Új szemléletet már hozott a kormány az oktatásba, de pénzt még keveset, pedig arra is nagy szükség lesz

Túl vagyunk a kormány századik napján, az oktatás területén is több fontos változást jelentettek be, de kevés olyan lépés van, amellyel pénzhez is jutna az ágazat. Az eddig bejelentett intézkedések fontos szemléletváltást mutatnak, viszont kevesebb hangsúlyt kaptak az anyagi költséggel járó változások. Ez alól kivétel a 400 ezer gyereknek járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás, de a pedagógusok vagy az iskolák működéséhez nélkülözhetetlen egyéb dolgozók bérezésének rendezéséről egyelőre nincs szó.

Felfüggesztették a pedagógusok teljesítményértékelő rendszerét, helyreállítják a szabad tankönyvválasztást, bővítik az iskolaigazgatók jogköreit, visszaadták a tanárok sztrájkjogát – néhány konkrét intézkedés, amelyeket az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium valósított meg az elmúlt száz napban. Lannert Judit miniszter a Facebook-oldalán foglalta össze az eddigi eredményeket. Szerinte alapvető szemléletváltásra van szükség az oktatásban. „Kevesebb központosítás. Több szakmai szabadság. Kevesebb bürokrácia. Több bizalom. És mindenekelőtt: a gyermekek és a pedagógusok érdeke” – fogalmazott.

Ezek persze fontos dolgok, de az anyagiak terén is bőven lenne tennivaló, hiszen ez is a pedagógusok érdekeit szolgálná. Augusztusban a pedagógusok bérezésének javítása érdekében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezeket a változtatásokat sürgette:

• olyan bértábla, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a végzettséget;
• a nevelést, oktatást közvetlenül segítők (NOKS) és egyéb dolgozók bérének rendezése minél előbb;
• magasabb alapilletmények;
• minden túlmunka és helyettesítés maradéktalan kifizetése;
• a cafeteria ismételt bevezetése és általánossá tétele;
• a pótlékok felülvizsgálata és méltányos emelése.

Keveset keresnek, pedig nélkülük nem működik jól az oktatás

A felsoroltak közül például az iskolákban nem pedagógusként dolgozók bérrendezését a Tisza a választási programjában is megígérte. Erről egész pontosan ez szerepelt a dokumentumban: „25 százalékos béremelést hajtunk végre a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében.”

Kik azok a NOKS-dolgozók és miért olyan fontosak? Ők azok a nélkülözhetetlen háttérmunkát végző szakemberek, akik nem tanítanak közvetlenül, de a munkájuk nélkül az iskolák és óvodák nem tudnának működni. Idetartoznak például a pedagógiai asszisztensek és gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok és adminisztratív dolgozók, iskolai könyvtárosok, rendszergazdák, gyermekfelügyelők és nevelők vagy az óvodai dajkák. A probléma az, hogy az alacsony fizetések miatt itt sok a betöltetlen álláshely, így az üresen maradt pozíciókkal járó többletfeladatokat is főként a pedagógusok látják el, ha pedig mégsem, akkor erre nincs ember.

Lannert Judit bizottsági meghallgatásán májusban már úgy fogalmazott: megvizsgálják a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelését a költségvetés függvényében. Amikor erre konkrétan rákérdezett nála az egyik képviselő, azt válaszolta: üres a kassza, de boldog lenne, ha meg tudnák lépni a béremelést.

A tanárokat képviselő szakszervezetek régóta követelik, hogy a kormány a tanári béremelésből kimaradó iskolai és óvodai dolgozók bérét is emelje meg. A PDSZ azt kérte, hogy a felsőfokú, nem pedagógus végzettségű dolgozók bére érje el a tanári bértáblán a Pedagógus I. fokozat alsó határát, a felsőfokú végzettség nélküliek esetében pedig 40 százalékos emelést kérnek a 2024. január 1. és 2026. december 31. közötti időszakban elmaradt béremelés kompenzációjára.

Amíg ugyanis a tanárok bérét 2023-tól kezdve a diplomás átlagbér 80 százalékához kezdték el felzárkóztatni, az egyéb iskolai dolgozóké alapfokú végzettséggel a minimálbérhez, közép- és felsőfokú végzettséggel pedig a garantált bérminimumhoz kötődött, így kevéssé emelkedett. A diplomás NOKS-dolgozók lehetnek az egyik leginkább alulfizetett diplomás csoport a magyar munkaerőpiacon.

Ezek után talán nincs mit csodálkozni azon, hogy már 2023-ban tízezernél is több ilyen, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzott a köznevelésből. A béremelés itt körülbelül 67 ezer embert érintene.

Hogy ez mennyire fajsúlyos kérdés, arról Ercse Kriszta oktatáskutató a Telexnek korábban azt mondta: a magyar oktatási rendszer nagyon rosszul gazdálkodik a pedagógusokkal, a tanárok viszik el a gyerekeket színházba, kenik meg a vajas kenyeret, ők kísérik fogászati vizsgálatra az osztályt. Az oktatáskutató szerint át kell gondolni az iskola erőforrás-gazdálkodását, és a pedagógusi munkakörbe nem tartozó feladatokat szét kell osztani az olyan szakemberek között, akiknek pedagógiai képzettségük van. A NOKS-os dolgozók másik része nem a gyerekekkel dolgozik, de az ő munkájuk is nélkülözhetetlen az iskola minőségi működéséhez.

Az új kormánytól eddig 0,4 százalékpontos emelés jött

A szakszervezetek a pedagógusok bérezésével is elégedetlenek. Itt az új kormány egyelőre egy kisebb, anyagi természetű lépést tett: a 2026 elejétől érvényes, 10 százalékos béremeléshez júniusban még 0,4 százalékpontos emelés érkezett. Ez a gyakorlatban havi néhány ezer forintos többlet, de a pedagógusok augusztusban egy összegben kapták meg a januárig visszamenőleges emelést, ami így pár tízezer forintot jelenthet.

A tanári alapilletmények sávjai most bruttóban így alakulnak:

• Gyakornok: bruttó 707 ezer forint 2026-ban.
• Pedagógus I.: bruttó 720 ezer forinttól 1 406 ezer forintig.
• Pedagógus II.: bruttó 727 ezer forinttól 1 496 ezer forintig.
• Mesterpedagógus: bruttó 787 ezer forinttól 1 797 000 forintig.
• Kutatótanár: bruttó 918 ezer forinttól 1 938 000 forintig.
• A szakképzésben tanító tanárok pedig nem kereshetnek kevesebbet bruttó 778 ezer forintnál.

Az előző kormány azért kezdte emelni a pedagógusok béreit, mert az Orbán-kormány az uniós helyreállítási alap elköltési tervében vállalta, hogy a pedagógusok átlagbérének Magyarországon fokozatos emelésekkel el kell érnie a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezt kezdetben nagyobb, majd egyre kisebb részben az EU felzárkóztatási forrásaiból fizették.

A PDSZ szerint a munkavállalók nemcsak magasabb fizetést várnak, hanem igazságosabb és kiszámíthatóbb bérrendszert is. Közel hétezer oktatásban dolgozó töltötte ki a PDSZ KÖR-kép kérdőívét. A felmérés a munkaterhelésre, a munkahelyi légkörre, a bérezésre, a munkavégzés feltételeire kérdezett rá.

A vasárnap publikált eredmények alapján a legfontosabb üzenet a túlterheltség: túl kevés dolgozóra túl sok feladat hárul. Az adminisztráció, a helyettesítések, a munkakörön kívüli feladatok és a létszámhiány egymást erősítik. A dolgozók nem kevesebbet szeretnének dolgozni, hanem jobb feltételek mellett több időt akarnak fordítani a gyerekekre és a tanulókra.

A PDSZ egyik legfontosabb követelése egy olyan bértábla visszaállítása, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a megszerzett végzettséget. A szervezet szerint a jelenlegi rendszerben a bérek jelentősen összecsúsztak, ezért sok dolgozó úgy érzi, a hosszabb szakmai tapasztalat vagy a magasabb végzettség nem jelenik meg megfelelően a fizetésében.

Késik a túlórák kifizetése is

Ugyancsak pénzt igényelne egy régóta húzódó probléma megoldása, a túlórák és helyettesítések kifizetése is. 2024-ben 13 pedagógus pert indított a Kelet-Pesti Tankerületi Központ ellen a kifizetetlen többletmunkák miatt, a tankerület már a tárgyalás előtt kifizette a tanárok által követelt pénzt. A tanárok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért járó díjakért pereltek, három évre visszamenőleg.

Az Eduline idén arról írt, hogy csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha azt a tanárok külön kérik. A probléma gyökere sokszor nem az, hogy a tankerület nem akarja kifizetni a többlettanítást, hanem az, hogy nincs megfelelő kommunikáció az intézményvezetés és a munkáltatók között. Lannert Judit a bizottsági meghallgatásán erről azt mondta: a pedagógusoknál csökkentik a kötelező helyettesítések számát, elkezdik a kötelező óraszám és a kötött munkaidő felülvizsgálatát.

A helyettesítéseket azért is nehéz megoldani, mert a pedagógushiány miatt egyre több óraadó vagy részmunkaidős munkavállaló dolgozik az iskolákban, és őket nem lehet beírni plusz helyettesítésre. Arra csak a teljes állású munkavállalók írhatók be a 36 óra iskolában töltött idő terhére, így viszont kevesebb munkavállaló között oszlik meg a teher. Az is probléma, hogy így kevesebb lesz a szakszerű helyettesítés, ami szintén nem ideális.

Az alsó tagozat reformjára sincs több pénz

Nem csak a bérek rendezéséhez és a túlórák, helyettesítések kifizetéséhez kell pénz, az alsó tagozat átalakítási reformjához is jó lenne némi támogatás. Augusztusban 14 pontos szakmai javaslatcsomagot tett közzé a közoktatásért felelős államtitkár. Ebben szerepel például a rugalmas reggeli iskolakezdés, a 35 perces tanóra, a tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás, több kísérlet vagy a szabadban végzett növény- és környezetmegfigyelés.

Egy lapunknak nyilatkozó tanító szerinte ez eddig szép és jó, de a baj az, hogy ha ezekhez nem adnak plusz eszközöket, forrásokat, akkor az iskola nem fogja tudni kigazdálkodni a felmerülő költségeket.

A jelek szerint itt plusz pénzzel nem számolt az oktatásirányítás. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium legalábbis kérdéseinkre megerősítette, hogy az alsó tagozat átalakításáról szóló javaslatcsomag külön finanszírozási forrást nem nevesít. Az egyes javaslatok alkalmazásához a csomag nem határoz meg külön többletdíjazást.

Nehéz helyzetben van a költségvetés

Az oktatási reformok, fejlesztések egy részéhez előbb-utóbb nélkülözhetetlen lesz források bevonása, a pedagógusok bérezésének átdolgozása. Ezzel a kormány is tisztában van, a Tisza oktatási programjában le is írták, hogy „az oktatási rendszerben egyszerre van jelen az alulfinanszírozottság és a pazarlás, az állami fenntartású iskolák jelentős részében az infrastruktúra elavult”. A szakmai szervezetekkel együttműködve többéves, kiszámítható bérfelzárkóztatást ígértek. Megemlítették, hogy az iskolák nem kapnak elég pénzt, sok helyen elavultak az épületek és a tantermek, hiányoznak a modern gyakorlati eszközök.

Kérdéseinkkel megkerestük az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy látják a költségvetést, mikor lehet reális cél a plusz juttatásokkal járó fejlesztések megvalósítása. Körülbelül mennyi pénz hiányzik az oktatásból, miket priorizálnak. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.

A források priorizálása függ a Pénzügyminisztériumtól is, és az ország gazdasági helyzetétől. A Tisza-kormány pénzügyminisztériuma már áprilisban azt mondta, hogy a távozó Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatások, a személyi juttatások, köztük a fegyverpénz, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj, illetve az uniós források elmaradása miatt rekordmértékűre nőtt a költségvetési hiány 2026 első négy hónapjában. Kármán András miniszter augusztus közepén azt közölte: hiába a váratlanul kedvező költségvetési adat, nem lehet hátradőlni, egy csomó kiadás csak későbbre tolódott.

Kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak is, külön rákérdeztünk a NOKS-dolgozók béremelésére, és arra, hogy mennyi forrást és mikor tud adni a Pénzügyminisztérium az oktatásra. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.