A nők önbizalmát gyakran a férfiak veszik el a politikában

Szükség lenne több női politikusra? A főállású anyaságnak vagy a gyermektelenségnek rosszabb a társadalmi megítélése? Milyen megkülönböztetés éri a női politikusokat nemük és anyaságuk miatt? Hogyan lehetne elősegíteni, hogy a nők visszatérjenek a munkába szülés után? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek szóba a Telex Közbeszéd ötödik eseményén, aminek témája a Nők a politikában volt.

A beszélgetésen Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, Lamperth Mónika politikai tanácsadó, volt belügyminiszter, egykori MSZP-s képviselő és Szabó Rebeka, a Párbeszéd – Zöldek társelnöke vett részt.

Rajtuk kívül 18 kormánypárti politikust hívtunk meg az eseményre, de közülük senki nem fogadta el a meghívást. A beszélgetést Halász Júlia, a Telex újságírója vezette.

Szükség van-e több nőre a politikában?

A beszélgetés elején Halász Júlia emlékeztetett rá: Magyarországon Varga Judit távozásával nincs női miniszter a kormányban. A kegyelmi ügy kirobbanásával az első női köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak is le kellett mondania.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy valószínűleg Novák Katalin nem saját maga döntött a lemondásáról, de Dúró Dóra szerint véletlen, hogy éppen két nő került ebbe a helyzetbe. Szabó Rebeka szerint sokat elmond a magyar politikáról, hogy a lemondott nők helyére férfiakat ültettek.

Emiatt is jogosan merül fel a kérdés: Szükség van-e több nőre a politikában?

Dúró Dóra szerint az lenne a cél, hogy a nők a saját ambíciójukhoz mérten jelenhessenek meg a munkaerőpiacon. Azért ambíciójukhoz mérten, mert szerinte a férfiaknál kevesebb nő szeretne vezető pozíciót betölteni. Ráadásul ez az idő előrehaladtával egyre inkább így van: a húszas éveikben járó nők 72 százalékának nagyon fontos a karrierje, a 30–40 év közötti nőknél ez az arány majdnem 30 százalékkal csökken – mondta a Mi Hazánk politikusa. Szerinte a nőknek az önbizalmuk is kevesebb, sok nő azért tartja magát távol a politikától, mert nem érzik elégnek a tudásukat.

Lamperth Mónika szerint már csak azért is kell több nő a politikába, mert a társadalom fele nő. Szerinte a nők ambíciója sokszor azért csökken, mert nem ugyanúgy tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. A volt belügyminiszter szerint ha egy tehetséges ember megjelenik a politikában, akkor elkezdik lejáratni, és elképzelhető, hogy a nők ettől jobban féltik a családjukat. De az is előfordul, hogy éppen a férfiak veszik el a nők önbizalmát.

Szabó Rebeka szerint az ambíció attól is függ, hogy a nők milyen szerepeket látnak maguk körül, és milyen akadályokba ütköznek az érvényesülésben. A Párbeszéd – Zöldek politikusa emlékeztetett: az Országgyűlésben körülbelül 13 százalék a nők aránya, ez elmarad az EU-s 37-38 százalékos átlagtól. De ez nem azt jelenti, hogy a magyar nők kevésbé lennének képesek részt venni a politikában. Éppen ezért támogatják a női kvóta bevezetését.

Én sütöm a kacsát, a férjem a palacsintát

Halász Juli ezután a személyes tapasztalatairól kérdezte a résztvevőket, akik közül mindannyian kaptak már szexista megjegyzéseket a karrierjük alatt.

Lamperth Mónika sokáig egyedül volt nő az EU belügyminisztériumi tanácsában, ahol egyik alkalommal Nicolas Sarkozy akkori francia belügyminiszter elhívta egy privát beszélgetésre. Lamperth elmondása szerint itt Sarkozy olyan indulatosan beszélt vele, amit egy férfival biztosan nem engedett volna meg magának, azonban Lamperthben valószínűleg a kezdő, fiatal, gyenge női politikust látta. Erre Lamperth a szemébe nézett és azt mondta:

„Nicolas, tudod te, hogy én hogy tudok kiabálni?”

Máskor is megtapasztalta, hogy mennyire máshogy ítélik meg a férfiakat a politikában. Kaposvár országgyűlési képviselőjeként egy férfi képviselőtársával együtt vett részt egy hétvégi rendezvényen. Később a férjétől hallotta vissza, hogy a kocsmában az emberek arról beszéltek: milyen jó, hogy férfi képviselőtársa részt vett a rendezvényen, na de „Mónika miért nem főzött a családjának”.

Szabó Rebeka a mezőgazdasági bizottságban volt egyedül nő, ahol a bizottság egyik tagja úgy mutatta be, hogy ő az, akit „mindannyian nagyon szeretnek”.

A munkáltatók teljesen máshogy viszonyulnak egy kétgyerekes apához és egy anyához – mondta Dúró Dóra. Szerinte az apáról azt gondolják: ha családban él, akkor megbízható. Míg egy anyáról egyből az jut eszükbe: biztos sokat fog hiányozni, ha beteg lesz a gyereke. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese elmesélte, hogy kénytelen volt bevinni gyerekét a parlamentbe, és ülés közben kellett kimennie szoptatni. Emiatt a kormánypárti politikusok beszóltak neki. Tapasztalatai szerint sokszor a férfiak észre sem veszik, ha előítéletesek a nőkkel szemben. Erről elmesélt egy személyes sztorit: a Jobbikban többen vitatkoztak egymással, majd délután a párt férfi kommunikációs vezetője felhívta, hogy nem volt-e nagyon durva vele. Dúró Dóra erre visszakérdezett:

„Ha férfi lennék, akkor is felhívtál volna?”

A résztvevők szerint férjük támogatása is kellett ahhoz, hogy az otthoni teendőik mellett a munkájukban is kiteljesedjenek. Lamperth Mónika azt mondta: sokan meglepődtek, hogy náluk milyen kiegyensúlyozottak a nemi szerepek. A férje ügyvéd, egyszer az ügyfele arra lépett be a lakásukba, hogy ő olvassa az újságot, a gyerekek szaladgálnak, a férje pedig egy kötényben süti a palacsintát. „Nálunk ez a munkamegosztás, én sütöm a kacsát, a férjem a palacsintát” – mondta.

Dúró Dóra szerint nem zárja ki a hagyományos családi lét, hogy a férfi egyenlő részt vállaljon az otthoni teendőkből. Ők négy gyereket nem tudtak volna felnevelni, ha a férje, Novák Előd, nem csinálna meg mindent otthon.

„A nők legnagyobb dicsősége az anyaság”

Az Anya-Ország Alapítvány és Dúró Dóra szintén Mi Hazánk-os férje, Novák Előd közösen indított plakátkampányt. Dúró Dóra szerint „A nők legnagyobb dicsősége az anyaság” című kampányra többek között azért volt szükség, mert társadalmilag a leginkább lenézett szerep, ha valaki csak a gyerekével szeretne foglalkozni.

A kampánnyal arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy elsősorban szemléletbeli kérdés a gyerekvállalás. Szerinte a nem tervezett gyermektelenség azért terjedt el, mert a nők halogatják az anyaságot. Nem tartja jogos érvnek, hogy sokan azért nem szülnek, mert túl bizonytalan a világ.

Lamperth Mónika és Szabó Rebeka nem gondolja azt, hogy társadalmilag lenézett lenne, ha valaki főállásban anya. Sőt, szerintük éppen a gyermektelen nőkkel szemben vannak előítéletek. A plakátkampány szerintük különösen káros lehet az olyan nőkre nézve, akiknek nem lehet gyerekük.

„Igazságtalannak tartom, mert terhet rak a nőkre” – mondta Lamperth Mónika. Szerinte nem szabad eldönteni, hogy mi a nők legnagyobb dicsősége. Neki például Karikó Katalin teljesítménye ugyanúgy „legnagyobb dicsőségnek” számít.

Szabó Rebeka szerint a Mi Hazánk a fideszes retorikát erősíti, miközben például a meddőséggel küzdőknek lenne szükségük nagyobb segítségre.

Családipótlék-emelés, rugalmas foglalkoztatás

A beszélgetés végén a nézőknek is volt lehetőségük kérdezni. Valaki arra volt kíváncsi, hogy a következő választásokon megmutatkozhat-e annak eredménye, hogy a nők már nem függnek semmilyen szempontból a férfiaktól.

Dúró Dóra szerint nem ebbe az irányba mennek a dolgok, a Fidesznek nagyon sok női szavazója van, ők visszaigazolják a politikájukat. Lampert Mónika is úgy látja, nem ilyen gyors ez a változás, és a nők politikai szerepvállalása a társadalmi fejlődéssel összhangban tud változni. Szabó Rebeka szerint a szerepmodellekre azért van szükség, hogy legyenek pozitív példák – ezért is gondolja jónak a női kvótát. Szerinte Magyarországon is javulni fog a helyzet, de mivel a kormány nem támogatja a nők szerepvállalását, így lassabb a folyamat.

Volt olyan néző, aki arra volt kíváncsi, a beszélgetés résztvevői szerint mit lehet tenni, hogy a nőknek könnyebb legyen visszamenniük dolgozni. Dúró Dóra szerint el kellene törölni a bölcsődei gondozási díjat és egy családbarát munkahely kritériumrendszerét kellene felállítani. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy adókedvezményeket kapnának azok a cégek, amelyek a gyerekes nők munkavállalását segítik. Lamperth Mónika kiemelte a távmunka fontosságát, Szabó Rebeka pedig a családi pótlék emelését és a rugalmas foglalkoztatást hangsúlyozta.

A Közbeszéd a Telex támogatóknak szóló élő beszélgetéssorozata, célja, hogy közönség előtt kezdeményezzünk párbeszédet fontos, aktuális közéleti témákról, minél több különböző nézőpontot bemutatva, egy asztalhoz ültetve olyan szakértőket és véleményvezéreket, akik ritkán láthatók közös színpadon.

A Közbeszéd következő eseményén azt vitatjuk meg, mi az Orbán-rendszer ajánlata a magyar középosztály számára. Az elmúlt évek sorozatos válságai után hol áll most, felemelkedőben vagy lecsúszóban van ez a réteg, és milyen nagyobb társadalmi-gazdasági folyamatok befolyásolják a sorsát?

A korábbi eseményekről itt olvashatja a beszámolóinkat.