Ezt a közvetítést már lezártuk.
Toroczkai szerint a valódi rongálók azok, akik a közelmúltban Párizsban fosztogattak a diáktüntetések során, nem pedig ő, aki a 2006-os tüntetések alatt az utcán harcolt.
Toroczkai kért elsőnek szót, szerinte az ügynökakták nyilvánosságra hozásával régi történelmi mulasztást tesz jóvá az országgyűlés. Reagált arra, hogy Magyar kifogásolta: nem hajtottak fejet velük együtt október 23-án. Toroczkai szerint Magyaréknak kellene szégyellniük magukat, mert Ursula von der Leyennel hajtottak fejet a nemzeti ünnepen.
Toroczkai szerint von der Leyen sárba akarja tiporni az európai nemzetek függetlenségét, és célja az Európai Egyesült Államok létrehozása. Toroczkai reméli, hogy az AfD-vel együtt minél előbb el tudják üldözni az Európai Bizottság elnökét.
Magyar Péter beszédének összefoglalójában arról beszélt, hogy milyen tartozásaik vannak. Az áldozatoknak igazsággal tartoznak, hogy megtudják, hogy mi történt velük és a családjukkal. A hősöknek tisztelettel tartoznak, a családoknak egy őszinte költségvetéssel tartoznak, mondta, és szerinte nem állnak meg, minden tartozást törlesztenek.
Rétvári Bence szótlanul viselte, amikor Magyar Péter a fejére olvasta, hogy a bíróság szerint Seszták Miklós KDNP-s politikusnál több milliárd forint készpénz volt otthon. A KDNP frakcióvezetője csak a papírjait nézte, nem is pillantott a pulpitus felé. Párttársát, Juhász Hajnalkát is név szerint említette a miniszterelnök napirend előtt. Magyar azt kérdezte tőle és Rétváritól, náluk is vannak-e milliárdok otthon. Juhász Hajnalka csak idegesen rázta a fejét a kérdésre.
„A parlamenti vitában a költségvetésből ki fogjuk söpörni a régi rendszer utolsó kiváltságait is” – mondta Magyar. Szerinte a volt köztársasági elnökök több tízmillió forintból kedvük szerint, Csekonics báró módjára adhattak támogatásokat.
Ez megszűnik majd, és benyújtják azt a törvényjavaslatot, hogy aki nem töltötte ki a mandátumát például plágium vagy árulás miatt, az nem kap élete végéig juttatásokat.
Magyar arról is beszélt, hogy átfogó átvilágítás után még változtatni fognak a most benyújtott költségvetésben az Orbán-rendszer kiemelt kulturális intézményei, például a Nemzeti Színház vagy az Operaház finanszírozásán. Felülvizsgálják a források elosztását a Magyar Művészeti Akadémia esetében is.
A kutatóintézetek új neveket kapnak a jövőben, köztük a Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is, és strukturális átszervezés jön. Magyar közölte, hogy a civil és felekezeti támogatásoknál megszűnnek a politikai alapú egyedi juttatások, átlátható pályázatok várhatóak.
Magyar hosszan beszélt arról, hogy milyennek kell lennie egy tisztességes pártnak, szerinte egy tisztességes jobboldalra is szükség van, megérdemlik, hogy legyen politikai otthonuk.
Ezután maffiás hasonlatokba fogott. „Először is, a maffia mindig hazudik, hogy kicsoda valójában. Al Capone névjegykártyáján az áll, hogy használtbútor-kereskedő. Don Vito olívaolaj-importőr. Soprano hulladékgazdálkodási szakértő volt” – mondta. Szerinte az előző kormány politikai pártnak hívta a maffiát, a pártfinanszírozást kulturális támogatásnak.
Azt mondta, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők mindig a főnökhöz hűségesek: nem a hazához, hanem a maffiafőnökhöz. „Amikor az országgyűlés szavazott a képviselők mentelmi jogáról, be sem jöttek az ülésterembe, hanem a maffiafőnök parancsát teljesítették. A Keresztapa soha nem ír alá semmit, amikor jön a baj, feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, amikor eljön a számonkérés ideje, a főnök már a nevükre sem emlékszik” – mondta.
Ezután arról beszélt, hogy Seszták Miklósnál 1660 kilós páncélszekrényt és 9 milliárd forintnyi készpénzt találtak.
„Önöknél is ekkora páncélszekrények vannak otthon, 9 milliárd forint készpénzt tartanak otthon? Hatvanpusztán vagy Batidán mekkorák a páncélszekrények?” – fordult a fideszes és KDNP-s képviselőkhöz.
Magyar szerint a fideszeseket csapták be a legjobban, akik hittek valamiben, ezért megérdemlik, hogy újra legyen tisztességes politikai otthonuk.
Magyar szó szerint idézte Orbánt, aki korábban arról beszélt, hogy politikustársait azért vittek be, hogy utána őt is bevihessék. Magyar ezután Mészáros Lőrinc-frakciónak nevezte a Fideszt, és kiemelte, hogy Orbán „árkon-bokron túl lesz”, míg ők a parlamentben ülnek.
„A maffiában mindig a gyalogokat áldozzák föl először” – mondta Magyar. „Nézzenek körül, ki védte meg Seszták Miklóst az önök közösségéből? Senki.” Ezután Hankó Balázst is megemlítette, majd feltette az újabb kérdést: „Ki fog kiállni önökért, ha egyszer önöket dobja oda a maffiafőnök? Segítek: senki.”
Magyar Péter ezután Orbán Anita washingtoni megállapodásait hozta fel: megemlítette, hogy csökkentjük az orosz energiafüggőséget, és kiemelte, hogy Orbán Anita már most többet ért el, mint a korábbi külügyminiszter, akit évekig nem fogadtak Washingtonban.
Magyar bejelentette, hogy jövő héten Berlinbe utazik, vele tart többek közt a külügyminiszter, a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter is. Szerdán este pedig Dublinba utazik tárgyalni uniós vezetőkkel.
Magyar Péter az ügynökakták után arra tért rá, hogy milyen eredményei voltak a múlt heti cseh–magyar kormányülésnek. Szerinte történelmi megállapodáson dolgoznak, amivel a gyorsvasút fejlesztésével Budapest és Prága között az út három óra, míg Varsó és Budapest között öt óra lehetne.
Ezután a szerbiai választásokat említette meg. Amikor felhívta a győzteseket, a szerb vezetők, fiatalok azt üzenték, hogy hatalmas erőt adott nekik az április 12-ei magyarországi választás. Szerinte a magyarok egy egész régiónak és sok országnak reményt adtak.
Így értékelte a miniszterelnök, hogy az ellenzékiek „egy közös főhajtásra sem voltak képesek” október 23-án.
„A továbblépéshez hozzátartozik az okozott sérelmek kimondása és a bocsánatkérés. A nemzet akkor tud meggyógyulni, ha szembe nézünk a traumákkal és a saját hibáinkkal is” – mondta Magyar.
Szerinte az államszocializmus évtizedei sűrűek voltak, és meg kell érteni, hogy a történelem a mindennapi emberekkel is történt. Mindenki történetének megismerése szükséges, hogy megértsék a diktatúra működését.
Azt mondta, hogy az ügynökaktákban sokan fognak találni munkatársakat, vallási közösségek tagjait, barátokat, és sok kérdés fel fog merülni, hogy zsarolták-e vagy önként jelentett, beszervezték vagy jelentett is. Beszervezték vagy csak megpróbálták?
Magyar szerint ezeket meg kell beszélni, időt kell adni ezeknek a beszélgetéseknek. „Legyen erőnk meghallgatni ezeket a válaszokat” – mondta, és szerinte nem az a cél, hogy nyilvánosan bárkit megszégyenítsenek vagy megbélyegezzenek, és az unokák, gyerekek nem tartoznak felelősséggel.
Magyar a sajtó és közélet szereplőitől is felelősséget kért: az ügynökakták nyilvánosságra hozása után ellenőrzésre van szükség, meg kell hallgatni az érintetteket, és átérezni a feladat nagyságát. Magyar szerint a 20. század traumáit máig hordozzuk. „Tegyük meg az első lépést a gyógyulás felé vezető úton” – mondta.
Nem ez az egyetlen adósság szerinte, mint mondta, a megbecsültségünket is vissza kell szereznünk a világban, és felidézte, hogy október 23-án európai vezetőkkel együtt fejezték ki a tiszteletüket a hősök előtt.
Magyar szerint az embereknek joguk van megismerni a történetüket, akkor is, ha sokszor fájdalmas az igazság, és ha az olyanokat is érint, akiket szeretet vagy tisztelet övez. Magyar köszönetet mondott a levéltárasoknak, történészeknek, kutatóknak, akiknek hála ez a nap elérkezhet, és törleszthetik a 36 éves tartozásukat.
Felidézte, hogy a hatalom iratokat semmisített meg, dokumentumok tűntek el, és vannak történetek, amiket már nem is ismerhetünk meg. „Minden hitelesen feltárt történetnek értéke van” – mondta, hozzátéve: „Önmagában egy név a nyilvántartásban még nem az illető teljes története.”
„Amikor nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a diktatúra embertelenségéről mondunk ítéletet” – közölte.
A parlamenti kivetítőkön a korábban évtizedeken át használt dizájn november 2-re megújult. Új betűtípust, döntően fehér, a fejlécben piros-fehér-zöld színeket láthatnak most azok, akik a képernyőkre néznek.
Magyar Péter a beszédét az 1956-os forradalom felidézésével kezdte meg, megemlítette, hogy a forradalom leverésének 70. évfordulóján megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozását, amelyet két lépcsőben tesznek meg. Ezután a Kádár-korszak nyomasztó, besúgókkal teli légkörét idézte fel, azt mondta, hogy az félelmekre épített, emberi gyengeségre épített, családok sorsával zsarolt, vagy előnyökkel tett érdekeltté. Ezzel az örökséggel a rendszerváltás után sem nézett szembe az akkor magyar politikai elit. Az egymást követő kormányok ígérgettek, de aztán egymással összefogva elszabotálták ezt a munkát.
A 2026-os rendszerváltás egyik legfőbb ígéretét akarják most beváltani Magyarék. „A korábbi politikai elit kényére-kedvére válogatott az ügynökaktákból, és akik életéről szóltak ezek az iratok, évtizedek óta vártak hiába válaszokra. Az egykori politikai elit árulásának véget vetünk” – mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök megnyitotta a négynapos parlamenti ülésszakot.
Kövesse velünk élőben az eseményeket alábbi adásunkban:
Néma főhajtással tisztelegnek az október 8-án elhunyt Getto József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő előtt.
Ugyan nem ma szavaznak róla, de Magyar Péter délelőtt azt közölte, hogy a Tisza-frakció támogatni fogja Baka András köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra, és megszavazzák Fejes Pétert. Baka korábbi jelöltjét, Szathmáry Zoltánt az Országgyűlés leszavazta szeptember végén.
A napirendi javaslat szerint tárgyalják a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az azokhoz szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztést, amelynek célja a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon adózott jövedelemükkel.
A pénzmosás megelőzését és egyes zárt körű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló törvényjavaslat ezen alapok esetében feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban. Vita lesz egyes törvények december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról is.
Napirenden szerepel a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárások ügyintézési határidejének rendezését kezdeményezi.
Megvitatja a parlament a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az azzal összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosítását, amely meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása.
Az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról szóló javaslat alapján 2027. január 1-je helyett 2029. január 1-jén lépne hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025-ben elfogadott törvény, amely a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának egyesítését célozza.
Tárgyalják a képviselők a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat. Ezek célja az alapító okirat formális elfogadásán túl az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése.
Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik az Országgyűlés négynapos ülésének első napja. A képviselők hétfőn ismét tárgyalják a tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét biztosító javaslatot, valamint a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító előterjesztést.
