Mekkora a hatása egy jó tanárnak Magyarországon?

2022. október 23. – 08:30

Másolás

Vágólapra másolva

Egy jó nyolcadikos matematika tanár Magyarországon több tízmillió forintos többlet-keresetet jelent a diákjai számára a későbbi életük során. Ehhez képest látszik igazán, mennyire alulfizetettek a tanáraink.

„Az iskola meghatározója a társadalomnak. Persze, nehéz mérni. Nekünk nem jön ki rögtön, hogy most a GDP-hez hány százalékkal járulunk hozzá” – nyilatkozta Dezsőfi György igazgatóhelyettes a Partizánnak. Valóban nehéz ezt megmondani, hiszen nem tudjuk megmérni, hogy mi történne a gazdaságban akkor, ha nem lenne iskola, vagy az iskolákban nem szakképzett tanárok tanítanának. Közvetett becslést viszont adhatunk a különböző eredményességű tanárok tanulói teljesítményre gyakorolt hatása alapján. Ha nincsenek szakképzett tanárok, akkor a diákok alighanem legfeljebb annyit (vagy még kevesebbet) tanulnak, mint a legkevésbé eredményes tanárokkal.

Számos korábbi, elsősorban amerikai kutatás – példáulez az általunk is többször bemutatott tanulmány – igazolta, hogy jelentős hatása van a diákokra annak, hogy „jó” vagy „rossz” tanár tanítja őket. Egy Magyarországon egyedülálló adatbázis segítségével megvizsgáltuk, mekkora hatása van egy „jó” tanárnak diákjai tanulmányi eredményére, és ez körülbelül mekkora plusz keresettel jár majd a munkaerőpiacon.

A tanári eredményességet egy úgynevezett hozzáadott érték alapú mutató segítségével mértük. Ez alapján azt tekintjük jó tanárnak, akinek a diákjai kezdeti tudásszintjükhoz és családi hátterükhöz képest átlagosan jól teljesítenek a különböző kompetencia- vagy tudásteszteken. Három magyarországi tankerület nyolcadikos matematika- és magyartanárait öt egyenlő csoportba (ötödökbe) soroltuk: a legeredményesebb ötödöt hívjuk „jó” tanároknak, míg a legkevésbé eredményes ötödöt „rossz” tanároknak. Az alábbi ábra mutatja a jó illetve a rossz tanárok diákjainak tesztpontszámbeli különbségét nyolcadikban és tízedikben.

Láthatjuk, hogy a „jó” tanárok diákjai sokkal jobban teljesítenek nyolcadikban a rossz tanárok diákjainál, mind a matematika, mind pedig a szövegértés kompetencia-teszteken. Nyolcadikban akkora a különbség a jó és rossz tanár diákjai között, mintaz átlagos hatodikos és nyolcadikos diák között, s ez a nagyság teljes mértékben összhangban álla nemzetközi (főként amerikai) irodalomban találtakkal.

Az ábra azt is megmutatja, hogy a jó és a rossz nyolcadikos tanárok közötti különbség hatása még két évvel később, a tizedik évfolyamon is tetten érhető. Fontos hangsúlyozni, hogy mivel a tanári hozzáadott értékből a becslési eljárás során a diákok hatodikos tesztpontszámainak és más családi háttérjellemzőinek (pl. szülői iskolai végzettség) hatását kiszűrtük, a tanárok diákjainak teljesítmény-különbsége nem abból fakad, hogy egyes tanárok jobb/rosszabb képességű diákokat tanítanak.

Mit jelentenek ezek a hatások a munkaerőpiacon?A teszteredmények és a későbbi kereset összefüggése alapján közelítő számításokat tudunk végezni arra vonatkozólag, hogy a jobb tesztpontszám mekkora többlet-keresetet jelent majd a munkaerőpiacon. Azok, akik tizedikben 1 ponttal jobb eredményt érnek el a matematika kompetencia teszten, 25-28 éves korukban mintegy 10%-kal magasabb a keresetük, amely éves szinten legalább 240 ezer forintot jelent. Tehát ha egy jó tanár egy évben négy-öt 20 fős osztályt tanít, akkor körülbelül 70-87 millió forinttal emeli meg diákjai életpálya-jövedelmét egy rossz tanár diákjaihoz képest (25 éves korban kezdődő, 35 éves karrierrel, 3%-os diszkontrátával, és – konzervatívan – 2,4 millió forintos éves keresettel, jelenértéken számolva).

Óriási veszteséget jelent tehát, ha a jó tanárok elhagyják a közoktatást. És az is jelentős veszteség, ha egyre nagyobb arányban hiányoznak a szakképzett tanárok, hiszen ez összességében azt jelenti, hogy helyükre szakképzetlennek lépnek, akik aligha lesznek eredményesebbek a „rossz” tanároknál.

Ilyen gazdasági eredményesség mellett a tanárok saját éves keresete, besorolásától függően (pedagógus I, II vagy mestertanár) mindössze 3-6 millió forint. A Defacto szerint mindez azt mutatja, hogy a szakképzett és eredményes tanárok Magyarországon is kulcsszerepet játszanak a minőségi oktatásban, és megtartásuk még a béreik jelentős emelése esetén is magasan megtérülő befektetés a fiatalok jövőjébe.

Szerző: Hermann Zoltán (KRTK és Corvinus Egyetem) és Horváth Hedvig (University College London)

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!