A 4iG-től a minisztériumhoz kerül a Gondosóra, jövőre feleannyiból működtetnék

A Tudományos és Technológiai Minisztérium fogja maga alá vonni a Gondosóra programot, a tervek szerint a jövő évben a 2026-os 26,8 milliárd forint helyett 13 milliárd forintos összeget terveznek a rendszer üzemeltetésére, mondta Tanács Zoltán miniszter. A jelenlegi konstrukcióról azt mondta: jelentősen túlárazott volt.

„Ez egy fontos és megőrzendő szolgáltatás, nagyon hasznos, körülnéztünk a világban, nem sok hasonló működik” – mondta a miniszter. „Ez jó hír is lehetne, a rossz hír viszont az, hogy azt találtuk, amit nagyon sok más szolgáltatás esetében, hogy nagyon túlárazottan kínálta egy szolgáltató az államnak.” Hozzátette, hogy hosszú távon jelentős szolgáltatásfejlesztést is szeretnének megvalósítani.

Bicskei László parlamenti államtitkár azt mondta: több ezer dokumentumot vizsgáltak át, és azt találták, hogy ez egy jelentős részben külső szolgáltatókra épülő rendszer átláthatatlan alvállalkozói láncokkal, furcsa konstrukciókkal és túlárazásokkal. A Kormányzati Szolgáltató Központ Kft. a szolgáltatás nagy részét a 4iG-nek szervezte ki, ami például a diszpécserszolgáltatást egy olyan céggel végeztette, amelynek árbevételének 90-95 százalékát ez az egy projekt adja. A 4iG ezen kívül egy kínai viszonteladón keresztül egy, a dubaji szabadkereskedelmi övezetben működő cégtől vette az eszközöket.

A Gondosóra program 2022-ben indult azzal a céllal, hogy 2025 végéig másfél millió 65 év feletti ember számára biztosítson ingyenes segélyhívó eszközt, amihez éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgáltatás kapcsolódik. A felhasználó a csuklóján vagy a nyakában hordható jelzőeszközzel kérhet segítséget, ha bajba kerül. A programot a KSZK tartotta fenn, az informatikai hátterét, valamint az adat- és diszpécserközpontokat a 4iG alakította ki.

A kormányváltás után aztán az Integritás Hatóság, majd a Tanács Zoltán vezette Tudományos és Technológiai Minisztérium is feljelentést tett, utóbbi költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt, ebben az ügyben már el is indult a nyomozás. Emellett a miniszter a NAIH-nál is bejelentést tett, mert felmerült, hogy a Fidesz aktivistái hozzáférhettek a program egyes felhasználóinak személyes adataihoz; a hatóság szeptember 22-én hivatalból ellenőrzést indított a KSZK-val és a Fidesszel szemben. Erről a G7 itt írt bővebben.

A program eredetileg 108,7 milliárd forintos keretösszeggel, az uniós Helyreállítási Alap részeként indult, de a projektet az új kormányzat kivette a tervből, Magyar Péter szerint azért, mert biztos forrásvesztéssel járt volna. A miniszterelnök szerint már az Európai Bizottság felől is érkezett számukra kritika a programmal szemben. Tanács Zoltán most azt mondta: többek között a beszerzések miatt.

A Gondosóra program egyik legnagyobb kedvezményezettje kétségkívül a 4iG volt. A Kormányzati Szolgáltató Központ adatai szerint 2026. július 31-ig 77 milliárd forintot fizettek ki a 4iG-nek a programhoz kapcsolódóan, a 2026-os fenntartási időszakban pedig a 26,8 milliárdból 23,676 milliárd is a cégcsoporthoz vándorolt. 2025. november 4-én a KSZK négy új szerződést is kötött, ahol a kommunikációs közbeszerzéseknél feltűnt Balásy Gyula neve is: a 2,26 milliárd forintból 1,6 milliárd került a New Land Mediához és a Lounge Designhoz. Ezeket a szerződéseket az új kormány felmondta.

Bicskei László jelezte, hogy informatikailag és logisztikailag nagyon bonyolult a szolgáltatás, komoly IT- és szoftverinfrastruktúra van mögötte, és az átvétel nem egyszerű feladat. Ráadásul „a jelenlegi szolgáltató konstruktivitásában eleinte voltak kifogásolható pontok”, de úgy tűnik, ebben változás volt, és a menetrend szerint most már jól haladnak az átadás-átvétellel. Bicskei László szerint az eredeti szolgáltatási szerződésben az átadás-átvételi passzus egy négysoros bekezdés volt, amivel kapcsolatban a 4iG-nek tettek fel kérdéseket, és eleinte „nem azt a hozzáállást látták, ahogy hozzá kellett volna állni a feladathoz”. Az idei év végén a szerződés a 4iG-val megszűnik, és nem is lehet meghosszabbítani – igaz, a kormány erre egyébként sem mutatott volna hajlandóságot.

A szoftverkörnyezetet és az architektúrát a 4iG nem adta át, hiszen a KSZK szolgáltatást vásárolt. Az ehhez kifejlesztett alkalmazások forráskódját, leírását, technológiai útmutatóját viszont biztosította a cég.

„Tudható volt, hogy idén év végén véget ér a 4iG-vel a szerződés, és csak nagyon kezdetleges volt a felkészülés a váltásra” – mondta az államtitkár. Az összes szükséges elem most mind a minisztériumhoz, illetve annak tulajdonosi gyakorlása alatt lévő intézményekbe kerül, például a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-hez, ami a hardvert kezeli majd, vagy az IdomSofthoz, ami a szoftvert. Bicskei azt is mondta, hogy hosszú távon remélhetőleg még olcsóbb lesz majd a rendszer üzemeltetése, és a KSZK költségeit is nagyjából harmadával tudják csökkenteni.

A KSZK adatai szerint 2025 végéig 79,26 milliárd forintnyi projektköltség elszámolását nyújtották be, a program 2026-os működésére pedig további 26,8 milliárd forintot szántak, így a központi költségvetésből összesen mintegy 106 milliárd forintot fordítottak rá. Mivel a Helyreállítási Alapot a Fidesz-kormány nem kapta meg, a programot teljesen az adófizetők pénzéből finanszírozták. A kitűzött másfél milliós célt sem sikerült elérni: 2025 végére valamivel több mint egymillió embert vontak be a programba.

Vitkovics Péter, a KSZK ügyvezetője azt mondta: a nulláról kellett újjáépíteniük az egész rendszert, és új alapokról felépíteni a projektet. Jelen állás szerint a tesztidőszakra fordulnak rá hamarosan, és az egész tranzíciós projekt decemberig valóban be fog tudni fejeződni. A beszállító partnerek is egyfajta társadalmi felelősségvállalásként tekintenek erre, mondta, két nagy telefonszolgáltató már jelezte, hogy nem fog árat emelni. „Minden szolgáltatást bepakoltak a 4iG alá, ha ezt szétszedték volna, olcsóbban meg lehetett volna csinálni” – mondta.

„Ahhoz, hogy az RRF-es projekthez kapcsolódó célszámokat teljesítse az előző vezetés, nagyon sok olyan készüléket küldtek ki az elmúlt néhány hónapban, amiket azóta sem használtak és nem kapcsoltak be” – tette hozzá. A terv az, hogy a körülbelül 200 ezer ilyen készülék gazdáját megcélozzák egy kampánnyal, ami arra irányul majd, hogy használják őket, de ha mégsem szeretnék, küldjék vissza a számukra, és ők eljuttatják olyan felhasználóknak, akik használják is.

Bicskei László szerint 400 ezer készülék nincs bekapcsolva több mint 3 hónapja, és sokan azért nem használják, mert féltek a politikai üzenetektől. Azt mondta, ők soha semmilyen politikai és közéleti információt nem fognak küldeni a Gondosórákon keresztül.

A jövőben az a terv, hogy komplexebb funkciókat is csatoljanak az eszközökhöz, amik segítik az idősek és betegek életét, aminek egészségügyi prevenciós hatása is lehet. Példaként a tartós krónikus betegséggel élőket, a megváltozott munkaképességűeket vagy a demens időseket említették, de a pontos funkciók kigondolása az átadás-átvétel után, valamikor 2027 második felében kezdődhet meg.

„Az elmúlt négy évből elég sok adat áll rendelkezésre, amik elemzése lehetőséget ad arra, hogy később prevenciós tevékenységnél is felhasználjuk őket” – mondta Vitkovics. Ráadásul a hívások között sok olyan van, ami inkább szociális célzatú, például azzal hívják fel idősek a diszpécsereket, hogy elfogyott a tűzifájuk, ilyenkor a diszpécser a megfelelő szolgálathoz irányítja a felhasználókat.

A Gondosórákban már most is vannak gyorsulásmérők, amelyek adataiból diagnosztikai következtetéseket lehet levonni, a jövőben pedig további egészségügyi funkciókkal is bővíthetik a rendszert. Vizsgálták például olyan eszközök párosításának lehetőségét, amelyekkel a COPD-s betegeknél a véroxigénszintet, kardiológiai betegeknél pedig a szívritmus egyes paramétereit lehetne figyelni, és applikációfejlesztésben is gondolkodnak.

A Gondosóra ezen kívül kutatási potenciált is rejt: mivel már az ország lakosságának mintegy tíz százalékánál van ilyen készülék, az adatok megfelelő anonimizálásával, a személyiségi és betegjogok tiszteletben tartásával, valamint az adatvédelmi előírások betartásával egészségügyi és szociális kutatásokhoz is felhasználhatnák őket. A kutatók például azt vizsgálhatnák, hogy a készülék használatából milyen előrejelzésekre lehet következtetni, illetve az EESZT-ben rögzített egészségügyi eseményekkel összevetve kimutatható-e az aktivitás változása, és előre jelezhető-e egy későbbi egészségügyi esemény bekövetkezése.

„A technológia is sokat fejlődött 2022 óta” – mondta Bicskei. Hozzátette, hogy a gyártási költségek is jelentősen csökkentek, és a felhasználók digitális kompetenciája is javult. Ráadásul a 2G-t, amit az órák használnak, 2030 után kivezetik, így mindenképpen kell más megoldást találni.