Kérdőre vonta Orbán Viktort az aranykonvoj-ügyben Ruszin-Szendi Romulusz

Orbán Viktort vonta kérdőre az aranykonvoj-ügyben Ruszin-Szendi Romulusz. A honvédelmi miniszter szerint itt az ideje, hogy Orbán végre kiálljon a magyar emberek elé, és elmondja, ő adta-e ki a parancsot az aranykonvoj megállítására.

„A parancsot kiadni könnyű. A felelősséget vállalni már nehezebb” – írta posztjában. Ruszin szerint a parancsnok nemcsak akkor parancsnok, amikor utasítást ad, hanem akkor is, amikor számot kell adnia a döntéseiről. Most rendőröket gyanúsítanak meg, miközben egy volt főügyész nyilvánosan azt állítja, hogy az akcióra a legmagasabb politikai szintről érkezett utasítás.

„Ezért most közvetlenül Orbán Viktorhoz fordulok. Orbán Viktor! Álljon ki a magyar emberek elé, és mondja el világosan, egyenesen, egy valódi vezetőhöz méltóan:

Ön adta ki a parancsot az aranykonvoj megállítására, vagy nem?

Ha igen, vállalja érte a felelősséget! Ha nem, mondja el, ki döntött, és milyen felhatalmazás alapján!” – fogalmazott a miniszter.

„És van egy pillanat, amikor már nem az számít, mekkora hatalma volt valakinek, hanem az, volt-e benne annyi tartás, hogy vállalja a saját döntéseit. Orbán Viktor, most ez a pillanat jött el …mert az emberek szervezetet választanak, de vezetőt hagynak el!” – zárta posztját Ruszin-Szendi.

A Terrorelhárítási Központ egykori vezetője, Hajdu János és az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője mellett három rendőrjárőr is gyanúsított az aranykonvoj-ügyben – tudta meg a Telex.

Ahogy arról már szeptember 22-én beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg öt embert gyanúsít az ukrán pénzszállítók elleni akcióval, az úgynevezett aranykonvoj-üggyel összefüggésben.

A nyomozást még a Fővárosi Nyomozó Főügyészség indította. Júniusban Hajdu János egykori TEK-es főigazgatót hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének elkövetésével gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a bűncselekményt.

Az aranykonvoj-ügy

A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

Júniusban a Telex írt arról először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források.