Nem kedves, de jó szervezőnek tartja magát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi hivatal élére jelölt Unger Anna

Unger Anna Rózát javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjára. A 12 tagú bizottság 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodással döntött Unger jelöléséről.

Unger Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjével és Sárvári Nicholasszal, a krízismenedzsmenttel és vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnerével versenyzett, miután Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett a jelöltségtől.

Unger útja a jelöltségig

A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeres vendége a témával foglalkozó, civil szervezetek és agytrösztök által szervezett rendezvényeknek – írtuk a jelölteket bemutató korábbi cikkünkben.

Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, oktat a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és az Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszéken. Főbb kutatási területei a demokratikus és nem-demokratikus rendszerek összehasonlítása, a választások és a közvetlen demokrácia, az autokratizációs és demokratizációs folyamatok feltárása és elemzése, illetve az Európai Unió működése és fejlődése. Az oktatók értékelésére szolgáló Markmyprofessoron fellelhető értékelése szerint jól leadja a tárgyait, de a stílusa sok hallgatóban keltett megütközést. Az egyetemi hallgatók egy része pedáns és szigorú tanárnak írja le.

Jelölését kritizálta az Akadémiai Dolgozók Fóruma, mivel „egy évvel ezelőtt kezdeményezte az ELTE-n a szenátus zárt ülésének elrendelését, amikor a négy kutatóközpontot kiszakították az MTA egykori kutatóhálózatából, és az egyetemhez csatolták”. Az alapjáraton nyilvános ülésen így nem vehettek részt az érintett központok dolgozói, érdekvédelmi szervezetei, és az ülés jegyzőkönyve sem ismert.

„Ez nem bosszút jelent, de ha nem történik meg, akkor a Tisza elveszítheti a politikai legitimációját” – nem sokkal a választás után mondta ezt a Political Capital konferenciáján a felelősségre vonásról és az elszámoltatásról Unger Anna. Kifejezetten korrupciós témában Unger eddig nem igazán nyilatkozott.

Nem kedves, de jó szervező

Unger Anna a bizottsági meghallgatásán azt mondta, tíz évig foglalkozott politikai és pártfinanszírozással, korrupcióval. Elmondása szerint ő volt az első, aki erre a témára egyetemi kurzust dolgozott ki. „Azt, hogy miben volt és miben van Magyarország, azt elég jól értem, azt gondolom, hogy ismerem”, a jártasságát sem kell szerinte bizonyítania.

Miután Antall József néhai miniszterelnök egykori irodájában tartották a meghallgatást, Unger azt mondta: valószínűleg Antall itt gondolkodott azon, hogyan kell tartós demokráciát csinálni, „és arra jutott, hogy »tetszettek volna forradalmat csinálni«”. A legfontosabb tanulság szerinte, hogy ha nincs elszámoltatás és igazságtétel az autoriter rendszer áldozatainak, nem büntetik meg a bűnösöket, akkor az újonnan létrejövő demokrácia nem lesz tartósan konszolidálható. Ha a korrupció feltáratlan marad, és az elkövetőknél marad az ellopott vagyon, akkor

„ezt nemcsak arra fogják tudni felhasználni, hogy adott esetben védelmet vegyenek maguknak, hanem arra is fel tudják használni, hogy idővel visszatérjenek, illetve újjáépítsék azokat a rendszereket és azokat az intézményi-politikai lábakat, amikkel visszatérhetnek.”

Messzi példát hozott: Alberto Fujimori volt perui elnök lánya, Keiko ismét elnök lett, mivel apja használni tudta az ellopott vagyont a saját védelmében.

Unger szerint Magyarországon nem szimpla korrupció történt, a jogszabályokat is hajlítgatták, a jogállamot felszámolták, embereket félemlítettek meg. Az NVVH feladata, hogy felvázolja a rendszert, ami létrehozta és működtette a korrupciót és a rezsimet. Korrupciós ügyeket az Integritás Hatóság, az ügyészség, a rendőrség, a versenyhivatal, a számvevőszék is fel tud tárni szerinte. Meg kell értetni a választókkal, hogy „kik voltak azok a szereplők – ha kell névvel, címmel, telefonszámmal –, akik ehhez asszisztáltak”. „Nem értek egyet azzal, hogy itt volt néhány millió agymosott választó, és ők tették” – védte meg a polgárokat.

Meghallgatásán szkeptikusan nyilatkozott a várható gyors eredményekről: „Hat év alatt, ami a hivatal első elnöki ciklusa, szerintem botorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek.” Emlékeztetett, hogy a Quaestor-ügyben nyolc év alatt lett elsőfokú ítélet. Szerinte arra elég lehet a hat év, hogy minden felelős legalább bíróság elé kerüljön.

Kérdésekre válaszolva beszélt róla, hogy a pontos – akár elnökhelyettesi – jogköröket a törvény szabályozza. A helyettesekkel együtt kell kidolgoznia majd a hivatal stratégiáját. „Közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan” – fogalmazta meg a hivatal leendő eszközét, ami alapján az NVVH majd vizsgálódni kezdhet.

Tervei szerint több szakma több szereplőjét be kell majd vonni a munkába, ezáltal „egyértelmű lesz, hogy nem a politikai szimpátia vagy nem szimpátia, hanem abszolút szakmai sztenderdek” mentén járnak el. Kellenek majd nyomozók, ügyészek, adatelemzők a csapatba, szakmájuk legjobbjai. „Indulásnak 150 fővel terveztem” – vázolta a tervezett létszámot, amiből a nyomozati munka lesz a leginkább emberierőforrás-igényes. Beszélt arról, hogy „nem Sárit, Pistit, Józsit vesszük fel azért, mert ismerős”, nyilvános álláspályázatok kellenek majd.

Unger úgy látja, a NER első négy éve a törvénykezésről szólt, ami sokszor uniós jogba ütközött. Mire az EU határozott valamilyen ügyben, az adott piac – például a plakátoké átrendeződött –, és csak bizonyos szereplők maradtak a pályán. Végigment az irányított közbeszerzéseken, koncessziók kiosztásán, kekvákon, magántőkealapokon, az egész szerinte „nettó feudalizmus”. Szerinte „egyre kevesebb fék volt ezen a vonaton”, és családilag osztották ki a közvagyont. Unger szerint amit csinálnak majd, az eredményében nem tud nem politikai lenni, bár módszereiben nem lesz az az NVVH tevékenysége.

Az ügyek priorizálásáról azt mondta, a koncessziókat, a pénzalapokat át akarja nézni, meg kell találni azt az egy mintát, amire a NER alapozta a működéseket. Az összes nagy állami szerződést hamar át kell nézni, mert ezek a megkötésük után egy évvel még megtámadhatók. „Én nagyon remélem, hogy ez 2026 után még egyszer nem történik meg” – mondta. Unger abban reménykedik, hogy a magyar és az Európai Ügyészség is elkezdi tenni a dolgát.

„Igyekszem a munkám során mindig látni az egyént a rendszer részeként” – mondta, szerinte az alapjogi felelősnek fontos szerepe lesz az NVVH-ban, tervei szerint ő személyesen az elnöknek jelenthetne majd. Elfogultnak tartja magát, amit azzal magyarázott, hogy nagyobb súlyú bűncselekménynek tartja, amikor egy uszító kampány miatt tűnik el közvagyon, mint ha túlárazzák a betont egy stadionban. „Szerintem a legnagyobb bűn a magántőkealapok voltak”, mert átláthatatlanok voltak, és semmi közérdek nem fűződött hozzájuk. Sok ügy elévült, az első ciklusból kimentett vagyonokat már nem biztos, hogy megtalálják. Ha már 10 milliárd forintot visszaszereznek, ő örülni fog. Magát így jellemezte:

„Sok mindent mondtak már rám. Azt, hogy kishitű vagyok, azt még nem hallottam. Azt hallottam, hogy általában elég jó szervező vagyok. Nem vagyok kedves, ezt is sokat hallottam. Azt hiszem, ez most itt előny.”

Unger saját bevallása szerint nem szereti a nagy csinnadrattával járó bejelentéseket, egyszerűen közölni kell, ha egy munka kész. Úgy gondolja, hogy az elnöknek nem látszania kell, hanem meg kell tudni szerveznie a hivatal munkáját. Morális falat kell építeni az elnökség felé. Őt is felesleges lesz felhívni – mondta, majd utalt rá, hogy az egyetemi hallgatóinak sem érdemes őt megvárniuk a folyosón.

Ez volt a kiválasztás menete

A bizottságban javasolt jelöltekről, az NVVH elnökéről, valamint a nyomozati elnökhelyettesét az országgyűlés plenáris ülésén szavazzák meg pénteken délelőtt titkos szavazáson.

A nyomozati elnökhelyettesnek Dr. Tasnádi Katalint javasolják. A közpénzügyi elnökhelyettesről később egy újabb körben fognak dönteni, az eddigi jelentkezéseket érvénytelennek nyilvánították. Két másik elnökhelyettesi posztra, a vádemelési és a fellebbezési elnökhelyettesi posztra beérkezett pályázatokat már korábban eredménytelennek nyilvánították, erre újabb fordulót hirdetnek.

A hivatal elnöki és alelnöki posztjaira augusztus 16-ig lehetett jelentkezni. Az elnöki pozícióra 96-an, az elnökhelyettesi posztokra 68-an pályáztak. A jelentkezőket először az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságán tagjai és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták.

A négy alelnöki pozíció közül háromra (nyomozati, vádemelésért felelős, fellebbviteli) csak gyakorló ügyészek jelentkezhettek, a közpénzügyi elnökhelyettestől pedig állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen szerzett legalább tizenöt éves tapasztalatot várnak el. Az elnöki pozíciónál ugyan nem várták el, hogy a jelentkező ügyész legyen, de meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, illetve jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy egyéb társadalomtudományos végzettsége és gyakorlata kell legyen.

A meghirdetett öt posztra (egy elnök, négy elnökhelyettes) a három-három legtöbb pontot szerzett jelölt juthatott tovább. Ezen kívül a frakciók is ajánlhattak még minden posztra egy-egy jelöltet. A Tisza-frakció ezt megtette, ami rögtön félreértést is okozott, mert először ők maguk írták azt, hogy ezek a Tisza jelöltjei. Később pontosították, hogy ők nem a Tisza jelöltjei, csak meghallgatásra javasolják őket is.

A Fidesz-frakció előre jelezte, hogy nem vesz részt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek jelölésében és kiválasztásában, mert az NVVH szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják. A kiválasztási folyamatban négy civil szervezet is részt vett, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége.

A hivatal alapító okiratát a kormány készíti majd el, és a parlamentnek kell azt elfogadnia. Ez az okirat szabályozza majd azt, hogy mekkora lesz a hivatal, hány emberrel és mekkora költségvetésből működik. A hivatal megalakulásával megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma. A hivatalnak lehetősége lesz arra, hogy a közpénzeket érintő ügyeket eleve magához vonja az ügyészségtől.

Itt nézheti meg videós összefoglalónkat a keddi bizottsági meghallgatásokról.