Közzétette a Sándor-palota, milyen érvekkel és kérdésekkel fordult Sulyok a Velencei Bizottsághoz

„Az államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” hétfőn közzétette a Sándor-palota, milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz Sulyok Tamás még május végén, miután Magyar Péter miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel őt, illetve több állami tisztségviselőt.

Sulyokék közleményükben azt írják, fontos lépés volt, hogy a Velencei Bizottság delegációja múlt héten Budapestre látogatott, de a kormány szemére vetik, hogy miközben kifejezték nyitottságukat a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, „a mai napon, 2026. július 6-án az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására”.

A hétfőn közzétett 22 oldalas dokumentum szerint Sulyok többek között az alábbi kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz:

• egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül megválasztott köztársasági elnöknek van-e politikai elszámoltathatósága a nemzetközi alkotmányjogi normák szerint;
• ha nem állapítható meg ez a politikai elszámoltathatóság, a köztársasági elnököt az Alaptörvény vagy a jogszabályok megsértésének megállapítása nélkül is el lehet-e távolítani tisztségéből;
• mivel járnak azok az alkotmányos normák, amelyek a nem közvetlenül választott, és a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerén belül ellensúlyként működő köztársasági elnök leváltására vonatkoznak egy parlamenti demokráciában;
• leváltható-e az ilyen köztársasági elnök olyan okok alapján, amelyek nem járnak jogsértés megállapításával;
• a nemzetközi alkotmányjogi normák alapján hogyan kell értékelni azokat a miniszterelnöki nyilatkozatokat, amelyek arra utalnak, hogy a köztársasági elnöknek le kell mondania vagy el kell távolítani őt a tisztségéből, arra a feltételezésre alapozva, hogy lassíthatja az uniós források visszaszerzését;
• milyen hatása van a kormány szándékának az Alaptörvény, köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó jövőbeli módosítására és annak a nemzetközi alkotmányjogi normákkal való összhangjára;
• illetve lehet-e összhangban az alkotmányjogi normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek egyértelmű célja a törvényesen és szabályszerűen megválasztott köztársasági elnök tisztségéből való eltávolítása.

Sulyok a levelében az azóta be is nyújtott Alaptörvény-módosítással kapcsolatban többek között személyre szabott jogalkotásra, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére, és az Alkotmánybíróság megkerülésére hivatkozott. A teljes dokumentumot itt lehet böngészni.

A Sándor-palota majdnem egy héttel azután tette közzé a Velencei Bizottságnak címzett levelet, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított, mivel Sulyok hivatala megtagadta a választ a TASZ közérdekű adatigénylésére. Akkor arra hivatkoztak, hogy a kért dokumentumokban szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A Velencei Bizottság delegációja egyébként múlt héten Magyar Péter meghívására érkezett Budapestre, ahol Sulyokkal, illetve a miniszterelnökkel és több miniszterével is tárgyalt. A köztársasági elnök ezután arról írt, „méltányolja a Velencei Bizottság elkötelezettségét a vitás helyzet rendezésének támogatásában”. Magyar Péter azt mondta, „fontos és gyümölcsöző tárgyalást” folytattak a küldöttséggel, állítása szerint azonban egy szó kritikát sem mondott a Velencei Bizottság a Tisza Sulyok Tamás eltávolításáról szóló Alaptörvény-módosítására, amit aztán a miniszterelnök be is nyújtott a hétvégén. Ennek értelmében megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, illetve 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. A módosítás további részleteiről itt olvashat.