Kifizettek 315 milliárdot nyolc épületért, az utolsó pillanatban mentették volna meg a szerződést, és most egy banánhéjon csúszhat el az egész

Április 11-én, szombaton délután háromnegyed ötkor, tehát a másnapi választás kezdete előtt körülbelül fél nappal hosszú és érzelmes levél érkezett a Bayer-csoport és a Viastein építőipari vállalatok dolgozóinak postaládájába. A levélben Balázs Attila, a cégek tulajdonosa közölte, hogy a Rendszerbontó Nagykoncerten készült felvételeket látva nála „elszakadt a cérna”, arra kérte a cégcsoport több mint 2700 alkalmazottját, hogy szavazzanak a Fideszre, és hogy aki ebben nem ért egyet vele, a továbbiakban „ne vegyen részt” a csapatukban.

Bár Tiborcz István üzlettársa a levél szerint elsősorban Eckü heremutogatós performanszán háborodott fel, azóta kiderült, hogy ennél jóval prózaibb oka is lehetett annak, hogy a Fideszre való szavazásra buzdította munkatársait. Balázs Attila ekkor ugyanis már minden bizonnyal tudta, hogy a Bayer-csoport eddigi legnagyobb beruházása, a Zugló Városközpont nevet viselő kormányzati negyed, és ezzel a Bayer-csoport jövője egy esetleges kormányváltással egyik pillanatról a másikra veszélybe kerülhet.

A Telex értesülései szerint ugyanis a Bayer-csoport és az állami döntéshozók ekkor már hosszú ideje tárgyaltak annak a buktatónak a kiiktatásáról, amelyre hivatkozva az új kormány augusztus 3-án bejelentette: eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától. Úgy tudjuk, a Fidesz-kormány alatt arra készültek, hogy az állam akkor is át fogja venni az épületegyüttest a Bayer-csoporttól, ha az nem tudja teljesíteni minden, az eredeti szerződésben vállalt kötelezettségét.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és a Bayer-csoporthoz tartozó ZVK Development Kft. között 2023-ban megkötött előszerződés szerint ugyanis a végleges adásvételi szerződést akkor lehet megkötni, ha az érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról idén június 30-ig lekerülnek a mások elővásárlási jogáról szóló feljegyzések. Ez nem történt meg: a zuglói önkormányzatnak a tulajdoni lapok szerint máig elővásárlási joga van az építési telkek egy részére. A Magyar-kormány szerint a beruházó ezzel megsértette az előszerződésben vállalt egyik fontos kötelezettségét, és erre hivatkozva bejelentették, hogy elállnak az irodakomplexum megvásárlásától.

Bár ez a lépés a nyilvánosságot meglepte, a Telex értesülései szerint a vonatkozó, elővásárlási jogról szóló probléma áthidalásáról az akkori kormány, a kormánynak alárendelt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Bayer-csoport már a választás előtt is tárgyalt. Információink szerint két verzió is felmerült:

• Az egyik, a kormányzati oldalon felmerült változat lényege az lett volna, hogy az utolsó pillanatban módosítják a 2023-as előszerződést és kiveszik belőle azt a kitételt, hogy a tranzakció feltétele az elővásárlási jog törlése. Erre végül nem került sor.
• A másik szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – az előszerződés szó szerinti értelmezésétől eltérve – eltekintett volna, illetve eltekintene attól a passzustól, amely előírja az elővásárlási jog törlését.

Utóbbi verzió szerint az MNV azt is elfogadta volna teljesítésként, ha a beruházó igazolni tudja, hogy megkérdezte a zuglói önkormányzatot, hogy élni szeretne-e az elővásárlási jogával és az vagy nemleges választ ad, vagy nem reagál. Úgy tudjuk, a beruházó március elején el is küldött egy ilyen levelet a zuglói önkormányzatnak, amelyre ők nem válaszoltak. Információink szerint a Bayer-csoport abból indulhat ki, hogy ezzel a levéllel letudták a kötelezettségüket – annak ellenére, hogy az elővásárlási jog még mindig szerepel a tulajdoni lapokon.

Ezt az értesülésünket a Bayer és annak projektcége, a ZVK Development tulajdonképpen megerősítette, amikor egy vonatkozó kérdésünkre azt írta: „az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését, mint zárási feltétel teljesítését a vevő a szerződés teljesítése és a zárás előkészítése során úgy kezelte, azzal összefüggésben olyan nyilatkozatokat tett, hogy arra érvényes elállást – rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve – nem alapozhat”. Vagyis a Bayer szerint az állami oldal korábban már tett nekik olyan nyilatkozatokat, amelyek alapján most az elővásárlási jogra hivatkozva nem állhatnak el a szerződéstől.

A helyzetet egészen másképp értelmező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén július 31-én közölte a Bayer-csoporttal, hogy eláll a szerződéstől, a kormány későbbi tájékoztatása szerint pedig a foglaló kétszeresét és a már kifizetett vételárrészleteket visszakérik, valamint kártérítésre is igényt tartanak. A ZVK Development később közölte, hogy nem tartják megalapozottnak az elállást, és jogi lépéseket tesznek, ami várhatóan egy évekig elhúzódó pert jelent majd.

De mi is ez a Zugló Városközpont-projekt, mi van pontosan a szerződésben és miről fog szólni a következő időszakban várható per?

Lerombolták a tanuszodát, hogy húsz évig ne épüljön semmi

A XIV. kerületi, Bosnyák tér mögötti területet, amelyen akkor egy sporttelep és egy tanuszoda állt, a zuglói önkormányzat 2006 nyarán adta el az Echo Invest S.A. nevű lengyel ingatlanbefektetőnek. A vállalat a területre egy plázát és egy irodákból és lakóházakból álló új városrészt tervezett, a projekt azonban a 2008-as válság miatt elúszott, és kizárólag az önkormányzati tanuszoda bezárásáig és lebontásáig jutott el.

A rendkívül értékes, a Rákos-patakkal határos területet 2018-ban vásárolta meg a Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila tulajdonában álló Bayer Construct, amely tervpályázatot hirdetett a projektre. Ezen 2021-ben a Zaha Hadid Architects és a Land Italia egy irodákat és lakóházakat is tartalmazó koncepcióval nyert, az építkezést aztán az engedélyek megszerzése után, 2022 elején meg is kezdték.

A beruházást az akkori kormány már az első pillanatban, 2021 nyarán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, amellyel felmentette az országos és a zuglói településrendezési szabályok betartása alól. Ennek jó oka volt, a beruházás ugyanis sokkal nagyobb épületeket tartalmaz, mint amilyeneket a helyi szabályok megengednének, és sok egyéb szempontból sem felelnek meg a zuglói előírásoknak. A zuglói főépítész és a helyi képviselő-testület ezért több lépést is tett arra, hogy megakadályozza a projekt tervezett formában való megvalósulását, amelyeket az akkori kormány újabb és újabb kiemelő rendeletekkel semlegesített.

Ekkoriban azonban még úgy tűnt, hogy egy magánberuházásról van szó.

Hadházy Ákos rábukkant egy véletlenül megjelent bejegyzésre

2023 tavaszán Hadházy Ákos akkori független parlamenti képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapján, egy nyilvános szerződéslistán egy olyan tételre bukkant, amely szerint a magyar állam 244 milliárd forintért megvásárolja a Zugló Városközpont nevű beruházás épületeit. Hadházy ekkor megpróbálta kikérni a vonatkozó szerződést, az MNV azonban megtagadta annak kiadását.

Valamivel később a kormány elismerte, hogy valóban megveszik az irodaházakat, amelyekbe állami intézményeket költöztetnek majd, például a NAV-ot. Időközben a Válasz Online kiderítette, hogy jelentősen módosították a terveket: míg az eredeti verzió szerint négy lakóház és négy irodaház épült volna, a végleges verzió hét irodaházat és mindössze egy lakóházat tartalmazott. A lakások száma így 950-ről 168-ra csökkent, míg az irodák alapterülete 150 ezer négyzetméterre nőtt, ami a projekt telepítési tanulmányterve szerint 8500 dolgozó elhelyezésére alkalmas.

Hadházy Ákos később adatpert indított az MNV-vel szemben, amelyet első-, másod- és harmadfokon is megnyert, így a szerződést 2024 májusában nyilvánosságra hozta. Ekkor derültek ki a konstrukció részletei, amelyek a következők:

• a magyar állam képviseletében eljáró MNV 2023. április 6-án egy előszerződést kötött a beruházóval, amelynek értelmében a végleges szerződést csak akkor írják majd alá, ha az építkezés befejeződött és minden engedélyt megkapott. Ennek a végső határideje 2026. június 30.;
• az MNV és a beruházó nem egyeztek meg pontos vételárban, csak abban, hogy azt egy értékbecslő adja majd meg, és a vételár nem lehet magasabb nettó 244 milliárd forintnál;
• viszont a foglalót és a vételárrészleteket már az építkezés alatt, tehát a végleges szerződés megkötése előtt el kell kezdeni fizetni.

Az előszerződés eredeti verziója még tartalmazott egy olyan kitételt, hogy a foglalót leszámítva a többi vételárrészletet az állam csak akkor fizetheti ki, ha a Bayer projektcége településrendezési szerződést köt a zuglói önkormányzattal, amiben rendezik a vitás kérdéseiket. Ezt a kitételt egy 2024. márciusi módosítással kivették az előszerződésből, amivel megnyílt az út az előtt, hogy az állam településrendezési szerződés hiányában is fizethessen a beruházónak.

A Telex információi szerint az adásvételi előszerződést még egyszer, 2025 decemberében módosították, amikor a végleges vételárat egy értékbecslő becslése alapján nettó 254,8 milliárd forintra emelték, ami bruttó 324 milliárd forintnak felel meg. Ennek az összegnek a nagy részét, körülbelül 315 milliárd forintot a magyar állam az előző kormány alatt ki is fizette a Bayer-csoportnak – ez az az összeg amelyet az üzlettől való elállással Magyar Péterék most visszakérnek.

Nem jött össze egy fontos szerződés aláírása

Az új kormány bejelentésének értelmezéséhez érdemes röviden körüljárni a projekt említett, úgynevezett településrendezési szerződését (trsz). Normál ügymenetben – tehát nem kiemelt beruházások esetén – ahhoz, hogy egy építkezés eltérhessen a kerületi építési szabályoktól, a beruházónak egy trsz-t kell kötnie a kerületi önkormányzattal. Ez általában úgy néz ki, hogy az önkormányzat engedélyezi a cégnek a szabályoktól való eltérést, ami ezért cserébe vagy pénzt ad, vagy vállalásokat tesz, például hogy saját forrásból felújít egy közutat vagy közparkot.

Bár a Bayer-csoport a kormányzati kiemelésekkel elérte, hogy eltérhessen a helyi építési szabályoktól, a projekt 2021-es indulásától kezdődően rendszeresen tárgyaltak a kerület vezetésével egy, a vitás kérdéseket és jogi kereteket tisztázó településrendezési szerződés aláírásáról. Az egyik ilyen, most fontossá váló jogi kérdés az, hogy a kerületnek több érintett telekre elővásárlási joga van, amelyről a szerződés értelmében mondhatna le.

A Bayer és a kerület ezeket a kérdéseket – köztük az elővásárlási jogról való lemondást – ki is tárgyalta, a kerületnek kompenzációként fizetendő összegről azonban nem tudtak megegyezni. A vállalat 2023-ban például először 250 millió, majd 350 millió, később pedig 2,75 milliárd forintot ajánlott a kerületnek a szerződés aláírásáért. Bár ezeket a javaslatokat a kerületi fideszes és MSZP-s képviselők támogatták volna, a két pártnak nem volt többsége a kerületi képviselő-testületben, így a szerződés megkötését egyszer sem tudták megszavazni. Dienes János akkori kerületi főépítész és az akkori ellenzéki képviselők többsége ugyanis ennél egy nagyságrenddel több pénzt kért volna, többek között olyan fejlesztésekre, mint egy 400 férőhelyes P+R parkoló, amely önmagában is ötmilliárd forintba kerülne. (Erről annak idején itt írtunk részletesen.)

A 2024-es önkormányzati választáson megbukott a beruházással engedékeny Horváth Csaba, a kerület addigi MSZP-s polgármestere, aki azóta az üzlet másik oldalára átállva a Bayer alkalmazottjaként dolgozik. A zuglóiak helyette a beruházással jóval kritikusabb, momentumos Rózsa Andrást választották meg polgármesternek, aki nem engedett a követeléseikből.

„Olyan mértékben vették semmibe a kerület építési szabályait, hogy a beépítés az eredetileg egyeztetettnek a duplája lett, ami nekik értelemszerűen hatalmas nyereség”

– mondta a Telexnek Rózsa András.

Szerinte az eredeti, kerületi szabályoktól való eltérésből adódó nyereség egy részét a beruházónak kompenzációként ki kellene fizetnie a kerületnek, amelynek lakói az irodanegyeddel járó plusz forgalmat el fogják viselni.

Rózsa András elmondása szerint a megválasztása után egy ideig még tárgyaltak a Bayerrel, de a vállalat „egyértelműen elégtelen ajánlatokat” tett, és mivel egyik fél sem akart engedni, a tárgyalások egy idő után megszakadtak. A Bayer később több körben kérte a kerületet, hogy mondjon le az elővásárlási jogáról, amelyet ők nem tettek meg, mert az idei választásig már semmiben nem akarták segíteni a projekt lezárását. Az építési telkeken ezzel fennmaradt a kerület elővásárlási joga, amely most az egész projektet dugába döntheti.

Mi is szerepel pontosan az előszerződésben?

A Bayer-csoport projektvállalata, és a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő között 2023 áprilisában megkötött előszerződés szerint a beruházónak 2026. június 30-ig kell befejeznie az építkezést és lezárni az azzal kapcsolatos jogi kérdéseket. Ezek az előszerződés úgynevezett zárási feltételei, amelyek között egy sor feladat szerepel, például, hogy az ingatlanegyüttes társasháznak szánt épületének meg kell írni az alapító okiratát.

Az előszerződés szerint a végleges szerződést akkor lehet aláírni, ha

• a Bayer a végső határidőig az összes zárási feltételt teljesítette; vagy
• az MNV egyes feltételek teljesítéséről lemond.

Ha a Bayer a határidőig úgy nem teljesítette az összes zárási feltételt, hogy az MNV nem mondott le azok teljesüléséről, akkor az MNV elállhat a végső szerződés megkötésétől, visszakérheti a foglalót, a vételárrészleteket, sőt, kötbért is kérhet.

A zárási feltételek között szerepel az is, hogy „az ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban törlésre kerültek a törlendő terhek, és az ingatlanok tulajdoni lapjai a megengedett terhek kivételével egyéb terheket nem tartalmaznak”. Az előszerződés a törlendő terheket tételesen felsorolja, amelyek három ingatlan esetében is tartalmazzák a zuglói önkormányzat azokra vonatkozó elővásárlási jogát.

Az előszerződés tehát feketén-fehéren tartalmazza, hogy a végső szerződés megkötésének feltétele, hogy az érintett ingatlanok tulajdoni lapjain ne szerepeljenek már a zuglói önkormányzat elővásárlási jogáról szóló feljegyzések. Ezeket a feljegyzéseket azonban nemhogy a június 30-i határidőig, de a mai napig sem törölték a tulajdoni lapokról. Sőt, Budapest Főváros Kormányhivatala a Telexnek küldött válaszában augusztus 12-én azt írta, hogy az érintett ingatlanokra elővásárlási jog törlésére vonatkozó kérelem sem érkezett.

A kormány jogértelmezése tehát egyértelmű: a Bayer projektcége nem teljesítette a végső határidőig a szerződésben félreérthetetlenül szereplő, az elővásárlási jogra vonatkozó zárási feltételt, a végső szerződés megkötésétől így az MNV elállhat.

Mi a Bayer álláspontja?

A Bayer augusztus 7-i közleménye szerint az MNV szerződéstől való elállását „sem az előzményi tények, sem jogi szempontból” nem tartják megalapozottnak, az előszerződést továbbra is hatályosnak tekintik és az abból következő igényeik érvényesítése – tehát a végleges szerződés megkötése – érdekében jogi lépéseket terveznek tenni. Ebből az következik, hogy szerintük minden, az előszerződésben szereplő zárási feltételt teljesítettek.

Ezt a legkönnyebben úgy érhették volna el, ha az előszerződésből annak egy kétoldalú módosításával egyszerűen kitörölték volna az elővásárlási jogról szóló zárási feltételt. Információink szerint a választások előtt a kormányzati oldalon felmerült ez a verzió, a terv pedig az volt, hogy az elővásárlási jogról szóló feljegyzéseket törlendő tételből megengedett tétellé minősítik át az előszerződésben. Erre a módosításra a Telex információi szerint végül nem került sor, egy forrásunk szerint azért, mert „nem ment át az apparátuson” a módosítás.

Az előszerződés szövegének egy pontja azonban kitér arra, hogy a végleges szerződést akkor is meg lehet kötni, ha a vevő, tehát a magyar állam írásban lemond a zárási feltételek valamelyikének teljesüléséről. Elképzelhető tehát, hogy a Bayer egy bírósági tárgyalás során elő tud majd venni egy olyan, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől származó emailt vagy egyéb tájékoztatást, amelyet ők úgy értelmeznek, hogy az MNV lemondott a vonatkozó zárási feltétel teljesüléséről.

A körülmények pedig arra utalnak, hogy ezt tervezik. A Telex értesülései szerint a vállalat március elején elküldött egy, az elővásárlási jog gyakorlására irányuló felhívást az önkormányzatnak. Ebben az átvételtől számítva 30 napot adtak a kerületnek, hogy nyilatkozzon: élni kíván-e az elővásárlási jogával, vagyis meg akarja-e venni a felépített irodakomplexumot, vagy lemond arról. A tájékoztatást az önkormányzat átvette, de eddig nem válaszolt rá, amit a Bayer értelmezhet úgy, hogy az önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról, még ha az ezekről szóló feljegyzés a tulajdoni lapokról nem törlődött is.

Elképzelhető, hogy az áprilisi választások előtt a Bayer, az akkori kormány és az MNV közötti tárgyalásokon felmerült, hogy az MNV elfogadja az elővásárlási jogra vonatkozó zárási feltétel teljesítésének, ha a vállalat megküldi a zuglói önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást, és az nem válaszol. Ha ez így volt, és ennek írásos nyoma is van, akkor a Bayer a bíróságon minden bizonnyal érvelhet majd azzal, hogy korábban ebben egyeztek meg az MNV-vel, és ők ehhez a megegyezéshez tartották magukat.

Erre utal a Bayer Telexnek küldött válasza, amely teljes terjedelmében így néz ki: „a felmerült konkrét kérdésre azzal az átfogó jellegű tájékoztatással szolgálhatunk, hogy egyrészt az önkormányzat igazolhatóan átvette az elővásárlási jog gyakorlására irányuló felhívást és arra határidőn belül nem válaszolt, ami azt jelenti, hogy ezzel a jogával nem élt, másrészt az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését, mint zárási feltétel teljesítését a vevő a szerződés teljesítése és a zárás előkészítése során úgy kezelte, azzal összefüggésben olyan nyilatkozatokat tett, hogy arra érvényes elállást – rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve – nem alapozhat.”

Ezt nehéz nem úgy értelmezni, mint hogy a Bayer birtokában vannak olyan, az MNV-től származó dokumentumok vagy emailek, amelyek szerintük azt jelentik, hogy az állam elfogadja a feltétel teljesítéseként, ha a Bayer megküldi az erről szóló levelet a zuglói önkormányzatnak.

A zuglói önkormányzat szerint nem kaptak ilyen felhívást

Ha helyesen értelmezzük a Bayer nekünk küldött válaszát, és amennyiben az MNV részéről korábban valóban tettek olyan nyilatkozatot, amely szerint elfogadják a levél elküldését az érintett zárási feltétel teljesítéseként, akkor a bíróság feladata elsősorban e nyilatkozat érvényességének vizsgálata lesz. Egy lehetséges per azonban ennél jóval bonyolultabb lesz.

Egyrészt azért, mert Magyar Péter bejelentése szerint a Bayer nemcsak az elővásárlási jog törlésére vonatkozó, de más zárási feltételeket sem teljesített az előszerződésen szereplő listából, sőt, azok körülbelül fele hiányzik. Bejelentése óta többször érdeklődtünk a kormánynál, hogy álláspontjuk szerint pontosan mely zárási feltételek teljesítése hiányzik, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. Ha egy per esetén az MNV ezeknél is kifogásokat emel, akkor a bíróságnak egyesével kell vizsgálnia, hogy a zárási feltételek közül melyik mennyiben teljesül.

Másrészt azért, mert kérdés, hogy a zuglói önkormányzatnak küldött, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívás egyáltalán megfelelt-e az ilyenekre vonatkozó előírásoknak. Rózsa András szerint a dokumentumot megkapták, iktatták, de arra nem válaszoltak, mert álláspontjuk szerint az sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg az ilyen dokumentumokra vonatkozó előírásoknak.

A zuglói polgármester a Telexnek azt mondta: a felhívással a legnagyobb probléma, hogy nem mellékelték hozzá magát az adásvételi szerződést, amelyre a felhívás vonatkozik. Az önkormányzat enélkül értelemszerűen nem tudott nyilatkozni az elővásárlási joga gyakorlásáról, hiszen nem tudta, hogy pontosan milyen szerződésbe lenne joga szerződő félként belépni.

„Nincs olyan lehetőség, hogy megálljon a bíróságon egy olyan felhívás, amely nem tartalmazza azt, hogy pontosan mire hívják fel az érintettet.”

Rózsa András az erre vonatkozó kérdésünkre azt mondta: nem tudják, miért követte el ezt a hibát a Bayer, de ennek szerinte az lehetett az oka, hogy a választás előtt titkolni akarták a szerződés módosított feltételeit. „Valószínűleg úgy voltak vele, hogy nekik elég leigazolni az MNV-nek, hogy elküldték a felhívást és 30 napig nem kaptak választ, arra pedig már nem figyeltek, hogy az a felhívás szabályos legyen.”

Ha ezt a bíróság is így látja majd, akkor a Bayernek aligha lesznek jó esélyei a következő időszakban várt perben.

315 milliárdot kérnek vissza, egy része benne van az épületekben

A kormány augusztus eleji bejelentése szerint a bruttó 324 milliárd forintos vételárból az előző kormány addigra 315 milliárd forintot már kifizetett a Bayernek. Közleményük szerint, mivel a Bayer-csoport szerződésszegése miatt állnak el a szerződéstől, az előszerződés értelmében a már kifizetett vételárrészletek mellett

• a foglaló kétszeresére;
• a nettó vételár 10 százalékának megfelelő meghiúsulási kötbérre; és
• további kártérítésre is jogosultak.

A kormány tehát a szerződéstől való elállással együtt nagyságrendileg 350-400 milliárd forintnyi összeg visszafizetését követeli a Bayer-csoporttól, úgy, hogy a vállalat szerint a kifizetett vételárból „valósult meg maga a beruházás”, vagyis annak jelentős részét már elköltötték az épületekre.

De az előszerződés arra az esetre is kitér, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő úgy állna el egyoldalúan az előszerződéstől, hogy a Bayer nem követett el szerződésszegést, vagy a zárási feltételek nem a Bayer hibájából hiúsultak meg. Ebben az esetben a Bayernek a foglaló és a vételár 10 százalékának megfelelő bánatpénz járna, ami körülbelül 50 milliárd forintnak felel meg. Ezt a részt lehet úgy értelmezni, hogy ha a bíróságon esetleg a Bayer nyerne, de az MNV mégis elállna a végső szerződés megkötésétől, akkor a Bayer körülbelül 50 milliárd forintot megtarthatna, nagyjából 250 milliárd forintot azonban vissza kellene fizetnie az államnak.

A végső szerződés meghiúsulásának esetére szolgálnak a biztosítékok, amelyből ennél az előszerződésnél kétféle van. Egyrészt nyújtott a Magyar Fejlesztési Bank egy 10 milliárd forintos bankgaranciát – ez azonban a vételár nagyon kis részét fedezi, ráadásul szeptember 30-án lejár. Másrészt a szerződésbe készfizető kezesként szállt be a Bayer-csoport kivitelezéssel foglalkozó cége, a Bayer Construct, vagyis szükség esetén a szerződő projektcég, a ZVK Development helyett nekik kellene fizetniük. Ez egy rendkívül nagy és tőkeerős cég, amely tavalyra már 217 milliárd forint árbevételt ért el, a saját tőkéje azonban csak 79 milliárd forintot tett ki – vagyis messze nem akkora, hogy abból egy 200 milliárd forintnál nagyobb tételt ki tudjon fizetni.

Kézenfekvő megoldás lenne, hogy az állam elállása esetén a Bayer-csoport magánbefektetőknek adja el az irodaházakat, vagy bankhitelből fizesse vissza az MNV-től kapott összegeket és maga kezdjen az irodaházak kiadásába. Az előző kormány idején kijelölt értékbecslő nettó 254 milliárdra taksálta a komplexum értékét, vagyis elméletileg nem kizárt, hogy egy magánbefektető kifizessen érte ennyit, az évek óta rendkívül rosszul teljesítő irodapiacon azonban ezt valószínűleg senki nem tartaná reális forgatókönyvnek.

Ha ez nem történik meg, akkor a legvalószínűbb, hogy évekig tartó pereskedés következik.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, amely a kérdéseinkre nem adott választ. Szintén megkerestük a Fidesz parlamenti frakcióját, amely a párt fővárosi frakciójához irányított minket, ahonnan azt írták: a témában a „fővárosi Fidesz-KDNP frakció nem rendelkezik sem információval, sem illetékességgel”.