Bejöttek egyeztetni. Elmondtam, mik a gondok. Pár nap múlva jött a kormányrendelet

„Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség” – mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével.

Dienes jelenleg perben áll az önkormányzattal, szerinte ugyanis jogellenesen szüntették meg főépítészi megbízását, ráadásul úgy gondolja, eltávolítása retorzió volt azért, mert szakmai véleményeivel folyamatosan akadályozta, hogy a polgármester szerződést kössön a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás gazdájával. A beruházás láthatóan annyira fontos a kormánynak, hogy jogszabályokat is bármikor hajlandó módosítani az érdekében: 2021 júliusától alig több mint két év alatt összesen hét olyan kormányhatározatot írtak Orbánék, amikkel a Bayer Construct zuglói ingatlanfejlesztését igyekeztek jobb helyzetbe hozni, és mentesíteni a helyi szabályok hatálya alól.

Ők egyeztetésnek hívták

Főépítészként Dienes is érezte a nyomást, első szakvéleményét még széfbe helyezte. „Féltettem a biztonságom. 500 milliárdos kormányközeli beruházás ügyében adni főépítészi véleményt azért nem annyira kényelmes dolog.” Az, hogy a beruházó jól fekszik a kormánynál, világosan látszott. A Bayer Construct vezetője a sajtóban gyakran csak „Tiborcz István üzlettársaként” emlegetett Balázs Attila.

Cége eredetileg vegyes, lakó-iroda-üzleti funkciót képzelt el a fejlesztésben, időközben azonban ez módosult. Kiderült, hogy döntően irodák lesznek majd a területen, és a beruházó rendkívül kényelmes megállapodást kötött a magyar állammal: az állam ugyanis 244 milliárd forintért megveszi a telket és az irodákat. A Bayernek ez mindenképp megéri, hiszen nem nekik kell majd bérlőket keresni, amikor Budapesten egyébként is sok iroda üresen áll, de hogy az államnak is megéri-e, az minimum kérdéses. A Válasz Online cikke szerint nagyjából 8500 ember dolgozhat majd itt, és nem látszik, hogyan bírná ezt el a közlekedési infrastruktúra hatalmas dugók nélkül.

A beruházó képviselőivel tárgyalva a főépítész is érzékelte, milyen kapcsolatok állhatnak a Bayer mögött. „Bejöttek egyeztetni. Azaz ők egyeztetésnek hívták, de valójában csak elmondták, hogy mit akarnak csinálni. Én elmondtam, mik a gondok. Felírták, aztán pár nap múlva jött a kormányrendelet, hogy ami gond, az nem is gond.”

Dienes ezért hamar rájött, hogy kerületi főépítészként sem lehet szinte semmilyen érdemi beleszólása abba, hogy a beruházó telkén belül mi történik. Hiába ellenzi városépítészeti szempontból, tenni semmit nem tehet, mert a kormányrendeleteket ő sem kerülheti meg. Abban viszont még mindig van szava az önkormányzatnak, hogy mi történik a telek körül.

Nem kell mindent felsorolni

A beruházást ugyanis nem a Bayer kezdte, már a 2000-es évek közepén születtek tervek az ottani zöldterületek hasznosításáról, akkoriban plázát terveztek ide lengyel befektetők. A projekt azóta rengeteget változott, beruházók között cserélt gazdát a telek, és átalakult az is, mit is akarnak ideépíteni. A folyamat során viszont a zuglói önkormányzat számtalan megállapodást kötött az aktuális beruházóval, és az ezekben foglalt vállalások jelentős része továbbra is él, azaz a Bayernek is teljesítenie kell őket, vagy meg kell egyeznie az önkormányzattal, hogy mit ajánl a teljesítés helyett.

Az évek folyamán a beruházó vállalta többek közt, hogy megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót, hogy a terület negyedét közfunkcióknak rendelik alá, és hogy fejlesztik a környező közterületeket. Ezekről az utóbbi években is folyamatosan tárgyalt az önkormányzat és a beruházó, vannak ugyanis a vállalások között, amiket a Bayer szívesen megcsinál (például a környező közterületek fejlesztése, hiszen ez nekik is érdekük), és vannak, amiktől inkább eltekintene. A tárgyalások alapján elég nyilvánvaló, hogy a mélygarázst például már nem építenék meg, viszont mivel korábban volt ilyen vállalás, valamennyi pénzt kellene fizetniük az önkormányzatnak a mélygarázs helyett, ahogyan minden elmaradó közérdekű vállalás helyett is.

Ezt a megállapodást egy úgynevezett településrendezési szerződés, azaz trsz foglalta volna írásba, amit az önkormányzat és a beruházó is aláír. Az egyezség azonban éveken át nem született meg. A Horváth Csaba polgármester által a képviselők elé terjesztett trsz-tervezet 2021-ben még nem is tartalmazott fizetési vállalást a beruházó részéről. A 2023 áprilisában beterjesztett változatban már fizetett volna a Bayer 250 millió forintot, a májusiban 350 milliót, nyáron pedig már a 2,5 milliárdot is vállalták volna. Ez azonban még mindig kevés, Dienes szerint csak a P+R parkoló 5 milliárdba kerülne.

Ezekhez a tervezetekhez Dienes rendre negatív főépítészi szakvéleményt fűzött, azt írta, nem javasolja az elfogadásukat. A 2021-es tervezetet szakvéleményében Dienes „100%-ban egyoldalúnak” nevezte, arra utalva, hogy az a beruházó és nem az önkormányzat érdekeit tükrözi. Értékelése szerint a tervezettel a beruházó könnyen kibújhatna a korábban vállalt kötelezettségek nagyobb része alól.

Ezzel kapcsolatban a korábbi főépítész azt mondta, Horváth Csaba polgármester „kritika nélkül mindig hozta” azt a szerződéstervezetet, amit a Bayer épp küldött. Dienes az első változatokban nullás, majd a 250 milliós és a 350 milliós fizetési vállalásokat tartalmazó trsz-t sem javasolta elfogadásra, hasonló indokokkal. Nem is fogadták el őket, fideszes és MSZP-s képviselők ugyan igennel szavaztak az önkormányzatban, de ők együtt sem adnak többséget a 22 fős testületben.

Aztán 2023 júliusában jelentkezett Dienesnél Tóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s parlamenti képviselője. Dienes bíróságra beadott iratai szerint úgy tűnt, hogy Tóth a beruházót, azaz a Bayert képviseli. Leültette Dienest a Bayer jogi vezetőjével, és kérte, tárgyaljanak le egy megfelelő trsz-tervezetet. A kérésnek Dienes eleget is tett. A Bayer ekkor már 2,5 milliárdot is hajlandó lett volna fizetni, de még ez is kevésnek tűnt, főleg úgy, hogy Dienes ragaszkodott ahhoz, hogy a tervezet tételesen sorolja fel azokat a korábbi vállalásokat, amit a 2,5 milliárd fejében elengedne az önkormányzat.

„Szerettem volna minden tételt felsorolni, erre Tóth Csaba mondta, hogy az ne legyen benne, mert ahhoz meg kevés ez a pénz.” Dienes azt mondta, Tóth azért szerette volna elhagyni a felsorolást, hogy „a képviselők könnyebben fogadják el a szerződést”.

Később, 2023 szeptemberében viszont Dienes szerint Horváth Csabáék pontosan azt tették, amire Tóth Csaba is kérte, és kihúzták az elengedett vállalások tételes felsorolását a trsz tervezetéből. Dienes azt mondta, hogy ez a kihúzás érdemben nem változtatott ugyan a tervezet tartalmán, viszont elfedte, hogy a Bayer 2,5 milliárdos fizetési vállalása még mindig nem arányos a beruházó elengedett kötelezettségeinek értékével.

„Az volt a céljuk, hogy a szerződést olvasó képviselők ne találkozzanak a konkrét kötelezettségekkel, például a P+R400-zal, hogy ne tűnhessen fel a szerződés értékaránytalansága. Egy ilyen, 400 férőhelyes P+R parkoló maga legalább 5 milliárdba kerül, és a tervezet szerint a beruházó összes vállalása 2,5 milliárd lett volna. A céljuk ezért az volt, hogy a szerződésben a P+R szó ne is szerepeljen. Így a képviselők közül csak az találkozik a tétellel, aki a több ezer oldalas előzményszerződéseket átolvassa” – mondta az elküldött főépítész, aki ebben az időben folyamatosan kérte a kerületvezetést, hogy kérjenek külsős szakvéleményt az elengedni tervezett beruházói kötelezettségek értékéről. Akkoriban ez nem történt meg, Dienes elküldése után viszont végül igen.

Dienes szerint a menesztésének közvetlen előzménye is az volt, hogy amikor a polgármester és a jegyző kihúzták az elengedi tervezett beruházói kötelezettségek felsorolást a tervezetből, és a rövidített változatot küldték el a beruházónak, ő körímélt írt a polgármesteri kabinet tagjainak, hogy ezt a tervezetet nem egyeztették a főépítészi irodával, és ebben a formában ezt nem is tartja elfogadhatónak.

Csak „megfogalmazódott” egy „kezdeményezés”

Az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint Dienes kirúgásának semmi köze sincs a Bayer-beruházással kapcsolatban adott negatív szakvéleményeihez, sőt nem is rúgták ki. Tiba Zsolt jegyző, mint munkáltató 2023. október 4-én egyoldalúan főépítészről hatósági ügyintézőre módosította Dienes kinevezését. Szerintük ez a beosztás megfelel Dienes szakértelmének és végzettségének, Dienes szerint viszont nem, ezért ő nem fogadta el a kinevezésmódosítást, emiatt azonban megszűnt a jogviszonya. Ügyvédjével most azt igyekeznek bizonyítani, hogy a főépítészt nem lehet egyoldalú kinevezésmódosítással lefokozni, és hogy a kinevezésmódosítás igenis a Bayer-beruházással kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt történt.

Az önkormányzat szerint azonban Dienes munkájával más problémák is voltak. A peranyag szerint

• egy alkalommal téves szakvéleményt adott egy ügyben,
• a 2024-es költségvetés tervezése során késve küldött el egy levelet,
• valamint egy alkalommal olyan beszerzést kezdeményezett, amire valójában az önkormányzatnak nem volt érdemben szüksége.

Dienes szerint azonban ezeket a problémákat korábban senki nem jelezte neki. „Most tudtam meg ezeket magamról” – mondta. Az önkormányzat számára fölösleges beszerzésből pedig végül nem lett semmi, az önkormányzat nem költött pénzt, és szerinte, ha ezzel a beszerzéssel kapcsolatban az önkormányzatnak tényleg súlyos aggályai lettek volna, akkor azokat jogszabályban meghatározott módon jelezhették volna, végső esetben pedig eljárást kezdeményezhettek volna ellene, ez azonban akkor nem történt meg.

Hogy az önkormányzat pontosan mit gondolt ezekről az ügyekről, azt sajnos nehéz kideríteni, mert sem a jegyző, sem a polgármester nem akart érdemben válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Tiba Zsolt jegyző még azt sem ismerte el, hogy folyik ilyen eljárás, mert ilyen ügyekről „alkotmányos alapjogok biztosítása és az érintett ember személyiségi jogainak védelme” miatt nem akart tájékoztatást adni.

A Válasz Online kérdéseire korábban a XIV. kerületi önkormányzat annyit írt, hogy Dienessel kapcsolatban nem a Bayer-ügy miatt, hanem „egy másik ügyben” zajlik eljárás, Dienes viszont semmilyen, esetleg ellene zajló eljárásról nem tud. Ezért a jegyzőt megkérdeztük a Válasz Online-nak küldött önkormányzati reakcióról is. Erre Tiba Zsolt annyit írt, „az Ön által említett Válasz Online íráshoz adatot, nyilatkozatot nem adtam”.

A kerülettel szerződésben álló Fiala János műsorában (a videón 1:18:11-től) Horváth Csaba polgármester már „jogi és pénzügyi természetű visszaéléssel kapcsolatos gyanúról” és „hatóságokról” beszélt, azt a látszatot keltve, mintha Dienes valamilyen bűncselekményt követett volna el. Dienes azt mondta, semmilyen hatóság nem kereste, azt pedig végképp nem érti, hogy ha a polgármester szerint ő ennyire súlyos visszaélést követett volna el, akkor hogy lehet, hogy hivatalosan nem kirúgni akarták, hanem továbbra is állományban tartani hatósági ügyintézőként.

A munkaügyi perben április végén Tiba Zsolt jegyző tanúvallomásában elismerte, hogy Horváth Csaba valóban többször rá akarta venni, hogy rúgja ki Dienest a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt, de ő ennek mindig ellenállt, igyekezett védeni a főépítészt. „Nem az a dolgom, hogy a politikusok megtorlási álmait kiszolgáljam” – mondta a bíróságon.

A tárgyalás után feltett kérdéseinkre a jegyző egyebek mellett azt írta: „A polgármester nem munkáltatója sem a főépítésznek, sem más főosztályvezetőnek, ezért a fenti elégedetlensége miatt legfeljebb kezdeményezni tud ilyen intézkedést, az említett okból (késlekedés a TRSZ ügyében) viszont nem történt ilyen munkáltatói intézkedés, mert a kezdeményezést egyértelműen, határozottan és többek (pl. a TRSZ-t egyébként ellenző alpolgármesterek, képviselők) által is tudottan rendre elutasítottam”. De hozzátette azt is, „a TRSZ megkötése az Önkormányzat számára kézzelfogható előnyöket hozhatott volna, amely megjelent volna egyes beruházásokban és pénzösszegben is”.

A bíró a tárgyaláson arról is megkérdezte Tibát, hogy merülhetett egyáltalán fel Horváth Csaba polgármester részéről, hogy egy neki nem tetsző szakvéleménye alapján ki kellene rúgni a főépítészt. Erre a jegyző azt mondta: a politikusok „összevissza beszélnek”.

A jegyző tehát elismeri, hogy Horváth Csaba ki akarta rúgatni a főépítészt a Bayer-ügyben adott negatív szakvéleményei miatt, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy amikor tényleg kirúgták, az nem ezért történt, hanem Dienes más mulasztásai miatt, a polgármester véleménye pedig irreleváns ebben az ügyben, hiszen a főépítésznek nem ő, hanem a jegyző a munkáltatója. Igaz, a jegyzőé meg a polgármester.

Megkérdeztük erről a polgármestert is. Horváth Csaba szerint az sem igaz, hogy a Bayer-beruházás trsz-e miatt ki akarta volna rúgatni Dienest. „A (…) városközpont terve volt a 2019-es polgármester-jelölti kampány zászlóshajója, fő ígérete. Többek közt ennek megvalósítására kapott felhatalmazást a polgármester azzal, hogy a zuglóiak őt választották meg. A megkezdett munka során azonban Dienes János a Városközpont tervezett helyszínét kezdte vitatni, ezt azonban nem indokolta meg szakmai érvekkel. Ez volt az egyik oka a köztük kialakuló szakmai nézeteltéréseknek, nem a szomszédos területen zajló magánberuházáshoz kapcsolódó TRSZ. A másik lényeges nézeteltérés viszont abból adódott, hogy a volt főépítész túl megengedő volt az általános beépítések kapcsán társasházak, lakóházak esetén. Többször javasolt a beruházóknak a kívánatosnál magasabb lakásszámot és enyhébb egyéb feltételeket. Ezzel kapcsolatban a polgármester mellett a képviselők is gyakran fogalmaztak meg jogos kritikákat” – állt a polgármesteri sajtós válaszában.

Emellett Horváth szerint „az nem állja meg a helyét, hogy a polgármester »igyekezett rávenni« a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére, mindössze megfogalmazódott a kérdésében írt kezdeményezés a fenti nézeteltérések miatt”. Hogy itt pontosan mire gondol a polgármester, és hogy mi a különbség aközött, hogy „igyekezett rávenni a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére”, és hogy „megfogalmazódott” egy ilyen „kezdeményezés”, az rejtély.

Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség

Dienes távozása után, november 30-án tartottak egy képviselő-testületi ülést, ezen tárgyalták a trsz legújabb verzióját a képviselők. Ebben a Bayer már 2,5 milliárdos fizetést vállalt volna, de eddigre a képviselők többsége is tudta, hogy ennél sokkal többet kellene kapnia a kerületnek az elmaradt fejlesztésekért. A tervezet elfogadása annyira reménytelen volt, hogy már maga Horváth Csaba polgármester sem javasolta azt. Ő azt mondta, a Bayer 2,5 milliárdos ajánlatával szemben ő 3,5 milliárdot kért, de ezt a beruházó nem fogadta el.

A képviselők azonban még ezt az összeget is kevesellték, és azt sem értették, miért pont 3,5 milliárdot kért a polgármester.

„Polgármester úr (…) ugye kétszer is be akart hozni egy trsz-t, talán májusban és tavasszal kétszer is volt, amikor már előttünk voltak ezek a trsz-ek, ahol még szó nem volt pénzről. Aztán szó volt 250, aztán 350 millió forintról, meg hogy minden körzet kap 20 millió forintot, ilyen is volt, tehát hogy egészen alacsony szinten is megállapodott volna, és nem önön múlt, hogy nem állapodott meg, hanem a testület egy része addigra már érezte, hogy az aránytalan” – emlékeztette a polgármestert Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője.

A korábban MKKP-s, jelenleg független Victora Zsolt ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 5 milliárdból készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg.

A november 30-i ülésen Dienes utódja, Binó Beáta sem javasolta a trsz elfogadását, és az önkormányzat hivatkozik is erre Dienes munkaügyi perében. Szerintük ugyanis ha valóban a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív véleményei miatt rúgták volna ki a főépítészt, nem olyan embert neveztek volna ki utódjául, aki szintén nem javasolja a trsz megkötését a képviselőknek. Dienes és az ügyvédje szerint azonban az, hogy őt a Bayer-projekt miatt távolították-e el, és az, hogy az új főépítész mit gondol a beruházásról, két külön ügy.

A volt főépítész azt mondta, igazából már csak azon csodálkozik, hogy miért nem rúgták ki hamarabb, hiszen a polgármester többször is jelezte neki, hogy elégedetlen a Bayer-projekttel kapcsolatos szakvéleményeivel. Aztán amikor tényleg döntöttek az eltávolításáról, azt hitte, talán találtak valakit utódjául, aki a polgármesternek tetsző szakvéleményt ad majd.

„Két hétig nagyon nehéz volt. Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség, de amikor rájöttem, hogy továbbra is csak Horváth Csaba, akkor megnyugodtam” – mondta.

A cikkhez természetesen megkerestük a Bayer Constructot és Tóth Csabát is. Eddig csak utóbbi válaszolt, annyit, hogy „szívesen segítenék, de a nevezett úr üzleti ügyeivel nem foglalkozom”. Hogy a nevezett úr alatt Dienesre vagy Horváth Csaba polgármesterre gondolt (mindkettejüket megneveztük a kérdéseinkben), nem derült ki.

A cikk elkészítésében közreműködött: Cseke Balázs

Frissítés 2024. 05. 10. 9:15 – A cikk eredeti verziójában tévesen szerepelt, hogy Victora Zsolt MKKP-s képviselő, valójában már nem MKKP-s, hanem független.