Kedden délután 4 órakor elsötétült az M1, a tévére kapcsolva egyetlen felirat fogadta a nézőket, miszerint a közmédia nem hazudhat, és elnézést kérnek, hogy évekig mégis ezt tették. A magyar köztévé talán legdicstelenebb korszaka zárult le ezzel, hogy aztán 19:56-kor A tanú című filmmel induljon újra az adás.
A 2015. március 15-én hírcsatornává alakított M1 a kormány propagandagépezetének legmegbízhatóbb ipari létesítményévé vált, ami napról napra fals információkkal, irányított politikai üzenetekkel árasztotta el az ország legkisebb településén élőket is. A köztévé képernyőjén az elmúlt években számos alkalommal tiporták földbe az újságírás szakmai és etikai szabályait. Összegyűjtöttünk néhány példát az M1 és az MTVA elmúlt 16 évének legdurvább mélypontjairól.
A hírhamisítók
Önmagában is beszédes, hogy Papp Dánielről, az MTVA június elején távozott vezérigazgatójáról korábban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy lehet hírhamisítónak nevezni. Papp 2011-ben még riporterként olyan manipulált tudósítást készített a Magyar Televízió híradójába, ami azt sugallta, hogy Daniel Cohn-Bendit zöldpárti európai parlamenti képviselő nem akart válaszolni a pedofíliával kapcsolatos álláspontját firtató kérdésre, és emiatt távozott a budapesti sajtótájékoztatójáról. A vágatlan felvétel alapján azonban egyértelmű volt, hogy Cohn-Bendit hosszan válaszolt a riporternek, és csak azért ment el egy idő után, mert indult a repülőgépe. Érdekes csavar a történetben, hogy 2024-ben Papp Dániel, már vezérigazgatóként egy olyan munkatársnak adta át az év riportere díjat a közmédiánál, aki szintén manipulált egy tudósítást. Kucsov Renáta a prágai V4-csúcsról készült tudósításból kihagyta, hogy néhány tucat ellentüntető kifütyülte Orbán Viktort és Robert Ficót.
Lomnici Zoltán retusálása
Szintén 2011-ben történt, hogy a Duna TV és az MTV híradójában kimaszkolták Lomnici Zoltán jogász, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének arcát egy sajtótájékoztatóról készült felvételen. A technikát általában bűncselekménnyel gyanúsított emberek személyazonosságának elrejtésére használják, itt azonban egy közszereplőt tüntettek el a képről, miközben Tőkés László nyilatkozott.
Az ügyet tovább súlyosbította, hogy amikor a híradót később feltöltötték az MTV videótárába, már egy másik, kitakarás nélküli felvétel szerepelt benne, vagyis az eredeti adást utólag módosították. Névtelen közmédiás források szerint Lomnici ekkoriban informális tiltólistán szerepelt, ezért igyekeztek elkerülni, hogy megjelenjen a hírműsorokban.
Jól jelzi, hogy akkor még más idők jártak: az MTVA ugyanis elismerte, hogy súlyos etikai vétség történt, elnézést kért Lomnicitól, és fegyelmi eljárást indított a felelősök ellen. Élő Gábort, az MTI Hírcentrumának vezetőjét kirúgták a közmédiából. Később a bíróság megállapította, hogy a felmondás jogellenes volt, mert sem közvetett, sem közvetlen felelősség nem terhelte a retusálás miatt. Élő aztán 2017-ben a kormányhoz közeli Mediaworks stratégiai igazgatója lett, majd 2024-ben az MTI-nél tűnt fel.
Nem találták a tüntetőket
Nagy tömeg tüntetett 2012. január 2-án az Orbán-kormány új Alaptörvénye ellen az Operaháznál. Az esti fél nyolcas Híradóban az M1 riportere is bejelentkezett a helyszínről, csakhogy mögötte az Andrássy út rendőrök által elzárt, szinte üres része volt látható, az ott tüntető több ezer ember nem.
Az eset akkor még nagy felháborodást keltett a nyilvánosságban, ezért az MTI Nonprofit Zrt. is úgy érezte, magyarázattal tartoznak. Közleményt adtak ki, amiben elismerték, hogy szakmai hiba történt. Az élő adáshoz szükséges mobil egységük nem ért időben a helyszínre, és az ottani stábnak nem volt ideje olyan helyszínt választani, ahonnan a tömeg is látszott volna – szólt a magyarázat, de a későbbi reggeli és déli televíziós hírműsorokban már szerepeltek a tüntetőket mutató vágóképek. A közmédia akkori hosszú közleménye még azt sugallja, abban az időben még ők is érzékenyek voltak az objektivitásukat ért kritikákra. Később már inkább azt szokhattuk meg, hogy ellenzéki tüntetésekről vagy nem számoltak be, vagy olyan felvételeket mutattak, amiken csak kevés ember volt látható.
A háború borzalmai
Az előző kampány idejére a totálisan a kormány kommunikációs céljainak alárendelt, azt kiszolgáló közmédia 2026 februárjában új műsort indított A háború borzalmai címmel, amit hétköznaponként naponta kétszer sugároztak. Az adás már a látványvilágával is erős politikai üzenetet közvetített: a műsorvezető virtuális romok és lángok között beszélt arról, hogy a magyar kormány szerint Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. A műsor főként az ukrajnai helyzetre, a rendszeres áramszünetekre, a civilek szenvedésére és az ukrán mozgósításra koncentrált, miközben az orosz támadásokat csak elvétve említette.
Különösen nagy hangsúlyt kaptak az ukrajnai sorozásokról szóló, sok esetben ellenőrizetlen, Telegram-csatornákról származó felvételek. A műsor jól illeszkedett a Fidesz választási kampányának háborús kommunikációjához, ami azt sugallta, hogy egy kormányváltás Magyarországot belesodorná a háborúba.
Magyar Péter robbantja ki a harmadik világháborút
Bár a kormányközeli Origo minden héten kihirdette, hogy elkezdődött a harmadik világháború, de így, ebben a direkt, nyers formában ez a narratíva sokáig nem jutott el a köztévé képernyőjére. Egy tavaly decemberi híradós blokkban viszont sikerült a Reuters egyik hírét úgy szemlézni, hogy „Kitörhet a harmadik világháború, amiben kulcsszerepe lehet Magyar Péternek”.
A hivatkozott Reuters-anyag egyébként nem egy hír, hanem egy predikció, magyarán egy lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel benne. E forgatókönyvben azt is feltételezték, hogy Magyarországon kormányváltás történik, Magyar Péter pedig Ukrajna támogatását és az Európai Unióval való szorosabb együttműködést képviseli majd. A szerző szerint ez megkönnyítené az európai védelmi együttműködés elmélyítését. Ezt a részletet tálalta az M1 úgy, hogy Magyar Péter miatt törhet ki a harmadik világháború.
Virtuális szögesdrót
2021 decemberében az M1 híradójában az illegális bevándorlásról szóló tudósítás alatt virtuális szögesdrótot és egy őrtornyot vetítettek a stúdióba. A grafika úgy jelent meg a képernyőn, mintha a műsorvezető egy határkerítés mögött állna, miközben az Európai Unió bevándorlási politikájáról beszélt.
A szokatlan látványelem nagy visszhangot váltott ki, mert jól mutatta, hogy a közmédia nemcsak a hírek tartalmával, hanem a képi világgal is erősítette a kormány bevándorlásról szóló üzeneteit.
Kárpátaljai magyar hadifoglyok mondják fel az orosz narratívát
A közmédia A háború borzalmai című műsorában több olyan felvételt is leadott, amiken orosz hadifogságban lévő kárpátaljai magyar katonák beszéltek arról, hogy az orosz katonáknak köszönhetik az életüket. A műsor ezeket a videókat változtatás nélkül vette át közösségi oldalakról. A Telexnek nyilatkozó Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint ez akár a genfi egyezmény megsértését is felvetheti, mert a hadifoglyok kiszolgáltatott helyzetben vannak, így nem lehet biztosan tudni, hogy szabad akaratukból nyilatkoztak-e.
Orosz minta, totális kontroll
A választások után négy egykori közmédiás dolgozó a Partizánnak arról beszélt, hogy az MTVA-nál a hírszerkesztést rendszeresen politikai utasítások befolyásolták. Elmondásuk szerint bizonyos időszakokban nem lehetett szemlézni a kormánykritikus sajtót, az MTI munkatársai csak előre egyeztetett kérdéseket tehettek fel kormányzati eseményeken, és gyakran kellett orosz forrásokra épülő anyagokat feldolgozniuk. Többen azt állították, hogy a tartalmi utasítások felső vezetői szintről érkeztek, és az M1 akkori csatornaigazgatója, a Pitbull néven elhíresült Németh Zsolt irányította a politikai hírek szerkesztését.
A Direkt36 korábban arról írt, hogy egyes híreket közvetlenül a Miniszterelnökségről diktáltak az MTI-nek, míg kiszivárgott hangfelvételek szerint a Hirado.hu vezetésénél az is szempont volt, hogy a kormány számára kellemetlen politikai vélemények ne kapjanak hangsúlyos helyet a cikkekben.
Mesterséges utca embere
Az M1 egyik híradójában a közmédia a Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) egyik propagandavideóját használt fel annak illusztrálására, hogy milyen következményei lennének a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveinek. A videóban mesterséges intelligenciával létrehozott szereplők is megszólaltak, miközben a nézők számára nem volt egyértelmű, hogy hol ér véget a közmédia saját riportja, és hol kezdődik a politikai szervezet kampányanyaga, és az sem, hogy nem igazi embereket látnak.
A NEM tulajdonosa a megafonos Apáti Bence, szervezete pedig jelentős összegeket költött politikai hirdetésekre. A híradóban bemutatott állítások egy névtelen Index-cikkre épültek, ami a Tisza Párt feltételezett adóemelési terveiről szólt. Bár Magyar Péter ezt azonnal cáfolta, és a cikk állításait nem sikerült bizonyítani, a kormánypárti médiában tényként kezdték kezelni, az M1 pedig ezt a narratívát egy politikai kampányvideó felhasználásával erősítette.
A Tisza Párt állítólagos adóemelési tervezetéről végül a bíróság is kimondta, hogy kamu volt. A bíróság megismételt elsőfokú eljárásban a pártnak adott igazat az Index elleni helyreigazítási perben, az ítélet szerint az Index valótlanul állította, hogy a birtokába került dokumentumot a Tisza gazdasági kabinetje készítette a párt vezetőinek, és ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy a Tisza brutális szja-emelésre készül. Az ítélet jogerőre emelkedett, az Index májusban helyreigazítást tett közzé.
Bud Spencer és az aranykonvoj
Az M1 Facebook-oldalán az ukrán pénz- és aranyszállítmány ügyéről olyan szerkesztett képek és mémek jelentek meg, amik inkább politikai kampányanyagokra emlékeztettek, mint közszolgálati tájékoztatásra. A bejegyzések az úgynevezett „ukrán aranykonvoj” köré épültek, és ugyanazzal a kérdéssel indultak: „Vajon milyen pénzt és kinek szállít az ukrán aranykonvoj?”, miközben az ügy részleteiről kevés érdemi információt közöltek.
A képeken többek között Volodimir Zelenszkij szerepelt Bud Spencer mellett, vagy olyan feliratok voltak olvashatók, mint a „Slava money?” és a „Mennyibe kerül a barátság?”. Más posztokban Magyar Péter, Ursula von der Leyen és Manfred Weber is megjelentek a lefoglalt pénzkötegek mellett, a képek pedig a kormány Ukrajnával kapcsolatos politikai üzeneteit erősítették.
A közmédia posztjaiban ugyanakkor nem jelent meg az ukrán fél álláspontja, ami szerint a pénz- és aranyszállítmány lefoglalása jogellenes volt. A bejegyzések kizárólag a magyar hatóságok intézkedéseit és a kormányzati narratívát mutatták be, így az ügyet nem több oldalról, hanem egyoldalú politikai üzenetként tálalták.
Hogy az ügy mennyire volt komolyan vehető, jól mutatja, hogy a lefoglalt pénzt az elvesztett választások után még az Orbán-kormány adta vissza. Június végén gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját. A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött a pénzszállítók elleni rajtaütésről, de még az akció időpontját is a kormányzat határozta meg.
Uszítás egy percben
A köztévé egyik legfelkavaróbb formátuma az egyperces hírblokk volt, amikor a műsorok között, mindössze hatvan másodpercbe sűrítették a fent sorolt témákat. A hivatalosan Egy Perc Híradó híradó névre hallgató blokk 2015 márciusában indult az M1 megújulásával együtt, naponta átlagosan 40–50 darabot vetítenek belőle az M1-en, illetve 5-öt az M4 Sporton. Magazinműsorok, agrárműsorok, sportközvetítések reklámszüneteiben is rendszeresen megkapták a nézők, hogy az ellenzék eladná a hazát, az ukránok nem akarnak békét kötni, és hogy a migránsok bármelyik pillanatban áttörhetik a határzárat, és meg sem állnak az otthonukig.
