Védettség

RSS

Tízből nyolc máltai már megkapta a koronavírus elleni védőoltást

A 12 évesnél idősebb lakosság 90 százalékát beoltották, ezért egy kivételével az összes oltóközpontot bezárják a szigeten.

Szinte teljesen kipusztulhatnak a császárpingvinek, ha nem teszünk drasztikus lépéseket a klímaváltozás ellen

Egy kutatás szerint a század végére a jelenlegi populáció több mint 80 százaléka tűnhet el, Amerikában emiatt védetté nyilvánítanák az állatot.

Mi értelme ennek a sok antitestvizsgálatnak?

Egymást érik a hírek az oltás utáni ellenanyagtesztekről, ember legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Összefoglaljuk röviden, miért fontosak ezek, mi derül ki belőlük, és mi nem. Akkor most mi is a helyzet a kínai vakcinával?

Döntött a MOB: csak védett magyar sportolók utazhatnak az olimpiára

A magyar delegáció 363 tagjából már csak hárman nem védettek.

Legalább egy évig védettséget biztosít az AstraZeneca az Oxfordi Egyetem vizsgálatai szerint

A második dózis után legalább 6 hónappal később beadott harmadik adag oltás hatását is kivizsgálták.

Legalább egy évig nagy eséllyel védettek azok, akik elkapták a vírust, és még mRNS-vakcinát is kaptak rá

Egyelőre azért ennyi ideig, mert hosszabb távon még nem lehet vizsgálni az oltások hatását.

Sorokba ütköztek azok, akik már most átvették a karszalagjukat a portugálok elleni meccsre

A Hvg egyik olvasójának 22 percébe telt, mire hozzájutott a védettséget igazoló karszalaghoz, ami kötelező a Puskás Arénában.

A Forma–1-re látogató külföldieknek is elég lesz egy 72 órán belül elvégzett PCR-teszt a belépéshez

Az Eb-látogatókhoz hasonlóan ráadásul a jegy lesz az ő „védettségi igazolványuk” a szálláshelyeken, éttermekben.

Háziorvosok is találkoztak már olyannal, amikor harmadik oltásra lenne szükség

Rusvai Miklós virológus szerint a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és van, aki Romániába megy újabb oltásért. A háziorvosok legálisan nem adhatnak be itthon harmadik oltást, közben itthon is vizsgálják a kínai és a többi vakcina védőhatását.

Legalább egy évig kitarthat a koronavírus-fertőzésen átesettek védettsége

Az újrafertőződés pedig nagyon ritka egy olaszországi vizsgálat szerint. Ennek ellenére a gyógyultakat is érdemes beoltani.

Magyar fejlesztésű teszttel lehet ellenőrizni, hogy kialakult-e a koronavírus elleni sejtes immunitás

Ezt alapvetően elég macerás kimutatni, de egy szegedi magáncég tesztje megbirkózik a feladattal.

Orosz rulett, propagandaharc, szervezetlenség, de csak meglett az 5 millió oltás

A lakosság 51 százaléka kapott legalább egy oltást, ezzel a világon a hatodik helyen állunk, Európában pedig a másodikak vagyunk. Öt hónap kemény küzdelem volt ez komoly szervezési hibákkal, amelyben a kormány kockázatos hazárdjátékot játszott.

Próbalagzin tesztelik a védettek védettségét Horvátországban

De lesz például százfős, maszk nélküli éttermi fogadás is immunizáltakkal, egy hét múlva megnézik, beteg lett-e valaki.

Nem tudjuk, pontosan meddig tart az immunitás a koronavírus-vakcinák után, de nem érdemes félni

Ugyan még korántsem telt el annyi idő, hogy biztosat lehessen mondani a kérdésben, egyre többet tudunk arról, hány hónapig lehetünk védettek a koronavírus ellen, ha beoltatjuk magunkat. Összeszedtük, amit erről és az emlékeztető oltásokról tudni lehet.

Rövid úton tisztázni lehetne, hogy rendben van-e a kínai vakcina, ha meglenne rá a szándék

Szakértő segítségével bemutatjuk, milyen módszerekkel lehetne gyorsan és egyszerűen felmérni, mennyire hatékonyan véd a kínai vakcina a megbetegedéstől. Az oltás utáni antitesteket már több helyen mérik, de központi vizsgálattal lehetne megnyugtatóan tisztázni a helyzetet. A Szerbiából érkező adatok szerint az időseknél kérdéses az antitestek szintje, miközben Magyarországon pont ők kapták ezt az oltást. A magyar kormány szerint nincs mit vizsgálni, a kínai vakcina még a többinél is jobb.

Kutya kötelességünk lenne vizsgálni a kínai vakcina hatékonyságát, ha egyszer tömegesen oltunk vele

A szakértő szerint vannak olyan hazai esetek, amikor a Sinopharm vakcinája nem alakított ki védelmet a beoltottakban, ezért kiterjedt vizsgálatra lenne szükség, hogy kiderüljön, szórványos esetekről vagy gyakori problémáról van-e szó. Sarkadi Balázs akadémikus azért áll a nyilvánosság elé, mert a levelére szakmai körökből nem érkezett érdemi válasz. Szerinte mindenkinek az lenne az érdeke, hogy utánajárjunk a kérdésnek, mert a bizonytalanság csak az oltásellenességet erősíti.

Átestem a víruson, de meddig vagyok védett?

Mivel még nem élünk együtt túl régóta a vírussal, sok a megválaszolatlan kérdés. De egy új tanulmány alapján bizakodhatunk.

Trianonnak és a nagy átépítéseknek esik áldozatul Szeged legbecsesebb díszítése

Évtizedek óta nagy a vita a napsugaras házak védelméről Szegeden. A jellegzetes épületekről annak idején Móricz Zsigmond is azt írta, idegenforgalmat kellene alapozni rájuk, de ma már az eltűnés fenyegeti őket, a helyi városvédők és néprajzosok minden erőfeszítése ellenére. Mostanra 40-50 ilyen ház lehet már csak a városban.

A lakókat kérdezik a II. kerületben, melyik épületet védjék meg

Őrsi Gergely polgármester a közösségi oldalán kérte fel a lakosságot, segítsen a közös értékek feltárásában.

A járvány Szent Grálja: a nyájimmunitás

Sokan Svédországgal és egy brazil várossal példálóznak, amikor szóba kerül a nyájimmunitás, vagyis az az állapot, amikor egy fertőzöttől átlagosan kevesebb, mint egy ember kapja el a vírust, így lassul a terjedés. Ezt valójában lehet, hogy csak évek múlva érjük el.

Vakcinaigazolvány: nagy kockázat lenne már most szabadjára engedni a beoltottakat

A Covid-betegségen átesetteket pedig még nagyobb. A kormány bejelentette, hogy jön a védettségi igazolvány, de azt nem, hogy az mire lesz jó. Rengeteg a bizonytalanság: azt se tudjuk, hogy fertőznek-e a beoltottak, azt meg pláne nem, hogy meddig védettek.