Bejártuk a csődöt jelentő Bayer zuglói irodaházait, megtudtuk, melyik állami szervek költöztek volna be, és megnéztük a posta vezérigazgatói szobáját

• Szerdán derült ki, hogy csődeljárást kért maga ellen a Bayer Construct, csütörtökön pedig az is, hogy ugyanígy csődöt jelentett a Bosnyák téri irodanegyedet építő projektcég, a ZVK Development.
• Mi még a hírek megjelenése előtt, hétfő délelőtt jártuk be a cég képviselőivel a Bosnyák tér mögötti irodaegyüttest, amelyet a Tisza-kormány nem akar megvásárolni.
• Mint kiderült, a korábbi hírekkel szemben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nem költözött volna ide, a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta vezérigazgatósága azonban igen.
• Olyannyira, hogy már a posta vezérigazgatójának szobáját és az államkincstár széftermét is kialakították, sőt, a csempézéstől a parki rózsákig mindenről az állami megrendelő döntött, az államkincstár új bútorai pedig a pincében állnak.
• Bár a projektet korábban sokan kritizálták, a Bayer képviselői szerint Magyarország legmodernebb irodaházait építették fel kifejezetten olcsón. Szerintük nagyon jól jártak volna az állami intézmények, ha oda költöznek.

Beszállunk a liftbe, felmegyünk a legfelső emeletre, el a folyosó végéig, ahol egy régi postakocsikat ábrázoló dekoráció előtt elhaladva eljutunk abba az irodába, amelybe a korábbi tervek szerint a Magyar Posta vezérigazgatója költözött volna. Az asszisztensek szobáján áthaladva tágas, teljesen berendezett helyiségbe lépünk, amelynek egyik végéből saját vécé és fürdőszoba nyílik, a másikban ott áll a vezérigazgatói asztal. A nyolcadik emeleti kilátás kettős: a teljes falfelületet fedő ablakokon az egyik irányba a Bosnyák téri piac tetejére, a másikban zuglói családi házak tetejére és a budai hegyekre látni.

A Bayer zuglói irodakomplexumában járunk, ahová a cég képviselői hívtak minket, miután augusztus elején a kormány bejelentette: eláll az épületegyüttes megvásárlásától, és visszaköveteli az arra már kifizetett több százmilliárd forintot. A Bayer szerint az államnak erre nem lenne joga, így ők perrel kényszerítenék ki, hogy aláírják a végleges szerződést, amivel az irodaházak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonává válnának.

Az elmúlt két hétben részletesen bemutattuk a beruházást és az azzal szembeni kritikákat: egyrészt azt, hogy itt korábban önkormányzati sportpálya és tanuszoda volt, amelyek helyére a zuglóiakat szolgáló fejlesztéseket ígértek. Másrészt azt, hogy az irodaépületek megvásárlására az előző kormány a nyilvánosság teljes kizárásával kötött szerződést.

Podcastban elemeztük az irodakomplexum hibáit és a zuglói önkormányzat terveiről is írtunk. Időközben meghívott minket a Bayer, hogy nézzük meg saját szemünkkel, mi épült Zuglóban, a projektet hétfőn a helyszínen a cég három képviselője mutatta be. Ebben a cikkben az ő álláspontjukat ismertetjük.

Narancssárga-barna épületek a templom mögött

Ha valaki a Bosnyák téren száll le a belvárosból érkező buszról, először a 2014-ben tornyot kapott katolikus templomot látja meg, ami mögött egy kerítéssel körbevett fás rész található. A Csömöri úton a Rákos-patak felé haladva jobbra a következő tömb az 1962-ben átadott Bosnyák téri vásárcsarnok, és ezután következik a Bayer új, Zugló Városközpontnak nevezett irodanegyede.

A beruházó a területre hét darab, külsőre és stílusra nagyon hasonló, narancssárga-barna irodaépületet húzott fel, amelyeket a korábbi tervek szerint az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárolt volna meg. Épült melléjük egy nyolcadik egység is, ami két, az irodákétól egészen elütő stílusú lakóépületből áll: ezt az állam nem vásárolta meg, így az ebben lévő lakásokat a Bayer külön-külön adta el.

A nagy narancssárga tömbök közül a Bosnyák térhez legközelebb álló egy nagy belső udvarral rendelkező kétfunkciós épület: a pincéjében, a földszinten és az első emeleten üzletek vannak, a második emelettől felfelé azonban irodák. Az üzlethelyiségeket már kiadták: a pincében működik például Magyarország legnagyobb Aldija, míg a földszinten Frei kávézó, OTP-bankfiók és más egységek vannak. Amikor hétfőn délelőtt ott jártunk, ezeknél az üzleteknél csak lézengtek az emberek: látszott, hogy az eredeti elképzelés szerint a forgalom nagy részét az irodaházak dolgozói adnák.

Az üzletházat megkerülve, a külső oldalon léptünk be az irodaházba, amelybe a korábbi egyeztetések szerint a Magyar Posta vezérigazgatósága költözött volna be, így tulajdonképpen ez az épület vált volna a posta székházává. Az irodában a liftek mellett kulcsszekrények vannak. Mint a Bayer munkatársai elmondták, a posta külön kérése volt, hogy az egyes irodákat ne kártyával, hanem kulccsal lehessen kinyitni, a kulcsokat pedig a munkatársaknak biztonsági okokból minden reggel külön fel kelljen vennie, hogy aztán munka után ugyanoda tegyék vissza azokat.

A helyszínen minket a Bayer üzemeltetéssel és építéssel foglalkozó munkatársai vezettek körbe, akik már az elején leszögezték, hogy egy lehetséges perrel és jogi kérdésekkel, valamint a telek előtörténetével kapcsolatban nem szeretnének nyilatkozni, csak az épületegyüttest és annak kialakítását mutatnák be. Ennek megfelelően az egész történet legfájóbb elemére nem akartak reagálni – nevezetesen arra, hogy a telkeket a zuglói önkormányzat 2006-ban még teljesen más céllal értékesítette, és az addigi funkciók, mint a tanuszoda és a focipálya, elvesztek. Ezt azzal indokolták, hogy a Bayer 2017-ben lett tulajdonos, és a cég csak azért tud felelősséget vállalni, ami azóta történt.

A Bayer képviselőinek mondanivalóját három fő pontban lehet összefoglalni.

• Szerintük nagyon jó minőségű irodaházakat építettek, amelyek azzal szemben, amit a kritikus hangok mondanak, nem ütnek el a környezetüktől.
• A nettó 254,8 milliárd forintos vételárban egyáltalán nincs túlárazás. Sőt, a magyar állam szerintük itt egy kifejezetten jó üzletet kötött.
• Nem igaz, hogy az államnak nincs szüksége ezekre az irodaházakra. A korábbi tervek szerint ide költöző állami cégek és intézmények nagyon jól járnának, ha beköltözhetnének.

A továbbiakban, fordított sorrendben végigvesszük az ezekben a kérdésekben felmerülő kritikákat, és azt, mit válaszolnak erre a cég képviselői.

Mennyiért bérel most irodaházat a posta?

A projekttel kapcsolatos egyik leggyakrabban hangoztatott kritika az, hogy olyan állami intézmények és cégek költöznének be, amelyeknek most is vannak megfelelő irodaházai, ráadásul általában a belvárosban lévő, könnyebben elérhető helyszíneken. Bár az előző kormány soha nem közölte, hogy pontosan mely intézmények költöznek majd Zuglóba, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2023-as kormányinfón a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) említette. A probléma csak az, hogy a KEF-nek 2018-ban több milliárd forintból építtetett az állam egy saját irodaházat a XIII. kerületben – vagyis nehezen megérvelhető, hogy ők ezek után miért költözzenek Zuglóba.

Mint a Bayer képviselőitől megtudtuk, a legutóbbi tervek szerint – amelyeknek megfelelően az irodaházak belsejét kialakították – a KEF nem költözött volna a Bosnyák térre, ahová a NAV mellett a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Államkincstár és a Posta vezérigazgatósága érkezett volna. A Bayer képviselői azt mondják: ők úgy tudták, hogy az állam a korábbi tervek szerint felmondta volna ezeknek az intézményeknek a bérleti szerződéseit, illetve eladta volna a belvárosi irodaházait, az utóbbiakból bejövő összeg pedig részben fedezte volna a Bosnyák téri komplexum megvásárlását.

Sorba véve a négy intézményt:

• a Magyar Posta központja most a XIII. kerületben, a Dunavirág utca 2-6. szám alatti Gateway Office Park irodaházban található. Ezt az ingatlant a posta a cseh CPI-csoporttól bérli, vagyis a használatért most havonta fizetnie kell – ezt a Bosnyák téren értelemszerűen megspórolhatnák.
• A Pest Vármegyei Kormányhivatal központja ma a pesti belvárosban, a Városház utca 7. szám alatti Vármegyeházán található, de a különböző főosztályok a város teljesen különböző pontjain vannak elszórva. A Bosnyák téren ezek egy helyre kerültek volna, de kérdés, hogy mi lett volna a Vármegyeházával.
• A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma szintén egy sor különböző budapesti helyszínen működik, amelyek közül az egyik legfontosabb a NAV Bűnügyi Igazgatóságának a Teve utcai Rendőrpalota mellett található székháza. Itt kérdés, hogy mindegyik szerv Zuglóba költözött volna-e, és ha igen, mi lett volna a különböző ingatlanokkal.
• A legérdekesebb ezek közül a Magyar Államkincstár, amely a Bayer képviselői szerint a Bosnyák téren eredetileg még több irodafelületet igényelt, mint amennyit végül kapott. A MÁK ma több budapesti helyszínen működik, amelyek közül a legfontosabb a Hold utca 7. szám alatti szecessziós palotában lévő központ. A Lechner Ödön által tervezett palotát az előző kormány tavaly megpróbálta eladni, de erre mostanáig nem került sor. A MÁK-nak a Váci út 71. és 73. szám alatt is van egy-egy irodaháza, amelyekből többek között a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság költözött volna a Bosnyák térre. A MÁK Nyugdíjbiztosító Főigazgatósága ugyanakkor az 1912 és 1913 között épült Fiumei úti irodaházban van – amelyből a Bayer képviselőinek tájékoztatása szerint szintén Zuglóba költöztek volna az alkalmazottak.

Ez utóbbira kétszer is visszakérdeztünk, a Bayer képviselői pedig mindkétszer azt mondták: bár hivatalos tájékoztatást nem kaptak arról, hogy ki honnan jönne, úgy tudják, hogy a MÁK Hold utcai és Fiumei úti központja is hozzájuk költözött volna. Azt is mondták, hogy az előző kormány idején az állami oldalról úgy hallották, hogy nemcsak a Hold utcai, de az összes, így kiürített állami tulajdonú irodaházat eladnák, így vissza tudnák szedni a Bosnyák téri irodaházakra kifizetett összeg nagy részét.

Ez, ha valóban így van, fontos adalék a korábban a nyilvánosságban megjelent információkhoz képest. Az előző kormány idején ugyanis nem volt szó például a Fiumei úti art deco stílusú tömb értékesítéséről, ahogy arról sem, hogy az épület más funkciót kaphat. Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, amennyiben válaszolnak, beszámolunk róla.

Az Államkincstár még a választás előtt írt ki egy közbeszerzést költözési munkálatokra, és a közbeszerzés szövege szerint ennek része lett volna 3 ezer munkatársuk átköltöztetése budapesti telephelyekről a Bosnyák téri irodaházba. A Népszava a napokban arról írt, hogy erre nemrég hirdettek nyertest, a MÁK azonban ezzel kapcsolatos megkeresésünkre azt írta: a keretszerződést a teljes vidéki és budapesti hálózatuk következő két és fél évben felmerülő költözési munkálataira kötötték.

Megkérdeztük az államkincstárat, igaz-e, hogy a korábbi tervek szerint a budapesti telephelyeik nagy része, így a Hold utcai és a Fiumei úti is a Bosnyák térre költözött volna, és ha igen, pontosan melyik telephelyről hányan kerültek volna át oda. A MÁK erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit írt, hogy „a Kincstár nem költözik a Zugló Városközpontban lévő irodaházba. Az ezzel ellentétes, illetve szándékosan tendenciózus állítások nem felelnek meg a valóságnak”.

A Bayer képviselői szerint a régi irodák eladásával és a Bosnyák térre költözéssel mind az állam, mind az érintett szervek vezetői, mind azok dolgozói jól járnának. Az állam a bérelt irodák esetében megszabadulna a bérleti díjtól, a saját tulajdonú, és jellemzően nem hőszigetelt irodák esetében pedig a magas rezsiköltségektől. A most Budapest különböző pontjain lévő szervek azzal járnának jobban, hogy egy helyre kerülnének, a dolgozók pedig azzal, hogy a sokszor rosszul kialakított, rossz állapotú irodákból modern irodákba kerülnének át.

„Ha tényleg érdekel titeket, hogy miről van szó, menjetek el a NAV mostani irodáiba, és nézzétek meg, milyen körülmények között dolgoznak ott. Van olyan részleg, ahol azért vannak egy csomóan home office-ban, mert el sem férnek” – mondta a bejáráson a Bayer egyik képviselője. A költözés megítéléséhez szerinte érdemes lenne felmérni, hogy vannak felszerelve azok az irodák, amelyekből a Bosnyák térre raknák át a dolgozókat, hány helyen van például klíma. Amennyire ők tudják, ma sok állami irodában nincsen például klíma – a Bosnyák téri épületeket viszont „Magyarország legmodernebb irodaházainak” nevezték.

A Bosnyák tér ellen szól ugyanakkor, hogy nem vezet oda metró, sőt, a belvárosból még villamossal sem lehet megközelíteni, ehelyett a Keleti pályaudvarról busszal kell kimenni. A legtöbb kiürítésre ítélt iroda ugyanakkor metró közelében van, vagyis a dolgozók többségének ma könnyebben megközelíthető. A Bayer képviselői az ezzel kapcsolatos felvetésre azt mondták, hogy a Bosnyák téri helyszín valóban akkor lenne ideális, ha a korábbi terveknek megfelelően kivezetnék oda a 4-es metrót, de szerintük a buszos megközelítés sem jelent akkora hátrányt. A pesti agglomerációból ingázóknak például autóval kifejezetten könnyebb a Bosnyák térre eljutni, mint a belvárosi helyszínekre.

A Bayer szerint nemhogy nem túlárazott, de kifejezetten olcsó

Bár különböző állami intézmények költözésének lehetőségéről már 2023-ban lehetett hallani, arra a Válasz Online 2024 májusi cikkéig várni kellett, hogy kiderüljön: az állam az előző évben több mint 500 milliárd forintért három budapesti irodakomplexumot is megvásárolt: a Zugló Városközpont mellett a Dürer Parkot és a Kopaszi-gáti tömböt. Szintén a Válasz Online az év augusztusában több ingatlanszakértő becslésére alapozva azt írta, a három projekt piaci összértéke 425 milliárd forint lehet, az állam viszont közel 600 milliárdot fizet értük – ami körülbelül 40 százalékos túlárazást jelent. Jelentős részben innen terjedt el, hogy ezek a projektek túlárazottak.

A Bayer azonban vitatja ezt az állítást, sőt, a cég képviselői szerint olyan minőségen, ahogy ezt az irodakomplexumot kivitelezték, a nettó 244 milliárd, illetve a módosítások figyelembevételével nettó 255 milliárd forint kifejezetten jó ár-érték-aránynak számít. Ezt többféleképpen le lehet osztani, egy nekünk küldött tájékoztatójuk szerint a teljes alapterületet funkciónként szétszedve ezek az árak jönnek ki:

A Bayer érvelése szerint mind az irodák 1,4 millió forint alatti négyzetméterára, mind a parkolók 350 ezer forintos négyzetméterára kifejezetten jó árnak számít. Amikor a túlárazottságot felvetettük a cég képviselőinek, azt mondták, nézzünk körül, hogy más irodákat milyen négyzetméteráron adnak most át, illetve milyen négyzetméterárakkal dolgoztak az elmúlt öt évben az állami építkezéseken, illetve felújításokon. Bár egészen másféle feladatról van szó, itt sokaknak eszébe juthat, hogy az MNB-székházat Matolcsy köre több mint négymillió forintos négyzetméteráron újította fel.

A Bayer szerint a kevesebb mint 1,4 millió forint alatti nettó négyzetméterár azért is alacsony, mert energetikai szempontból a legmodernebb, AA+ besorolású irodaházat építettek, amelynek minden felületét háromrétegű üveggel fedték le. A komplexumhoz geotermikus fűtési rendszert és hőszivattyús rendszert is építettek, amellyel annak fűtése és hűtése jóval olcsóbb, mint más, régebben épült irodaépületeké.

Az energiamegtakarítás egyébként a projekt egyik kulcskérdése, a Bayer érvelésében ugyanis kulcsszerepe van annak, hogy ha az állam az új irodákba költözteti az intézményeit, akkor rengeteget tud spórolni a fűtésen. Mikor felvetettük, hogy a tranzakciót az állami oldalon lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek nem lehettek-e arra vonatkozó számításai, hogy évente mennyit tudna megspórolni a költözéssel, a Bayer képviselői azt mondták: szerintük kellett lennie ilyennek, ők legalábbis hallottak számokat. Aztán nevetve hozzátették, hogy „ha voltak is pontos számítások, azokat mostanra biztosan elégették”.

A Bayer érvelése szerint az 1,4 millió alatti nettó négyzetméterár azért is alacsony, mert ebben a teljes berendezés és bútorozás is szerepel, amely a legtöbb hasonló szerződésben nincs benne. A különböző irodákat végigjárva valóban azt tapasztaltuk, hogy azok szinte mind be voltak rendezve: az asztalok és székek mellett a konyhákban hűtők, a szekrényekben pedig még vállfák is voltak, sőt, a menzákra még a tálcatartókat is megvásárolták. Kivételnek számítanak a Magyar Államkincstár egyes helyiségei, amelyeket a szervezet maga akart berendezni, és amelyekbe Lengyelországból béreltek tíz kamionnyi bútort: ezek most az egyik épület pincéjében állnak.

A cég képviselői a látogatásunk alkalmával azt is felhozták, hogy bár Zugló önkormányzatával nem tudtak mindenben megegyezni, több milliárd forintot költöttek az irodakomplexum körüli közfejlesztésekre, például a hétvégente piacnak használt Bosnyák utca felújítására, illetve a Csömöri út teljes átépítésére. Ez utóbbi egyébként valóban fontos fejlesztés, amivel ténylegesen javult a Bosnyák tér korábban meglehetősen kaotikus közlekedése: a Csömöri út közepén ugyanis egy, az autóforgalomtól teljesen elzárt buszfolyosót építettek, amin a néhány percenként érkező buszok az autók kerülgetése nélkül tudnak végigmenni.

Bár azt a cég képviselői nem tudták pontosan megbecsülni, hogy összesen mennyit költöttek ezekre a közfejlesztésekre, azt mondták, hogy ez a nettó 255 milliárd forintos vételárhoz képest nem elhanyagolható tétel, vagyis, ha valaki túlárazásról beszél, akkor ezeket a fejlesztéseket rögtön levonhatja a vételárból, és akkor még alacsonyabb négyzetméterár jön ki.

Lélektelen falanszternek nevezik, a Bayer szerint direkt építették így

A Bosnyák téri fejlesztéssel szembeni kritika tárgya, hogy nem illeszkedik a környezetéhez, túlméretezett és ugyanolyan stílusú épületekből áll: ezek miatt Zsuppán András, a Válasz Online újságírója egy tavalyi cikkében „lélektelen falanszternek” nevezte az ingatlanegyüttest. Ilyen épületeket ráadásul a zuglói építési szabályoknak megfelelve nem lehetett volna felhúzni: ehhez arra is szükség volt, hogy a kormány kiemelő rendelettel engedélyezze a cégnek a zuglói szabályoktól való eltérést.

A méretre vonatkozó kritikákra a cég képviselői azt mondták, hogy a nyolcemeletes irodaházak valóban kimagaslanak a körülöttük lévő két-háromemeletes társasházak, valamint a földszintes vagy egyemeletes családi házak közül, de zuglói, vagy a környező kerületekkel való összehasonlításban egyáltalán nem számítanak magasnak. Amikor kimentünk a tetőre – és a pincében működő Aldiból kiszívott pékáruszagot szívtuk –, körbe is mutatták, hogy a távolban szinte minden irányban vannak hasonló méretű vagy magasabb épületek: befelé például a jóval magasabb Puskás Ferenc Stadion, kifelé pedig az újpalotai lakótelep 10 és 15 emeletes házai.

Amikor felvetettük, hogy bár a narancssárgás-barnás épületek sokak szerint szépek, az, hogy felépítettek egymás mellé hét pontosan ugyanolyan stílusú épületet, valóban a falanszter hatását kelti, a cég képviselői azt mondták: ezzel nem értenek egyet, és itt direkt az volt a koncepció, hogy ugyanolyan épületek épüljenek. „Ha valakit érdekel, menjen el a Kopaszi-gátra, és nézze meg, hogy néz ki, amikor egy irodakomplexumban minden épület máshogy néz ki. Erről lehet vitatkozni, de szerintem csúnyább, mint az, hogy itt felépítettünk egy városrészt egységes stílusban” – mondta nekünk a Bayer egyik képviselője.

A Válasz Online tavaly novemberi cikke azt is kritikaként hozza fel, hogy az irodanegyed nem illeszkedik a környező utcákhoz és terekhez. Az irodák között, a Bosnyák tér és a Rákos-patak között például egy hosszú – és egyébként nagyon szépen kialakított – sétányt építettek, ez viszont nem visz ki a Bosnyák térre, ehelyett a Bosnyák téri piac mögötti, többek között az üzletek rakodására használt Mosztár utcába torkollik.

Amikor felvetettük a Bayer munkatársainak, hogy nagyon szép az irodák közötti sétány, csak nem vezet sehova, azt mondták, hogy szerintük a telek méretéből és alakjából adódik, hogy így kellett azt kialakítani, mert ha átlósan tervezték volna a sétányt, akkor nem fértek volna el az épületek. Elmondásuk szerint az egy valódi probléma, hogy a leromlott állapotú Bosnyák téri piac nem illeszkedik az új irodaházakhoz, de ők felajánlották, hogy felújítják a piac épületét, amit annak tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat nem fogadott el.

Még a rózsát is az MNV választotta ki

Miután az új kormány visszalép az irodanegyed megvásárlásától, a Bayer pedig jogi útra tereli az ügyet, várhatóan hosszú pereskedés következik majd. Azt, hogy a kormány mire hivatkozva állna el a végső szerződés megkötésétől, a Bayer pedig várhatóan mivel érvel majd ezzel szemben, itt mutattuk be. A legnagyobb kérdés viszont az, hogy mi lesz az épületekkel, ha az állami intézmények tényleg nem költöznek be azokba.

Felmerülhet, hogy az állam elállása esetén a Bayer kiadhatja vagy eladhatja az irodaházat másnak, a cég szerint ez azonban nem működne olyan könnyen, mint amilyen könnyűnek hangzik. Egy nekünk küldött tájékoztatóban azt írták, hogy „az irodaházak és azok részei speciálisan és kifejezetten az oda beköltöző állami szervezetek részére, a vevő instrukcióinak megfelelően lettek megtervezve, kivitelezve és berendezve, azok kialakítása kifejezetten ezen intézményekre van optimalizálva, más célra az ingatlanok jelen formájukban biztosan nem hasznosíthatóak.”

A különböző intézmények kéréseinek megfelelő kialakítást a helyszínen jól láttuk: kezdve a posta liftjeihez felszerelt kulcsszekrényekkel, postáskocsi dekorációval, a kormányhivatal földszintjének zöld metrócsempe berakásán át a posta kerékpártárolóiig. Sőt a Bayer munkatársai azt mondták, hogy még az épületek közötti zöldterületek borításáról is az állam döntött, ahogy fogalmaztak „még abba is beleszólt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, hogy hova milyen rózsát ültessünk.”

Az épületegyüttesbe ezenkívül az MNV kéréseinek megfelelően széftermeket és kiemelten őrizhető, biztonsági szerverszobákat építettek, azzal számolva, hogy a NAV-nak és a MÁK-nak szüksége lesz azokra. A legabszurdabb történet azonban tényleg az, hogy a Magyar Államkincstár a költözéshez tíz kamionnyi bútort rendelt Lengyelországból, amelyek most az egyik irodaépület pincéjében állnak. Ezek jövőjére még majd ki kell találnia valamit az államkincstárnak, ha a kormány tényleg nem veszi át az irodanegyedet.

A beruházással kapcsolatos legfontosabb kritikákat ebben a videóban mutattuk be: