Az uniós pénz ugrott, már bő 100 milliárdos hazai forrást nyelt el a gyanús állami program
A Gondosóra program a kormányváltást követően a NER visszaéléseit szimbolizáló egyik kiemelt ügyként jelent meg a közbeszédben. A program átvizsgálása már korábban megkezdődött, ám érdemi lépések nem történtek. Júniusban az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc az egyik legfontosabb visszaélésgyanús ügyként emlegette a programot, Magyar Péter miniszterelnök pedig később egyenesen „full lopásnak” nevezte.
Közben feljelentést tett az ügyben az Integritás Hatóság, majd a Tanács Zoltán által vezetett Tudományos és Technológiai Minisztérium is költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt. Emellett bejelentést is tett a miniszter a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mivel szerinte a Fidesz hozzáférhetett a program felhasználóinak személyes adataihoz. Tanács szerint a projekt erősen túlárazott, fél- vagy akár negyedáron is meg lehetett volna csinálni.
A program 2022-ben indult az uniós Helyreállítási Alap részeként, 108,7 milliárd forintos keretösszeggel 2025 végéig. A cél az volt, hogy másfél millió 65 év feletti embernek biztosítson segélyhívó eszközt, amelyhez 24 órás diszpécserszolgáltatás jár.
Ebben a cikkben a program fenntartójától, a Kormányzati Szolgáltató Központ Kft.-től (KSZK) kikért közérdekű adatok és egy névtelenséget kérő, a program működésére rálátó forrás alapján mutatjuk be, hogy hogyan alakult a végleges adófizetői számla, mennyi jutott a programból az egyik legnagyobb NER-es vállalatcsoportnak, a 4iG-nek, hogy jutott az utolsó pillanatban Balásy Gyuláéknak milliárdos közbeszerzés, és miként kapcsolódtak be a Fidesz aktivistái az adatkezelésbe.
Végül mindent a magyar adófizetők állnak
Bár az Integritás Hatóság elnöke által emlegetett ezermilliárdos nagyságrendről nincs szó, így is jelentős a program költsége. A Helyreállítási Alap által elvileg biztosított 108,7 milliárdos keretösszeg mellett az előző kormány 2026-ra még közel 27 milliárdot szánt a Gondosórára, mivel az uniós projekt 2025 végén lejárt.
A program viszont nem maradt a Helyreállítási Alap végleges verziójának része. Magyar Péter szerint a programot a biztos forrásvesztés elkerülése végett kellett kivenni a helyreállítási tervből, ugyanis a szabálytalanságokról az átvilágító szervezetektől és az Európai Bizottságtól is kaptak jelzést. A Helyreállítási Alapban más beruházásra le lehetett cserélni a Gondosóra programot, ám azon ez se változtat, hogy a gondosórákra már kifizette a költségvetés az előfinanszírozást.
A Kormányzati Szolgáltató Központ adatközlése szerint a teljes keretösszegből 79,26 milliárd forint projektköltség elszámolását nyújtották be a 2022. május 31. és 2025. december 31. közötti időszakra. Ehhez jött további 26,8 milliárd forint a program idei működésére, amit az akkori Energiaügyi Minisztérium és a KSZK között létrejött támogatási szerződés tett lehetővé. Vagyis eddig
a központi költségvetés – végső soron a magyar adófizetők – 106 milliárd forintot fordított az eredeti szándék szerint elsősorban uniós forrásokra támaszkodó projektre.
Az idei 26,8 milliárd ráadásul még a korábbi finanszírozás mértékéhez képest is elrugaszkodottnak tűnik. Az alapján, hogy az eredeti keretösszeg 108,3 milliárd forint volt a 2022-től 2025 végéig tartó bő három és fél éves időszakra, egy évre átlagosan több mint 30 milliárd forint finanszírozás volt elérhető. A lehívott támogatás összege viszont csak 79,26 milliárd volt, vagyis évente bő 22 milliárdot használtak fel. Ráadásul az idei 26,8 milliárd a már fenntartási időszakban levő projektre vonatkozik.
A költségek egy hasonló projekt során jellemzően az első szakaszban magasabbak, hiszen ilyenkor kell felállítani a szükséges infrastruktúrát, jelen esetben például a teljes informatikai hátteret adat- és diszpécserközponttal együtt. A KSZK szerint „a finanszírozási igény meghatározása a program 2026. évi működtetéséhez szükséges feladatellátás és annak tervezett költségeinek, valamint szakmai becslések figyelembevételével történt”, ám a korábbi költségek alapján nem világos, hogy a projekt fenntartási szakaszában mi indokolt ekkora mértékű állami finanszírozást.
A magas költség mellett a program még a saját mércéje szerint sem volt hatékony: a cél másfél millió 65 év feletti ember bevonása volt 2025 végéig, ám végül kicsit több, mint egymillió embert értek el, vagyis lényegében a kitűzött cél kétharmadát teljesítették. Vagyis az előző kormány egy a saját mércéi szerint sikeresnek nem mondható programnak adott 2026-ra kifejezetten nagy mértékű finanszírozást.
A 4iG-hez ment a pénz nagy része
A projekt informatikai hátterét és az adat- és diszpécserközpontokat a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. alakította ki, és a vállalat – a programban későbbi jogutódja a 4iG Informatikai Zrt. lett – biztosítja a regisztrált 65 év felettiek számára a segélyhívó szolgáltatást. A 4iG számára 77 milliárd forintot fizettek ki 2026. július 31-ig a KSZK adatközlése szerint, vagyis a teljes finanszírozás nagy része a vállalathoz vándorolt.
A 4iG központi pozícióját az is szemlélteti, hogy a G7-hez eljutott 2025. júliusi, az Energiaügyi Minisztériumhoz köthető előterjesztésben részletezve van, hogy miként oszlana el a 2026-os 26,8 milliárdos állami finanszírozás tételenként. Ebben 3,124 milliárd forintot szántak a KSZK szakmai feladatainak ellátására, míg a maradék 23,676 milliárd forint a 4iG-nek volt betervezve szolgáltatási díjként.
A 4iG egyébként hamar a visszaéléssel kapcsolatos vádak fókuszába került. Tavaly Hadházy Ákos a 4iG beszerzése kapcsán tett feljelentést túlárazásra hivatkozva, ugyanis a képviselőhöz eljutott dokumentumok szerint a 4iG az eszközöket „egy titokzatos dubaji cégen keresztül” szerezte darabonként 21 ezer forintért. A beszerzési árral kapcsolatban nem tudtunk pontos információhoz jutni, ugyanis a KSZK válasza szerint az eszközök „4iG Informatikai Zrt. általi beszerzési áráról nem rendelkezik adattal. A jelenlegi szerződéses konstrukció alapján a társaság nem jelzőeszközöket szerez be, hanem komplex szolgáltatást vesz igénybe. A jelzőeszközök biztosítása e szolgáltatás részét képezi, azok ellenértéke a szerződés szerinti szolgáltatási díjba épül be”. Azt a programra rálátó forrásunk is megerősítette, hogy a KSZK nem értesült az eszközök áráról.
A 21 ezer forintos beszerzési ár egyébként azért nem tűnik reálisnak, mert a KSZK-val kötött szerződés szerint a 4iG nettó 14 800 forintos rendszerbe léptetési díjat kap felhasználónként az adott személy „adatainak egyeztetéséért, validálásáért, jelzőeszközzel történő összerendeléséért, továbbá a kérdéses eszköz felhasználó részére aktivált állapotban történő kiszállításáért és átadásáért”. A 21 ezer forintos beszerzési ár azt jelentené, hogy az ár kétharmadát kapják meg a készülék beszerzésért és kihelyezésért.
Ráadásul a projekt első fázisában ennek az összegnek töredékéért szerezte be az eszközöket a 4iG: már 2021 decemberében indult egy pilot (kísérleti) program, aminek keretében 10 ezer eszközt helyeztek ki 2022 május végéig, majd októberig még további 20 ezer eszközt. A 4iG-val kötött szerződés ebben az esetben tartalmazza az eszközök árát: 1500 forintért szerezték be darabonként; igaz, ezek használt készülékek voltak. Bár azt nem lehet tudni, hogy a maradék közel egymillió eszközt újonnan mennyiért szerezték be, azt a forrásunk is kiemelte, hogy a program – melynek forrásai javarészt a 4iG-hez mennek – igen drágának mondható.
A forrásunk azt is hangsúlyozta a 4iG-nak járó díjazás kapcsán, hogy problémás ösztönzőket tartalmaz: aktív felhasználónként nettó 1736 forintot jár a vállalatnak havonta, és ahhoz, hogy valaki az aktív kategóriába essen, elegendő, ha az utóbbi három hónapban egyszer töltőre helyezte a jelzőkészüléket. Ráadásul még a három hónap lejártával is fenntartási állapotban van az adott készülék, ilyenkor a teljes díj 85 százaléka jár a 4iG-nek. Ez azt jelenti, hogy elegendő értesíteni egy felhasználót, hogy tegye töltőre a készüléket, és ha megteszi, máris jár a teljes díj, akkor is, ha hozzá se nyúl a következő 90 napban.
Adatkezelés: az új ügyvezető bejelentést tett
Az állami program kapcsán a Fidesz aktivistáinak szerepe is felháborodást váltott ki. Tanács Zoltán bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), ugyanis szerinte a párt aktivistái felkeresték a programra jogosult 65 év felettieket, és a Gondosóra adatkezelési tájékoztatója szerint feljegyezhették a titulusukat, nevüket és címüket, valamint azt is ki tudták következtetni, hogy ki idősebb 78 évesnél. A miniszter szerint súlyos kérdéseket vet fel, hogy miért tudhatják egy választáson induló párt aktivistái, hogy kit, hol és milyen célcsoporthoz tartozó személyként kell felkeresni.
A KSZK és a Fidesz között létrejött adatkezelési megállapodás szerint a párt csak a szimpatizánsi nyilvántartásában szereplő, 65. életévét betöltött személyeket keresi fel, és tájékoztatja a Gondosóra programról. A regisztráció során az aktivisták nemcsak a Tarr Zoltán által említett titulust, nevet és címet rögzítették a megállapodás alapján, hanem emailcímet és telefonszámot is, valamint a felhasználóhoz társított kontaktszemély adatait, köztük a felhasználóhoz fűződő viszonyát és a kézbesítési címzett adatait. A megállapodás szerint a regisztráció lezárultával az érintett által megadott adatokat a Fidesz tovább nem kezeli. A regisztrációt online vagy formanyomtatványon rögzíthették a párt aktivistái, és a formanyomtatványok kapcsán a megállapodás úgy fogalmazott, hogy „a kitöltött regisztrációs formanyomtatványokat a Fidesz a tárgyi hónapot követő hónap 10. napjáig átadja a KSZK részére. Ezt követően a közös adatkezelés megszűnik”. Forrásunk szerint a formanyomtatványok esetében nem lehetett tudni, hogy hány „kézen ment át” egy adott dokumentum, mire a KSZK-hoz jutott a regisztráció, vagyis a rögzítés és a leadás közötti időszak teret adhatott az adatokkal való visszaélésre.
A párt és a KSZK között két alkalommal jött létre jogviszony a fenntartó adatközlése szerint: először 2023. szeptember 30-án a regisztráció elősegítése érdekében, ezt a megállapodást 2025. november 3-án megszüntették. Ugyanezen a napon adatfeldolgozási szerződést kötött a két fél, melynek célja „a Gondosóra jelzőeszközök aktív és rendeltetésszerű használatának elősegítése, ezáltal az idősek biztonságának növelése volt”. „Az adatfeldolgozás kizárólag a 78 év feletti azon felhasználókra terjedt ki, akik a jelzőeszközt átvették, de azt nem aktiválták, nem végezték el a teszthívást, és/vagy legalább 90 napja nem kapcsolták be, illetve akiknek a jelzőeszköze legalább 90 napja lemerült állapotban volt” – áll a KSZK adatközlésében. A szervezet képviselői azt is kiemelték, hogy az átadott adat minden esetben a felhasználó titulusa, családi és utóneve, valamint a lakcíme volt. Ez alapján az adatfeldolgozási megállapodás keretében a párt nemcsak a saját adatbázisában szereplő személyek adataihoz fért hozzá, hanem általánosságban olyan 78 év felettiekéhez, akik az inaktívak csoportjába estek.
A KSZK szerint „mind a közös adatkezelés, mind a későbbi adatfeldolgozás során a személyes adatok kizárólag az adott megállapodásokban meghatározott célból és körben voltak kezelhetők”, és „a Gondosóra teljes felhasználói adatállományához való hozzáférésre nem biztosítottak lehetőséget”. Ezzel együtt a szervezet képviselői azt is hozzátették, hogy a 2025. november 3-án létrejött adatfeldolgozási szerződést a társaság – 2026. augusztus 10-én kinevezett – új ügyvezetője augusztus 26-án felmondta, majd szeptember 3-án
bejelentést tett az adatvédelmi hatóságnál az „együttműködési megállapodás adatkezelési céljának és jogalapjának kivizsgálása érdekében”.
A bejelentés kapcsán kerestük az új ügyvezetőt, Vitkovics Pétert, ám eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A NAIH úgy fogalmazott a bejelentésről, hogy az arra vonatkozott, hogy „teljesültek-e a GDPR*
Arra is rákérdeztünk a KSZK-nál, hogy miért pont a Fidesz csatlakozott a Gondosóra programhoz, és a párt aktivistái regisztráltak be új felhasználókat. Forrásunk szerint az Európai Bizottságban is hamar kritika tárgyává vált ez az együttműködés. A KSZK szerint nyitva volt a lehetőség az együttműködés más szervezetek számára is, bár az nem világos, hogy erről pontosan hogyan tudtak más szereplők informálódni, mivel a KSZK is kiemelte válaszában, hogy nem pályázat keretében hirdették meg a lehetőséget.
Hasonló együttműködés más szervezettel nem jött létre, noha a KSZK képviselői szerint a Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai Főosztályának Esélyegyenlőségi és Társadalmi Innovációs Csoportjával és a Párbeszéd egyik társelnökével is egyeztettek, ám ezekben az esetekben nem írtak alá megállapodást. A Párbeszédtől nem kaptunk választ a KSZK állításával kapcsolatban. A főváros főosztályának képviselői pedig úgy fogalmaztak, hogy 2023-ban kezdeményeztek kapcsolatfelvételt a KSZK-val, mivel már addig is segítettek időseknek a gondosórás regisztrációban. 2023 novemberében volt személyes egyeztetés, majd a KSZK 2024 februárjában elküldte a megállapodás tervezetét. A főosztály szerint a személyes találkozó és a tervezet elküldése között eltelt időszak tapasztalatai alapján nem írták alá a megállapodást, ám azt nem részletezték, hogy milyen tapasztalatok ásták alá az együttműködést.
Közbeszerzés az utolsó pillanatban, Balásyékkal az élen
Ahogy már volt róla szó, a Helyreállítási Alap részeként futó projekt 2025. december 31-ig tartott (bár addig is a központi költségvetésből ment a pénz, csak az akkori tervek szerint ez előfinanszírozásnak minősült). Ezelőtt nem sokkal, 2025. november 4-én négy szerződést kötött a KSZK bruttó 2,26 milliárd forint értékben. A kommunikációs közbeszerzések közül a legnagyobb, bruttó 1,6 milliárd forint értékű szerződést a Balásy Gyulához*
Felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség ekkora kötelezettségvállalásra az uniós keretből kevesebb mint hatvan nappal a projekt lezárása előtt. Erről a KSZK úgy fogalmazott, hogy mivel a projekt részét képezte a felhívásban meghatározott „indikátor cél” teljesítése a projekt végéig, ezért a „kommunikációs közbeszerzési igény egyik alapját e kötelező célszám teljesítésének támogatása, valamint az ehhez kapcsolódó intenzív népszerűsítő, tájékoztató és edukációs tevékenység biztosítása jelentette”.
A KSZK szerint a szerződések teljesítése minden esetben megvalósult 2025. december 31-ig, és kiemelte, hogy 2025 végén elérték az egymillió Gondosóra-regisztrációt, és „ennek kiemelt támogatóeszköze volt a kommunikáció”. Ezzel az a probléma, hogy a KSZK által is hivatkozott célszám – aminek teljesítését a közbeszerzések támogatták – másfél millió ember bevonása volt a programba. Ez alapján nem világos, hogy a korábbi mutatók fényében mennyire volt indokolt ekkora közbeszerzés kiírása ilyen rövid időszakra.
Forrásunk szerint azért is történhetett az alulteljesítés, mert csak 2025-ben kezdték közvetlenül kipostázni a jelzőeszközt az életkoruk szerint arra jogosultaknak. Ezzel azt követően igyekezték felpörgetni a regisztrációk számát, hogy 2024-ben csak minimális növekedést produkált a program, ám forrásunk szerint felveti a szakmai vezetés felelősségét, hogy miért csak 2025-ben kezdték alkalmazni a hatékonynak bizonyuló módszert.
További kérdés, hogy mi lesz a programmal jövőre. Magáról a szolgáltatásról pozitívan szoktak nyilatkozni a kormányzati vezetők, ami arra utal, hogy nem akarják egy az egyben megszüntetni. Erre vonatkozó kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ a kormánytól, ha megérkezik, akkor frissítjük a cikket, vagy beszámolunk róla egy másik írásban.
