Pénteken 16 órakor ismét megdőlt a valaha mért legkisebb vízállás Bajánál a Dunán: mindössze 17 centit mértek a vízügyesek. A negatív rekord először csütörtökön dőlt meg, akkor 25 centit mértek, az eddigi legkisebb mért vízállás a vízügy adatai szerint 27 centiméter volt 2018 októberében. Baján a népszerű szabadstrandot már vasárnap lezárták a biztonsági kockázatok miatt, és az alacsony vízállás láthatóvá tette egy több mint 80 éve elsüllyedt hajó máig ott lévő darabját is.
A Dunán jöhet egy kisebb vízszintemelkedés, de nem nyugodhatunk meg miatta
Paksnál a Duna péntek délben -103 centi volt, az eddig ismert rekord -97 centi volt. A vízállás azért lehet mínuszos, mert a vízmércék nullapontját nem a meder legmélyebb pontjához, hanem egy történelmileg meghatározott, fix szinthez rögzítették.
Mindeközben a folyó vízhozama is nagyon kevés, mindössze 835,6 köbméter/másodperc, ráadásul egyre melegszik. Szerdán a folyó hőmérséklete átlépte a 25 fokos küszöbértéket, ami után a Paksi Atomerőmű szakemberei újra megkezdték a folyó érintett szakaszán a vízhőmérséklet folyamatos mérését az atomerőmű biztonságos működtetése és a környezetvédelmi előírások teljesítése miatt. Péntek reggel a folyó vízhőmérséklete már 25,6 fok volt.
A Duna budapesti vízmércéjén a korábbi maximumot, 27,2 fokot 2018 augusztusában mérték, idén június 30-án este már 28,2 fok volt a legmagasabb vízhőmérséklet. Ekkor volt a 42 fokos csúcson tetőző hőhullám, ami miatt Kapitány István a biztonságos áramellátás érdekében engedélyeztef, hogy a Paksi Atomerőműnél 30 fokról 31,5 fokra emeljék a maximális hőkorlátot – erről az ökológusok azt mondták, hogy csak ideiglenesen tartható fenn.
A Duna a fentebbi szakaszain sem rózsás a helyzet, Budapesten pénteken délben 39 centi volt a vízállás, ez csak 6 centire van a valaha mért legkisebb vízállástól, ami szintén 2018 októberében fordult elő.
Esztergomban viszont már felcsillant a remény, a csütörtöki -11 centiről -8 centire emelkedett a vízszint. Ott a korábbi negatív rekord -21 centi volt, amelyet szintén 2018 októberében mértek.
Az alacsony vízszint megütötte az embereket is, megdöbbentő fotók járták be a közösségi oldalakat a visszahúzódott és száraz folyómederről, megrekedt hajókról és partra vetődött halakról. Nem csoda, ha sokakban félelmet keltenek ezek a ritkán látott képek, és már az ivóvízellátásunkért aggódnak.
Megkérdeztük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hogy mi okozta ezt a szokatlanul alacsony vízszintet a Dunán. Válaszuk szerint
„az elmúlt hetekben, hónapokban, de mondhatunk éveket is, a szokotthoz képest jóval kevesebb csapadék hullott a Duna alpesi vízgyűjtő területeire, továbbá a hőmérsékleti viszonyok is a szokotthoz képest jelentősen eltérnek, magasabb hőmérsékleti értékeket mérnek szerte a vízgyűjtőn”.
Felidézték továbbá azt is, amiről már korábban is írtunk, miszerint télen kevesebb hó halmozódott fel egyrészt a kevesebb csapadéknak, másrészt a magasabb hőmérsékletek miatti folyékony csapadék-halmazállapotnak köszönhetően.
Az OVF szerint nincs veszélyben az ivóvízellátás. Mint írták, „a Duna jelenlegi alacsony vízállása az engedélyezett vízkivételeket nem akadályozza. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág szükséges vízpótlása a Kvassay szivattyútelepen keresztül biztosított.” Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az alacsony vízállás korlátozhatja a hajózást – ez egyébként már megtörtént csütörtökön, amikor a Mahart-Passnave bejelentette, hogy több hajója nem jár, vagy módosított útvonalon közlekedik.
A vízügy előrejelzése szerint a következő napokban várhatóan egy kisebb vízszintemelkedés vonul majd végig a Duna hazai szakaszán, „amely arra elegendő lesz, hogy a jelen szélsőséges kisvízi állapotot megszüntesse, de továbbra is maradnak az igen alacsony, illetve alacsony mederteltségek”. A hosszú távú előrejelzésre vonatkozó kérdésünkre pedig azt válaszolták, hogy „amennyiben marad a szokottnál kevésbé csapadékos, melegebb időjárás, úgy az alacsony, illetve igen alacsony mederteltségekre hosszabb távon is számíthatunk”.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság csütörtökön arról posztolt, hogy az Ipoly a teljes magyarországi szakaszon stagnál, kissé apad, vízmércénként eltérő, de 13–28 centiméterrel van csak a legkisebb vízszint felett. A Zagyva is rendkívül alacsony vízállású: Pásztónál 24, míg Hatvan-alsónál 53 centiméter, mindkettő stagnál.
A Zagyva medrében elsősorban már csak a tározókban visszatartott és azokból folyamatosan, ütemezetten eresztett víz folyik.
Mint írták, a tározókban visszatartott vízkészlet emiatt folyamatosan csökken, a Mátraverebélyi-tározó leürült, a Tarján-pataki-tározó vízszintje a hónap eleje óta több mint 70 centit apadt, a Maconkai-tározó vízszintje pedig szintén lassan apad, az elmúlt két hétben 20 centit csökkent – utóbbiból 15 ezer ember ivóvizét kell biztosítani, így ennek a tározónak a vízkészletét egyéb vízpótlásra nem használják.
Pénteken arról is írtunk, hogy a Dráva medrén Barcsnál akár már száraz lábbal is át lehet kelni, annyira alacsony a vízállás már napok óta.
Apad a Tisza, Szolnoknál már szivattyút is bevetettek az ivóvízellátás biztosítására
Nemcsak a Dunán vannak nagy problémák, a Tiszán is rendkívül alacsony a vízállás. A Tiszán Szolnoknál pénteken 14 órakor -301 centit mértek, ami megegyezik a tavaly július elején mért eddigi legkisebb vízszinttel. Az OVF ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „a Tisza egyes szelvényeiben mért, megközelítőleg -300 centiméteres vízállás hidrológiai szempontból rendkívül alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az értékelés során fontos figyelembe venni a folyó vízjárásába történő emberi beavatkozásokat is. A Kisköre alatti -300 centi körüli vízállások kialakulásában a Kiskörei Vízlépcső üzemrendje is szerepet játszik.”
Arra a kérdésünkre, hogy ez a rendkívül alacsony vízállás okozhat-e ivóvízellátási problémákat a Tisza-menti településeken, azt felelték, hogy a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-vel és a Búvár Kft.-vel együttműködve úszóműre szerelt szivattyúállást telepített június 5-én a szolnoki Felszín vízmű mederpilléréhez azért, hogy a Tisza esetleges további vízszintcsökkenése esetén is zavartalan legyen a térség ivóvízellátása. „A Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszeren keresztül a térség vízigényeinek kielégítése biztosított”.
A Dunával ellentétben viszont a Tisza esetében rövid távon nem mutat a vízügy oldala változást: a következő napokra is -300 centit jeleznek előre Szolnoknál. Kérdésünkre az OVF azt írta, hogy a legfrissebb 6 napos vízállás-előrejelzésük alapján
július 21-22. körül érkezhet egy kb. félméteres vízszintemelkedés a Tisza hazai felső szakaszához, azonban a mederteltségek még így is alacsonyak maradnak.
Válaszukban a Dunához hasonlóan itt is azt írták, hogy „amennyiben marad a szokásosnál szárazabb és melegebb időjárás, úgy az alacsony, illetve igen alacsony mederteltségekre hosszabb távon is számíthatunk”.
A Tisza vize is melegszik az alacsony vízállásnak köszönhetően, a péntek reggeli vízhőmérséklet 21,7 fok volt, ez azonban jócskán elmaradt a június 30-án Tiszabecs állomáson mért 27,2 foktól, ami új rekordnak számított a 2024-es júliusi 26,2 fokhoz képest.
Arra a kérdésünkre, hogy a Tiszán mi okozta ezt a vízszintcsökkentést, azt felelték, hogy „az elmúlt időszakban (akár években) az átlagoshoz képest jóval kevesebb csapadék hullott a Tisza vízgyűjtő területeire is, továbbá a hőmérsékleti értékek is magasabban alakulnak a megszokottnál. Télen kevesebb hó halmozódik fel (egyrészt a kevesebb csapadéknak, másrészt a magasabb hőmérsékletek miatti folyékony csapadék-halmazállapotnak köszönhetően), így elmaradnak a tavaszi áradások, és az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos, forró időszakok az alapból alacsonyabb mederteltségű állapotban lévő folyókon rendkívül alacsony vízállás értékeket alakítanak ki.”
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a Tisza-völgy vízkészletének megóvása érdekében (az érkező víztömeg mennyiségétől függően) a Tisza-tó felvízszintjét a nyári üzemi szinthez képest lehetőleg magasabban tartják a vízügyi szakemberek.
A tavaink sem állnak jól
A víztározóként szolgáló Tisza-tó kivételével minden magyarországi tóban kisebb a vízállás a szokottnál. Pénteken a Balaton átlagos vízszintje mindössze 64 centi volt, emiatt nemrég rövidíteni kellett a július végi Kékszalag vitorlásverseny útvonalát. Az OVF 105 éves adatsora alapján a tó július közepi átlagvízállása 88 centi, tehát a jelenlegi átlagvízállás a sokévi július közepi átlagvízállástól 24 centivel marad el.
Arra a kérdésünkre, hogy mi okozza ezt, a vízügy azt írta, hogy tavaly júliustól idén júniusig a Balaton vízgyűjtő területére az elmúlt kilenc hónapban az átlagosnál kevesebb csapadék esett, mindössze három olyan hónap volt, amikor a csapadék mennyisége kismértékben meghaladta a sokévi átlagot. „A néhány, épphogy átlag feletti csapadékot hozó hónap közel sem tudta kompenzálni a többi hónap kiugróan magas, helyenként a 80 százalékot is meghaladó csapadékhiányát.
A Balaton vízgyűjtő területén a 2021 óta halmozódó csapadékhiány 2026 július elejére területi átlagban elérte az 507 millimétert. Mindezek a vízkészlet csökkenését, ezzel együtt az átlagvízállás csökkenését eredményezték.”
Sorra dönti a negatív rekordokat a Velencei-tó vízszintje is. A vízállás már június 24-én megdöntötte a korábbi, 2022 szeptemberében mért 53 centiméteres negatív rekordot. Az akkor Agárdnál mért 52 centiméteres érték gyors ütemű csökkenése pedig tovább folytatódott, a tó vízszintje a hónap elején még 46 centi volt, péntekre pedig 39 centire apadt – ez azt jelenti, hogy nagyjából egyméternyi víz hiányzik a tóból.
A tó vízpótlásának megoldásáról egyelőre nem tudni, erről Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Magyar Hangnak úgy nyilatkozott, hogy nem találják az előző kormány 40 milliárd forintos, a Velencei-tó helyreállítására vonatkozó tervét. Azt mondta, meg kell teremteniük azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a tó túlélését. „Sok hibás fejlesztés tette tönkre a tó ökológiáját, én most felkértem egy szakemberekből álló csapatot, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak. Megpróbáljuk a helyi igényeket és lehetőségeket összeegyeztetni a tudományos feltételekkel. Jövőre talán már jobb lesz a helyzet, mint az idén”.
A Velencei-tó vízpótlási lehetőségeiről és azok bonyolult ökológiai és műszaki problémáiról ezt a videót készítettük nemrégiben:
Szerettük volna megtudni a kormánytól, hogy a fenti problémák orvoslásával kapcsolatban mikor ült össze utoljára az Országos Vízügyi Koordinációs Tanács, és azon milyen rövid és hosszú távú döntéseket hoztak; valamint hogy mennyi jelenleg a víztározókban tárolt vízkészlet országosan, és az milyen gyorsan apad. De arra is rákérdeztünk, hogy milyen rövid távú intézkedések várhatóak az aszályhelyzettel kapcsolatban, miután az ország nagy részén már közepes vagy nagyfokú az aszály szintje. Amint érdemi választ kapunk a Miniszterelnökségtől, az Élő Környezetért Felelős minisztériumtól vagy az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumtól, közzétesszük azt.
Ha még nem lett volna elég a rossz hírekből, akkor ajánljuk figyelmébe Selmeczi-Kovács Ádámmal, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatójával készült interjúnkat, amiben többek között arról is beszél, hogyan száradnak ki a Börzsönyben a patakok.
