Kármán András elmagyarázta, mi van a kedvező költségvetési adatok mögött
„A takarékosabb állami működés, illetve a pazarlás és lopás megszüntetése” is megmutatkozik a júliusi költségvetési adatokban, de ez nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni – írta csütörtöki posztjában Kármán András és pontokba szedve magyarázta meg, mi áll a kedvező adatok hátterében.
A Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn közzétett gyorsjelentése szerint a költségvetés több mint 524 milliárd forintos többlettel zárta a júliust: ez az éves hiánycél 67,7 százalékát jelenti, az arány április végén még 91 százalék volt.
Kármán szerint a költségvetési fegyelemben is történt fordulat, de a kedvező júliusi számoknak csak egy része épül be majd tartósan az éves egyenlegbe. A többlet egy részét pedig az okozza, hogy a tervezettnél kevesebb volt a kiadás – köztük olyanok is, amelyek nem eltűnnek, hanem a következő hónapokra tolódnak.
A pénzügyminiszter szerint az adatok ugyan kedvezőek, de egy hónap egyenlege önmagában sosem ad teljes képet, a havi adatokban jelentős egyszeri és szezonális hatások vannak. Augusztusban például az uniós források hazahozatalához kapcsolódó előfinanszírozási feladatok miatt várhatóan közel 2200 milliárd forintnyi kiadás fogja terhelni az egyenleget. „Kormányváltás nélkül idén GDP-arányosan 8,3 százalékos hiány felé tartott volna az államháztartás. Ma, a TISZA kormány munkájának hála már »csak« 7,5 százalékos hiány várható, vagyis a lyuk, amit a Fidesz ütött a költségvetésen, még mindig jelentős” – írta a posztban Kármán.
A Tisza-kormány pénzügyminisztériuma már áprilisban közölte, hogy az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatások, a személyi juttatások, köztük a fegyverpénz, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj, valamint az uniós források elmaradása miatt rekordmértékűre nőtt a költségvetési hiány 2026 első négy hónapjában. Tavaly június végén 2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, a központi költségvetés akkor májusban és júniusban is többletes volt.
