2024. október 14. – 07:54
A Direkt36 cikksorozatot indított annak bemutatására, hogyan alakult az Orbán-kormány közel másfél évtizedes fennállása alatt a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéshozók viszonya, és hogy mi vezetett ahhoz, hogy néhány sikeresnek tűnő év után ismét megtorpanni látszik a magyar gazdaság.
Az első részben Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felíveléséről és megromlásáról, a másodikban Nagy Márton felemelkedéséről derítettünk ki részleteket.
A most megjelent, harmadik részben pedig a miniszterelnökhöz közel álló források segítségével azt mutatjuk be, mi határozza meg Orbán Viktor gondolkodását, ha a gazdaságról van szó, milyen hatással van ez például az akkugyárakról kialakított véleményére, és hogyan alakult a kapcsolata a számos neves közgazdásszal, akik az évtizedek során tanácsadóként segítették.
Érdemes elolvasni a teljes cikket, amely tele van korábban nem feltárt információkkal, de azoknak, akiknek most nincs rá idejük, összeszedtük a legérdekesebb epizódokat.
1. Mi a baj a közgazdászokkal?
Orbánt frusztrálja a közgazdászok gondolkodása, ez már az első kormányzása idején kiderült. A miniszterelnökkel akkoriban kapcsolatban álló egyik forrás szerint Orbán szűkebb körben ezt úgy fogalmazta meg: „Nem szeretem a közgazdászokat, mert mindig azt mondják, hogy mit nem lehet megcsinálni. Engem azért választottak meg, hogy megcsináljak dolgokat.” A forrás szerint ez a miniszterelnök által később is hangoztatott kritika többek között Chikán Attilára, az első Orbán-kormány első gazdasági miniszterére vonatkozott, akit másfél év után, 1999 decemberében menesztett is a kormányból.
A helyére érkezett Matolcsy György, aki azzal férkőzött Orbán bizalmába, hogy hajlamos volt elrugaszkodni az akkor fősodornak számító piacbarát közgazdasági gondolkodástól, és nyitottabb volt az állami beavatkozásokra.
2. Az egykulcsos adó becsületes dolog
Amikor Orbán 2011-ben több alkalommal is neves közgazdászokkal – köztük Bod Péter Ákos és Járai Zsigmond volt jegybankelnökökkel, Csaba Lászlóval, a CEU tanárával – a Parlamentben tanácskozott, kifejtette, miért tartja helyes döntésnek a kormány által bevezetett egykulcsos adót; egyben az is kiderült, a szociális kérdések háttérbe szorulnak a gondolkodásában.
Az egyik jelen lévő forrás szerint a miniszterelnök „becsületes dolognak”, „igazságosnak” nevezte, hogy mindenki egyforma adókulccsal adózik. A közgazdászok közül viszont többen is elmondták, hogy a „horizontális igazságosság” mellett – vagyis hogy minden vagyoni réteg ugyanakkora kulccsal adózik – létezik „vertikális igazságosság” is, ennek értelmében pedig az alacsonyabb jövedelműeket aránytalanul jobban sújtja az egykulcsos adó.
3. A megszólalás, amelybe Matolcsy belevörösödött
A második Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése után számos, külföldön is vitatott intézkedést hozott, ami rontotta az ország megítélését.
Ezért a 2011. novemberi közgazdász-találkozón az OTP Alapkezelő akkori vezérigazgatója, a Fidesz egyik alapítója, Hamecz István a nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgyre célozva arról beszélt, hogy a nemzetközi befektetői bizalmat csak úgy lehet visszaszerezni, ha „személyi változás” történik a gazdaságirányításban. Az egyik résztvevő beszámolója szerint a teremben jelenlévő Matolcsy „vörös lett, mint a rák”, miközben Orbán végighallgatta Hamecz ezzel kapcsolatos fejtegetését, azt azonban később nem kommentálta.
4. Kiütköző hiányosságok
Habár a miniszterelnök a cikkben megszólaló források szerint jól átlát helyzeteket, és igyekezte magát képezni közgazdasági kérdésekben, néha kiütköznek a súlyos hiányosságai.
Egy alkalommal például azt fejtegette az egyik, közgazdászoknak szervezett találkozón 2011-ben, hogy az amerikai iparcikkek a magyar termékekhez képest szerinte azért versenyképesebbek, mert az Egyesült Államokban olcsóbb az energia. Ha Magyarországon is levinnék az energiaárakat, abból a magyar gazdaság is profitálhatna – érvelt a tanácskozás egyik résztvevője szerint a miniszterelnök.
A felvetésen megdöbbenő közgazdászok megpróbálták Orbánnak elmagyarázni, hogy ezt a célt nem úgy lehet elérni, ha az állam beavatkozik az energiaárakba. Elmondták neki, hogy a magyar termékeket úgy lehet versenyképesebbé tenni, ha olyan iparcikkeket termelnénk, amelyeknek kisebb az energiaigényük, illetve ha azokban az ágazatokban próbálnánk jobb teljesítményt nyújtani, amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezik az ország.
5. Képes korrigálni
Egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint a miniszterelnök közgazdasági ismeretei ha hiányosak is, nem meggyőzhetetlen.
A forrás erre a 2010-es kormányváltás utáni időszakból hozott példát. Szerinte a miniszterelnök az ekkor bevezetett unortodox intézkedések részleteivel kapcsolatban tűnt különösen információhiányosnak. „Fontos információk nem voltak meg, nagyon egyoldalú volt a tájékoztatása” – fogalmazott a forrás, aki szerint Orbán nem a kormányzati apparátustól, hanem az egyik bank elemzéséből értesült csak arról, hogy bizonyos tervezett lépések milyen károkat okozhatnak. Az elemzés hatott is Orbánra, a miniszterelnök néhány tervezett lépést átgondolt, mérsékelte a hatásukat.
6. Harc a Fidesz lelkéért
Csaba László egyetemi tanár szerint a kormányzati gazdaságpolitika alakításában 2010 után a politikai mellett egy szakértői kör is szerepet játszott. Orbán pedig maga döntötte el, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatban közülük épp kire hallgatott.
Így az unortodox irányt képviselő Matolcsy mellett Orbán környezetében továbbra is ott voltak olyan konzervatívabb közgazdászok, mint például Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos vagy Szapáry György, aki Orbán gazdaságpolitikai főtanácsadójaként is dolgozott.
Csaba szerint a 2010 utáni évek kormányzati gazdaságpolitikáját ezért az eltérő mentalitású szereplőknek köszönhetően egyfajta kettősség jellemezte: „unortodox eszközöket” használtak ahhoz, hogy „ortodox célokat” érjenek el. A két kör versenyét – amelyek nem csak gazdasági kérdésekben konkuráltak egymással – Csaba úgy jellemezte, hogy ebben az időben „harc folyt a Fidesz lelkéért”. A harc hamarosan egy EU-s döntésnek köszönhetően eldőlt, és a politikai kör került túlsúlyba.
7. „Csináljatok, amit akartok”
2013-ban hosszú idő után Magyarország kikerült az Európai Bizottság által indított túlzottdeficit-eljárás alól, amely uniós források elvesztésével is fenyegetett.
Csaba László azt mondta, az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével lényegében azt üzente a magyar kormánynak, „csináljatok, amit akartok, minket nem érdekel”. A közgazdász szerint ezzel Orbán gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar gazdaság irányításában. Csaba szerint „innentől indult el a politikavezérelt gazdaságpolitika”. Ennek példája lett a rezsicsökkentés, amely rövid távú politikai célokat szolgált, és figyelmen kívül hagyták azt, milyen kockázatokkal jár.
8. Új struktúra, akadozó információk
Egy kormányközeli forrás szerint a 2018-as választási győzelem után Orbán tovább centralizálta a kormányzati struktúrát. Ekkor alakult meg egy közvetlenül Orbán alá tartozó hivatal, a Miniszterelnöki Kormányiroda. A forrás szerint ez a hivatal tájékoztatja Orbánt arról, hogy milyen ügyeken dolgoznak az egyes minisztériumokban. Orbán a Kormányirodát arra is használja, hogy ha konkrét rendeletre van szüksége, akkor ezt a kérést ez a hivatal veri keresztül a kormányzati rendszeren.
A Kormányirodán kívül ott van a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért felel. A forrás szerint a kormányzás harmadik lábát az önkormányzatoktól egyre több feladatot átvevő kormányhivatalok alkotják. Szerinte az „egész rendszer az erőátvitelről szól”. A forrás szerint a rendszeren belül azonban nem működik jól a visszacsatolás, az alsóbb szinteken lévők nem mindig merik elmondani, ha nem értenek egyet egy döntéssel, vagy ha annak negatív következményeit tapasztalják, így fontos információk nem juthatnak vissza időben Orbánhoz.
9. Összeesküdve a németekkel
Orbán Viktor tavaly márciusban egy zárt parlamenti ülésen részletesen beszélt az autóipari és munkaerőpiaci kihívásokról, amelyekkel szerinte Magyarország szembesül. A beszédében magyarázatot adott arra, miért tartja a kormány elengedhetetlennek az akkugyárak Magyarországra hozatalát.
Egyrészt büszkén újságolta, hogy korábbi minisztere, Palkovics László „a németekkel összeesküdve valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot”, ami lehetővé teszi az EU-s tiltás kijátszását, amely a belső égésű motorok forgalomba hozatalára 2035-től vonatkozna. Szerinte ez azért is fontos, mert ha a tiltás érvénybe lépne, akkor az autógyárakat csak úgy lehet megőrizni, ha az elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket, így az akkumulátorokat is Magyarországon gyártják.
10. Kellenek a cigányok, a nők és az olajos kezek
Csakhogy a miniszterelnök szerint is szükség lenne a következő években újabb 200–300 ezer emberre az új munkahelyekre. Orbán szerint ehhez az ország keleti és déli felén van még tartalék. „Itt van elég munkaerő még, csak képezni kell, sok a cigány közöttük, szó se róla” – fogalmazott.
Szerinte a nők részfoglalkoztatásának kibővítésében is komoly lehetőségek vannak, ugyanakkor elismerte, hogy „egyelőre a hölgyek se nagyon reagálnak jól rá, meg a mi szabályozásunk is túlságosan bonyolult”, de szerinte ettől még ebben a körben is vannak tartalékok.
A kritikákra pedig, amelyek szerint inkább magasabban képzett munkaerőre lenne szükség, mint gyári munkásokra, azt mondta, „én nem tudok elképzelni egy olyan társadalmat, ahol nem lesznek olajos kezű emberek meg piszkos kezű emberek”.
11. Mire emlékszel a Monarchiából?
Egy, a Fidesz felső vezetésével korábban kapcsolatban állt üzletember forrás szerint Orbán gondolkodására jellemző, hogy a különféle gazdasági mutatók kevésbé érdeklik. „Orbán úgy gondolkodik, hogy tőkét kell behozni, mert ha van tőke, akkor van növekedés is, és ha van növekedés, akkor van bérnövekedés is” – fogalmazott.
Szerinte ennek a meggyőződésnek a kialakulásában nagy szerepet játszottak a miniszterelnök történelmi jellegű olvasmányélményei. A forrás szerint Orbán úgy véli, az Osztrák–Magyar Monarchiával kapcsolatban sem az maradt meg az emberekben, hogy milyen mértékű volt a korrupció, és gazdasági problémák voltak, hanem aranykorként tekintenek rá, mivel akkoriban számtalan dolog épült az országban.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
