Légi felvételeken mutatjuk be, hogyan fest a rekordalacsony Duna madártávlatból

Soha nem volt ennyire alacsony a Duna vízszintje Budapesten. Bár a hét vége felé minimálisan javulhat a helyzet, és optimistábbak a kilátások, a következő napok nagy szárazsága miatt tovább apadhat a folyó. A mostani hőség miatt a városon átszelő folyóból egyre-másra bukkannak elő mindenféle érdekességek, amiket eddig a Duna elnyelt: látni lehet a Szabadság híd alatt az egykori Ferenc József híd maradványait, a Batthyány térnél második világháborús robbanótestek kerültek elő az iszapból, a Margitszigetnél fegyverek kerültek elő a folyóból.

Sztraka Ferenc fotós július 30-án készült légi felvételein és kommentárján keresztül mutatjuk meg, hogy fest jelenleg a Duna Budapesttől indulva egészen Esztergomig.
Az alacsony vízállás okairól mindenféle vad tévhitek keringtek az interneten, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint a rendkívül alacsony vízállás elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam. És bár igen csábító lenne puszta kalandvágyból felfedezni a szabaddá vált Duna-medret, a Fővárosi Vízművek nyomatékosan arra kért mindenkit, hogy semmiképp se kiránduljanak, sportoljanak vagy lépjenek ezekre a területekre, ugyanis ezek jellemzően mind vízbázisvédelmi területnek minősülnek. „Ha pedig most ezeken az éppen elérhető területeken az egyébként szokatlan emberi tevékenység bármilyen szennyezést produkál, annak következményei szélsőséges esetben évekre vagy évtizedekre is használhatatlanná tehetik a vízbázis adott részét. Magyarul: az a szakasz kieshet az ivóvíztermelés folyamatából” – közölte a Fővárosi Vízművek.

„A Margitsziget vonalában északnak repültünk. Rögtön egy érdekesség: a gátak közé kényszerített folyóknál a levegőből nem látszik markánsan a magas, vagy az alacsony vízszint. Az árvízkor is csak a hajókikötők pallóinak furcsa állásszöge látszott szemléletesen. Ezúttal is hasonló volt a helyzet, csak a másik irányban” – írta Sztraka.


Július közepén írtunk arról, hogy a Duna vízhozama nagyon kicsi, akkor mindössze 835,6 köbméter/másodperc volt, ráadásul egyre melegszik. Emiatt a paksi atomerőmű szakemberei újra megkezdték a folyó érintett szakaszán a vízhőmérséklet folyamatos mérését az atomerőmű biztonságos működtetése és a környezetvédelmi előírások teljesítése miatt, de augusztus másodikán Magyar Péter miniszterelnök már arról beszélt: egy centiméterre van a Duna vízszintje attól, hogy teljesen le kelljen állítani a paksi atomerőművet. Ez hétfő délutánig nem történt meg, az utolsó paksi turbina még mindig termel.
A Duna budapesti vízmércéjén a korábbi maximumot, 27,2 fokot 2018 augusztusában mérték, idén június 30-án este már 28,2 fok volt a legmagasabb vízhőmérséklet. Ekkor volt a 42 fokos csúcson tetőző hőhullám, ami miatt Kapitány István a biztonságos áramellátás érdekében engedélyezte, hogy a paksi atomerőműnél 30-ról 31,5 fokra emeljék a maximális hőkorlátot – erről az ökológusok azt mondták, hogy csak ideiglenesen tartható fenn.

Sztraka szerint miután lassan elhagyta a budapesti folyószakaszra jellemző masszív gátat, azonnal markánsabbá vált az aszály komor valósága. „Az Óbudai-sziget északi csúcsán tisztes méretű homokpad látványa fogadott. Könnyen lehet, hogy az épp ekkor épülő Sziget Fesztivál vendégei azonnal birtokba veszik majd a jegyárhoz bónuszként hozzábiggyesztett fövenyt is. A repülés közben láttuk, hogy a szigeteket ölelő széles fövenysáv mindenütt kialakult egészen Esztergomig – és bizonyára azon túl is.”

Az újpesti téli kikötő, más néven Népsziget-öböl 28,6 hektáros fővárosi öbölvíz. Az öböl Budapest vízi életének fontos központja, horgászok és csónakázók is előszeretettel látogatják.


A Szentendrei-sziget déli csúcsa mellett látható két lehorgonyzott tartályhajón kívül a fotós egyetlen nagyobb méretű kiránduló- vagy teherhajót sem látott az egész útvonalon. Az extrém alacsony vízállás miatt a hajóforgalom is szünetel.


A megyeri Rév utcai Dunayacht hajóállomásnál sincs elegendő vízmélység a nagyobb hajók fogadására. A Duna magyarországi szakaszán a napokban több mint egy tucat szállodahajó vesztegelt az alacsony vízállás miatt, a teherhajók többsége is állni kényszerül. Megyernél egy hajóroncsnak tűnő maradvány is előbukkant a vízből.

A Megyeri híd déli oldalánál lévő Szilas-patak torkolata egészen furcsa, trópusokra emlékeztető látványt öltött, a mederben jó pár gumiabroncsot véltek felfedezni.

A Lupa-szigetnél is jól megfigyelhető a Duna hordalékképzése.

A Horány és Dunakeszi közti Szürkő-szigetnél még jár a komp. A szigeten lévő hajók egy része már szárazföldön áll.


„A Szentendrei-Duna-ág fölött repülve felbukkan a tahitótfalui Tildy híd. A híd környékén, a szigeti oldalon szélesebb a szárazra került föveny, ám a következő folyókanyarulatnál éppen az ellenkező oldalra kerül át a felszínre bukkant hordalék” – írta Sztraka.

A dunabogdányi szabadstrandon nagy volt a jövés-menés a fotók készültekor. Ez az a település, aminek lakói többszöri felszólítás után sem voltak hajlandók csökkenteni a vízfogyasztásukat, majd megtört a jég, takarékoskodni kezdtek, és a vízművektől még külön dicséretet is kaptak.
Az újabb hőhullám során a nappali csúcshőmérsékletek mellett arra is érdemes odafigyelni, ad-e enyhülést az éjszaka: ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 °C alá, azok már a trópusi éjszakák, amikor a szervezetünk képtelen rendesen kipihenni magát. A hőhullámok idején elsősorban arra figyelünk, hol és mikor emelkedik 35 °C fölé a nappali hőmérséklet, az egészségi terhelés szempontjából azonban legalább ilyen fontos, mi történik napnyugta után, lényegében mérvadóbb a minimum-hőmérséklet, mint a nappali maximum.
Az ELTE Meteorológiai Tanszéke kutatóinak tanulmányáról hosszabban is írtunk.


A kisoroszi révnél sem festett túl jól a helyzet. A Szentendrei-szigeten fekvő, közel 1000 lakosú Kisoroszi leginkább arról ismert, hogy a nagyobb dunai árvizek idején teljesen elvágja a víz a külvilágtól. Két éve annyira magas volt a vízállás, hogy a Kisoroszit és Tahitótfalut összekötő közutat le is zárták. A napokban viszont az ország 89 százalékán közepes vagy annál súlyosabb aszály van.


„Amikor a Dunakanyarban repülök, mindig megnézem a Szentendrei-sziget felső csúcsánál lévő Sólyom-szigetet. Itt még egy kisebb apadás során is hamar komoly méretű homokpad alakul ki, de a mostanihoz hasonló kiterjedésű szárazföldet még sosem láttam ezen a helyen. Strandolók itt is akadtak, sőt még valami gyorsabb mozgást is láttunk a magasból. Először megörültünk, azt hittük, zebrák flangálnak a fövenyen, de közelebb érve kiderült, hogy csak két felnőtt ló és egy csikó galoppírozik odalent.”


Egészen drámai látvány tárul elénk a visegrádi fellegvárból, ahonnan a Kisoroszi Szigetcsúcsig ellátni. A település az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhelyszínnek számít.




„A Pilismarót és Esztergom határánál fekvő Sas-hegy és a hírhedt Hideglelős-kereszt előtti homokpad már a kisebb aszályoknál is felszínre bukkan egy kis levegőzésre, no de közel sem ennyire. Személyes kedvenceim közé tartozik ez a tájrész.”

Az esztergomi Kis-Dunában sem sok víz maradt, a képeken jól látható, hogy a mostani vízállás miatt szorosan sorakoznak egymás mögött a motorcsónakok.

„Utunk legnyugatibb pontján, az Esztergom fölötti Prímás-szigetnél fordultunk a hazavezető irányra. A sziget felső részén még épp becsordogál egy kevés friss utánpótlás.
Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy amikor 1990 februárjában először láttam meg a Dunát repülőgépről, ólomszürke időben minden volt, csak kék nem. De megfelelő időjárási viszonyok közepette, kék ég háttérrel, felhőmentes napokon bizony tényleg kéken tündököl a Duna, csakúgy, mint minden más magyarországi folyó és tó, amelyek fölött repültem.”

A helyzet egyébként nemcsak Magyarországon drámai, egész Európa küzd a hőséggel. Egymás után állnak le, vagy csökkentik termelésüket az erőművek, gyárak és üzemek. A vízhiány miatt több folyóban is vészesen alacsony a vízállás, ami a hajózás korlátozásához vagy akár leállításához vezetett, ez pedig több milliárd eurós károkat okoz az európai gazdaságnak.
Mindenesetre kemény napok állnak még előttünk, az Időkép előrejelzése szerint csütörtökig 40 Celsius-fok környékén alakulnak a nappali csúcshőmérsékletek Magyarországon, de a hét közepén akár 42 fok is jöhet, amivel az idén nyáron már másodszor dőlne meg a melegrekord. Elvétve kialakulhat egy-egy zivatar, éjszaka pedig legfeljebb 20-25 fokig enyhül majd a hőmérséklet.