Azt, hogy a szeptember elején meghalt Giorgio Armani méretes márkabirodalma kinek a kezébe fog kerülni, nem tudni.
Rossz válságból jó válságba?
Az, hogy a divatipar ilyen turbulens másfél-két éven van túl, több dolgot jelez. A koronavírus-járvány hatására visszaeső gazdaság, az orosz–ukrán háború, majd az izraeli–palesztin konfliktus miatt kialakult bizonytalan nemzetközi környezet és Trump teljesen kiszámíthatatlan vámháborúja a luxusipart is alapjaiban rázta meg. Ráadásul a luxusdivat világa a 2020-as évekre már egyre kevésbé tudott kapcsolódni a gazdasági válságból gazdasági válságba csöppenő fiatal generációhoz. A high-end divat mindig egyet jelentett az exkluzivitással, az olyan divatházak kínálata, mint a Dior, a Chanel és a Versace tényleg csak a kiváltságosok számára elérhetők. Ahhoz azonban, hogy a szűkre szabott vásárlói kör ellenére diktálhassák a trendeket, szükségük van tervezőkre, akik olyan átfogó, innovatív tervezői és marketinges vízióval érkeznek egy márkához, amellyel képesek az egyszerű vásárlói réteg szintjére is eljuttatni azt, amit a kifutóra álmodnak meg. Ez az elmúlt években felemás sikerrel valósult csak meg.
2020 óta a legnevesebb divatmárkák is visszaeső eladási számokkal küzdenek, amit a legjobban az mutat, hogy a korábbinál sokkal gyorsabb ütemben, akár egy-két szezononként cserélődnek a márkák kreatívvezetői. A divatházak arra is változó ütemben jöttek rá, hogy az Instagram és a TikTok korában már bőven nem elég egy-egy erős kollekcióval kitűnni, a sikerhez elengedhetetlenek a virális darabok (elég Jonathan Anderson mémből lett paradicsomtáskájára gondolni) és a popkulturális relevancia megtartása is. Egy friss kutatás szerint például az is betehet egy márkának, ha nem rappelnek róla eleget.
Nem véletlenül várta a divatvilágban mindenki lélegzet-visszafojtva 2025 szeptemberét, amikor végre bemutatkozhattak a neves divatházak új tervezői. A debütálások sikerén ugyanis sokkal több múlik annál, hogy mit veszünk fel jövő nyáron. Ha az új kollekciókkal sikerül végre lábra állniuk a divatházaknak, a befektetőik is megnyugodhatnak, a márkák pedig végre új fejezetet nyithatnak a történetükben: egy olyat, amiben a túlélés helyett már az innováción van a hangsúly.
Minden idők legfrissebb divathetei
Az év egyik legjobban várt bemutatkozása Jonathan Andersoné volt a Dior színeiben. Az izgalom nem volt alaptalan, a 41 éves tervező korábban példátlan sikert ért el a Loewe-vel: a 179 éves, eredetileg főleg bőrárura specializálódott spanyol luxusdivatházat 11 év alatt az egyik legkelendőbb globális branddé faragta, játékos, konstruált dizájnjai meghatározták a márka új arculatát, Puzzle-táskája például a 2010-es évek egyik legmenőbb kiegészítője lett. Anderson ráadásul abban is feladta a leckét a többi tervezőnek, hogyan kell kihasználni Hollywood erejét a brandépítésben.
A tervező barátsága Luca Guadagnino filmrendezővel például mindkettejük számára gyümölcsöző volt: Anderson Guadagnino több filmjének jelmezeit tervezte (ebből született a tavaly virálissá vált I TOLD YA póló is), cserébe Guadagnino sztárjai rendre a Loewe reklámarcai lettek. Így kötött ki a márkánál például Daniel Craig, Josh O’Connor, Mike Faist, Taylor Russell, Greta Lee és Ayo Edebiri is. A 2010-es évek elején még gyakorlatilag ismeretlen spanyol márka népszerűsége az egekbe szökött, Anderson pedig az egyik legkeresettebb tervező lett, ő készítette Rihanna fellépőruháját a 2023-as Super Bowlra, de öltöztette Beyoncét és Sabrina Carpentert is. A 2024-es Met-gála a Loewe diadalmenete volt, számtalan híresség mellett az est házigazdája, Anna Wintour is Anderson kreációjában jelent meg a divatvilág legfontosabb eseményén.
Ezek után az, hogy a fiatal tervező a legendás francia divatháznál, a Diornál folytatja, robbanásszerű hírnek számított. A Diornál évek óta nem mentek túl rózsásan a dolgok. A kollekciói rendre nem tudták átlépni az ingerküszöböt, vagy ha igen, nem jó értelemben. A márkának sürgősen szüksége volt a vérfrissítésre, ami Anderson megkaparintásával vált lehetővé. Júniusban mutatkozott be először a férfi ready-to-wear kollekcióval, ami egyértelmű főhajtás volt a Dior múltja előtt Anderson-féle csavarral. Az, hogy Anderson sztárokkal fogja visszahódítani a vásárlókat, már itt egyértelművé vált, a bemutatón például talpig Diorban jelent meg az akkor még nagyon terhes Rihanna és A$AP Rocky is. Az énekesnőt ezután több alkalommal lencsevégre kapták Anderson-féle Dior táskával a vállán, nem sokkal később pedig a Hupikék törpikék premierjén a három- és egyéves kisfiával jelent meg – ezúttal nem ő, hanem a két kisfiú viselte a legfrissebb Dior-kollekció aprókra szabott darabjait.
Még hónapokat kellett várni a női kollekció párizsi debütálására, de Anderson nyáron sem tétlenkedett, több ízelítőt adott abból, mire lehet számítani. Sztárokon, akik a vörös szőnyeges események reneszánsza óta köztudottan a márkák legjobb reklámfelületei. Diorban jelent meg a velencei filmfesztiválon Greta Lee (Anderson múzsája követte a tervezőt, a színésznő azóta hivatalosan is a Dior arca lett), Mia Goth és Monica Barbaro is, a torontói filmfesztiválon pedig Anya Taylor-Joy is új Dior-kreációban lépett a szőnyegre.
Október elsején aztán lehullt a lepel a kollekcióról, a párizsi bemutató díszletét Luca Guadagnino tervezte, az első sorokban pedig olyan hírességek foglaltak helyet, mint a friss Oscar-díjas Mikey Madison (szintén a Dior új arca), Charlize Theron, a BTS-tag Jimin, Anya Taylor-Joy, Greta Lee, Jenna Ortega, Jisoo, Johnny Depp, Jennifer Lawrence, Brigitte Macron jelenlegi és Carla Bruni egykori francia first lady. Ezzel a (nem teljes) névsorral a Dior egyértelműen rekorder lett, már ami az egy négyzetméterre jutó sztárok arányát illeti.
„A Dior dráma” – mondta a kulisszák mögött Anderson, ami az első kollekcióját is tökéletesen jellemezte. Amikor egy tervező új divatházhoz kerül, általában az első dolga, hogy feltúrja az archívumot. Anderson láthatóan elvégezte a házi feladatot, a kollekció legtöbb darabja egyértelmű utalás volt a Dior múltbeli kreációira. Ezzel felemás sikert aratott, a bemutató kicsit „sokat markol, keveset fog” hangulatú lett. Abban viszont egyetértettek a kritikusok, hogy a kollekció erőssége a kiegészítőkben, főleg a cipőkben és a táskákban rejlett, amik egészen biztosan elég kelendők lesznek ahhoz, hogy belendítsék Anderson karrierjét a Diornál.
Nem csak Anderson használta reklámfelületnek a velencei filmfesztivált, itt mutatkozott be Dario Vitale Versace-víziója is. Ez rögtön meg is osztotta a Donatella-féle szexiséget várókat, Vitale ugyanis egy váratlan húzással Julia Robertset és Amanda Seyfriedet is ugyanabba a nadrágkosztümbe bújtatta. Szeptemberben, a milánói divathéten a kifutón is megmutatta, mennyire másképp közelíti meg a márkát meghatározó szexuális vonzerőt, mint a leköszönő Donatella.
Vitale hangsúlyosan a nyolcvanas évek Versace-érájából inspirálódva vibráló színű, lazább szabású, hétköznapi, de szexi darabokat tervezett. A kritikusai pont ezt vetették a szemére: bár az olasz divatház legutóbbi kollekcióihoz képest friss volt, a kifutón a Gianni Versace által fémjelzett időszak iránti nosztalgia uralkodott.
Szeptemberben, a milánói divathéten mutatkozott be Demna is a Guccinál – igaz, nem klasszikus divatbemutatóval, hanem egy filmmel. Az általa tervezett ruhák tehát a vásznon, és nem mellesleg a premierre érkező hírességeken debütáltak – például Alex Consani és Kendall Jenner modelleken, Demi Moore-on, Gwyneth Paltrow-n, Edward Nortonon, Elliot Page-n, Serena Williamsen és Keke Palmeren.
A grúz divattervező hasonló eredményeket ért el a Balenciagánál az elmúlt tíz évben, mint Anderson a Loewe-nél: a spanyol–francia divatmárka bevételei a becsült 390 millió dollárról közel 2 milliárd dollárra nőttek, és olyan globális branddé vált, ami a nagy múltú divatházak közül talán a leglátványosabban tudta megragadni a korszellemet és kapcsolódni a fiatalabb generációkhoz. Ezt Demna elsősorban polgárpukkasztással érte el. Piacra dobott csipszeszacskó és szemeteszsák táskát, ragasztószalag-karkötőt, tűsarkú gumiklumpát, direkt szakadt nadrágot, direkt koszos cipőt, a logóőrületet meglovagolva hatalmas Balenciaga feliratokat pakolt a ruhákra, a 2021-es Met-gálán pedig tetőtől talpig feketébe csomagolva jelent meg a realitysztár Kim Kardashian és férje, Kanye West oldalán.
Demna szerint az az elképzelés, hogy a luxusdivatnak exkluzívnak és pompásnak kell lennie, elavult. Tervezőként mindig inkább különutas volt, népszerűségét pedig pont a karrierjét kísérő kisebb-nagyobb botrányoknak köszönheti. Ezekből nem mindig jött ki jól, a túlárazott, kifejezetten rage baitre játszó kreációi mellett nem nyerte el a tömegek tetszését a Kanye Westtel való, egyre problematikusabb kapcsolata sem. A legnagyobb fejfájást viszont azzal okozta a Balenciaga fejeseinek, hogy a polgárpukkasztással nem egyszer túllőtt a célon, 2022-ben például összevert képűre sminkelt modellekkel mutatta be a kollekcióját, majd gyerekekkel reklámozta a kollekció BDSM-macis táskáit. Ezért a kampányért a Balenciaga és Demna személyesen is bocsánatkérésre kényszerült. Alig pár hónappal később a maciügy miatt felpaprikázott internetezők a márka másik kampányában kiszúrták, hogy a reklámfotókon szereplő papírokon az amerikai legfelsőbb bíróság gyermekpornóra vonatkozó törvénye olvasható. A Balenciaga ezért is elnézést kért, a divatiparban pedig rebesgetni kezdték, hogy a tervező napjai meg vannak számlálva. Végül nem távozott dicstelenül, maga jelentette be, hogy a Guccihoz szerződik.
Ami ugyanis a Balenciagának már talán sok volt, az utóbbi években egyre inkább perifériára szoruló Guccinak pont jól jött, az olasz divatháznál pedig a tervező is tiszta lappal indíthat. Bár szeptemberben már bepillantást engedett abba, hogy képzeli el az új Guccit (szexi, extravagáns, és sokkal „guccisabb”, mint az elmúlt évek Gucci-kollekciói), az első igazi divatbemutatójára még februárig várni kell.
Pierpaolo Piccioli viszont már most megmutatta, milyen lesz a Demna utáni Balenciaga. A párizsi divathéten tartott bemutató egyik legváratlanabb vendége Meghan Markle sussexi hercegné volt, aki először vett részt az eseményen. Már ez is egyértelműen jelezte, milyen kollekcióra lehet számítani: a Demna-éra határfeszegetései után Piccioli egyértelműen visszatért az 1919-ben alapított divatház alapjaihoz, a visszafogott eleganciához és letisztult luxushoz.
A párizsi bemutatón a márka arcának finomabb oldalát mutatta meg, több egyértelmű utalással a ház alapítója, Cristóbal Balenciaga dizájnjaira. A bemutató a Demna-éra karakterét már csak nyomokban tartalmazta (egyedül a fél arcot elfedő napszemüvegek idézték meg a grúz tervezőre jellemző extravagáns, hétköznapi irányába húzó stílust). Az első kollekció alapján jó esély van arra, hogy a tapasztalt tervező sikerrel fogja átcsábítani korábbi vásárlókörét a Valentinótól, a Balenciaga számára tervezett darabjai ugyanis hangsúlyosan magukon viselik a visszafogott, nőies eleganciát képviselő Piccioli kézjegyét – így akik szerették a ruháit a Valentinónál, a Balenciagával is elégedettek lehetnek majd a következő években.
Piccioli debütálásánál jóval vegyesebb reakciókat váltott ki a párizsi közönségből Duran Lantink első Jean Paul Gaultier-kollekciója. „Valószínűleg meg fognak ölni miatta” – jósolta a bemutató előtt a holland tervező, és ha fizikai értelemben szerencsére nem is, képletesen igaza lett, az interneten szinte azonnal a leváltását kezdték követelni. A kritikusai két dolgot felejtettek el. A francia divatmárka évek óta nem mutatott be ready-to-wear kollekciót, így az újat teljesen felesleges a különböző vendégtervezők különböző haute couture-kollekcióihoz hasonlítgatni. A másik, hogy a polgárpukkasztás atyja maga Jean Paul Gaultier, aki 1990-ben a fél világot sokkolta a Madonnának tervezett csúcsos melltartóval, de a modelljeit is előszeretettel vetkőztette le a kifutón abban a korban, amikor még senki nem merte, és folyamatosan feszegette a gendernormákat például azzal, hogy szoknyába öltöztette a férfi modelleket. A popkultúrába az 1997-es Az ötödik elem jelmezterveivel betonozta be magát igazán. Ki ne emlékezne Leeloo narancssárga hajára és a Milla Jovovich testét alig fedő fehér szalagokból készült ruhára? Gaultier mindenkinél jobban értett a ruhákkal sokkoláshoz, és ezen a téren Lantink sem panaszkodhat.
Első, „Junior” nevű kollekcióján nagyon érezhető a fiatal Jean Paul Gaultier hatása, nem csoda, hogy provokatív, a testet alig fedő kreációi, vagy éppen „meztelen” kezeslábasai botrányt keltettek. Kérdés, hogy ez a botránykeltés mire lesz elég, és képes lesz-e Lantink a Gaultier-féle extravagancián túl a divatház más arcait is megmutatni – esetleg olyan ruhákkal, amiket hús-vér emberek is fel mernek majd venni az utcán. Minden esély megvan rá, hogy a következő kollekciója teljesen más lesz, Lantink a Vogue-nak azt mondta, még át sem nézte a divatház archívumát, direkt azt szerette volna, ha a bemutatkozása nosztalgiamentes, szinte gyermeki fantáziaszülemény lenne arról, hogyan képzeli el a tervező Gaultier világát. Ha valami, Duran Lantink víziója egészen biztosan felrázta a párizsi divathét látogatóit.
És akkor ott van a Chanel. Virginie Viard távozása után majdnem hat hónapot kellett várni, hogy kiderüljön, kinek a kezébe kerül majd az ikonikus francia divatház irányítása. Nem véletlenül tartott ennyi ideig a casting, bizonyára a divatház fejesei is érezték, hogy az új tervezőnek hatalmas feladattal kell majd megbirkóznia – egy, az elmúlt éveket szinte mélyalvásban töltő márka felélesztésével és megreformálásával.
Matthieu Blazy érkezését végül 2024 végén jelentették be, azzal, hogy az első kollekcióját csak 2025 szeptemberében fogja bemutatni. A hiátust a Chanel dizájnstúdiója próbálta kitölteni, de a kiábrándítóan egyhangú kollekciók nem igazán tudták felszínen tartani a márka iránti érdeklődést, ami egyébként is elég gyakran kapta meg az elmúlt években, hogy már csak árnyéka egykori önmagának, és tulajdonképpen a Lagerfeld-féle Chanel iránti nosztalgia tartja életben. A divatház tagadhatatlanul lemaradt a versenytársaihoz képest, és nem csak a dizájnjaival nem tudott igazán újat mutatni, az inkluzivitás terén is voltak hiányosságai.
Matthieu Blazy mindössze három évig volt a Bottega Veneta kreatívvezetője, de már ez alatt az idő alatt mély benyomást tett a divatiparra a kézműves technikák iránti elhivatottságával, az egyedi szövetkezelésével és a klasszikus formák újragondolásával. A Bottega különleges technikával készült bőr kézitáskái például a celebek kedvenc kiegészítői lettek az elmúlt években. Arra, hogy kiderüljön, a tervező milyennek képzeli el a Chanel jövőjét, egészen a párizsi divathét utolsó napjáig kellett várni. Nem keltett csalódást, már a bemutató hatalmas bolygókkal dekorált tere is jelezte, hogy itt valami nagy dolog készülődik, Blazy nem kispályán akar játszani.
A divatház a párizsi bemutató apropójából a sztárokkal ápolt kapcsolatát is leporolta, egyszerre jelentették be, hogy a márka arca lesz A mackóból ismert Ayo Edebiri, aki az első fekete híresség lesz ebben a szerepben, és Nicole Kidman, aki korábban már volt a Chanel nagykövete. Érdekes, hogy a párizsi bemutatóra mindkettejüket meglehetősen egyszerű szettbe öltöztette a divatház, Edebirit fekete blézerbe és farmerba, Kidmant ennél is minimalistább farmer–fehér ing kombóba.
De nem csak ők, a bemutatóra csődített sztárok nagy része szintén az egyszerűségre szavazott, például Margot Robbie és Jennie is, akik szintén a divatház arcai voltak az elmúlt években. A divatheteket eddig kerülő Pedro Pascal egy szinte Joey Tribbianit idéző szettben, fekete nadrágban, tengerészkék pólóban, napszemüvegben, vállán táskával jelent meg. Az 50 éves színész transznemű húgát, a modell-színész Lux Pascalt támogatta jelenlétével, aki először vonult a párizsi divathéten. A sztárvendégek hangsúlyosan minimalista megjelenése jelzésértékű volt, Blazy ezzel is visszatért a Coco Chanel-féle esztétika alapjaihoz, ahhoz a laza, szinte magától értetődő eleganciához, amihez nem kell semmi, csak egy fekete kiskosztüm, esetleg egy gyöngysor. 2025-ben pedig egy farmer.
Blazy első kollekciója ízig-vérig Chanel volt: tweed kiskosztümök, gyöngysor, kéttónusú (fekete orr-részű) cipő – szinte az összes Chanel-kód feltűnt a kifutón. A belga tervező darabjai ennek ellenére nem keltették azt az idejétmúlt hatást, amit az elmúlt évek Chanel-kollekciói nem tudtak lesöpörni magukról. Ez talán annak a Bottega-hatásnak (különleges anyagkezelés, minőségi kézműves részletek, merész kiegészítők) köszönhető, amit Blazy magával hozott előző munkahelyéről. A show-t Awar Odhiang zárta (ő a harmadik fekete modell, aki valaha Chanel-bemutatót zárhatott), a kifejezéstelen arcú modellek sorát megtörve nevetve, tapsolva, táncolva, Blazy-t ölelgetve – a gesztus mindennél jobban jelezte, milyen lett a Chanel ébredése.
Ki nyerte az idei őszi divatheteket? Ez talán csak jövő tavasszal fog kiderülni, amikor a márkáknak le kell vizsgázniuk abból is, hogy ki veszi meg a ruháikat. Az amerikai Vogue mindenesetre biztosra ment, a novemberi lapszámhoz három alternatív címlap is készült – az egyiken Ayo Edebiri, a másikon Nicole Kidman, a harmadikon Greta Lee szerepel, a Chanel és a Dior új arcai, akik a következő években (legalábbis a világ legjelentősebb divatlapja szerint) diktálni fogják a trendeket.
Az viszont már most biztos, hogy a következő év a zsebtolvajoké lesz, a tavaszi–nyári kollekciók visszatérő kiegészítője ugyanis a tolvajbarát „nyitva felejtett” táska volt, ami feltűnt a Dior, a Fendi, a Loewe kifutóján is – előre jelezve, hogy jövőre, aki igazán menő, nem veszi majd a fáradságot, hogy becipzárazza a táskáját.
