Forsthoffer Ágnes már alá is írta az Alaptörvény-módosítást, Sulyoknak öt napja maradt dönteni
Az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes villámgyorsan aláírta a hétfő este megszavazott Alaptörvény-módosítást, amely már csak a köztársasági elnök aláírására vár, derült ki az Országgyűlés honlapján megosztott adatokból. A dokumentum már hétfő este Sulyok Tamáshoz került, akinek innentől kezdve öt napja maradt eldönteni, hogy kihirdeti-e az Alaptörvény-módosítást, amely megszünteti az ő megbízatását is.
A szavazás után megkérdeztük a Sándor-palotát, hogy aláírja-e a köztársasági elnök az indítványt, vagy továbbküldi-e az Alkotmánybíróságnak. „A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el” – válaszolta szűkszavúan hétfő este Sulyok hivatala.
Az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatja, hogy sérültek-e az Alaptörvény-módosítás eljárási feltételei (pl. kétharmad szavazott-e róla), a tartalmi kontrollt pont a fideszes képviselők szüntették meg 2013-ban. Magyar Péter azt ígérte, hogy ha Sulyok Tamás nem írja alá öt napon belül a módosítást, akkor megfosztási eljárást indítanak vele szemben. Az eljárás megindítása után a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogait. A jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást, amit ő maga is megszavazott.
Amennyiben az Alkotmánybíróság az esetleges vizsgálata során nem állapít meg szabálytalanságot, Sulyok köteles haladéktalanul kihirdetni a módosítást. Arról, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek még, itt írtunk részletesebben.
Az Alaptörvény 17. módosításával az Országgyűlés:
- Megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását.
- Visszaállította a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel a hatályba lépést követő két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
- A bírák nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és a Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatóak újra.
- Tizenkét éves időkorlátot vezettek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
- Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
- Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
- Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
- Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
- Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
- Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.
