Sulyok Tamás nem árulja el, milyen megkereséssel és érvekkel fordult a Velencei Bizottsághoz

A Sándor-palota szerint „döntés megalapozását szolgáló adat”, hogy Sulyok Tamás milyen megkereséssel fordult a Velencei Bizottsághoz, ezért megtagadták a választ a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésére, írja közleményében a jogvédő szervezet.

A köztársasági elnök május végén jelentette be, hogy a Velencei Bizottsághoz, az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekre szakosodott tanácsadó, véleménynyilvánító szervéhez fordul, miután Magyar Péter miniszterelnök több alkalommal is lemondásra szólította fel őt, illetve több állami tisztségviselőt. Sulyok június elején arról posztolt, hogy a bizottság sürgős eljárás keretében vizsgálja az ügyet, de ennek részleteit, illetve eredeti megkeresését sem hozta nyilvánosságra, „pedig kiderülhetne belőle, hogy Sulyok Tamás milyen veszélyeket lát a tervezett lépésekben, és milyen érveket hoz fel saját álláspontja mellett”, írta a TASZ.

Mindeközben pár napja a sajtó megkeresésére Sulyokék írták, a „Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal”.

A TASZ június elején közérdekű adatigénylést adott be az ügyben, a válaszadás tizenöt napos határideje szombaton járt le. A Sándor-palota elutasító válasza szombati keltezéssel, hétfőn érkezett meg. Ebben a szervezet közlése szerint az áll, hogy a kért dokumentumok olyan „jogi érvek kifejtésére irányuló tartalmakat hordoznak”, amelyek

„döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A TASZ álláspontja szerint „a döntés-előkészítő adatok védelmének célja az állami szervek belső mérlegelési folyamatainak zavartalansága – ebben az esetben azonban nem belső döntési egyeztetésekről, alternatívákról, tervekről van szó, hanem arról, hogy a köztársasági elnök milyen közjogi kérdésben, milyen érvekkel kért külső alkotmányjogi véleményt”.

A TASZ közleményében ismét felszólította Sulyokot, hozza nyilvánosságra a dokumentumokat, hozzátéve, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárását kezdeményezi az ügyben.

Sulyok Tamás nemrég a Politicónak azt mondta, küzdeni fog azért, hogy köztársasági elnök maradjon. A küzdelem része az is, hogy június 11-én beadványával az Alkotmánybírósághoz fordult a közjogi méltóságok elmozdítását célzó Alaptörvény-módosítások miatt. A beadvány több alkotmánybírónál is kiverhette a biztosítékot, közülük heten kizáratták magukat az ügyből. A Sándor-palota szűkszavúan reagált erre. Polt Péter, az AB elnöke sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki Sulyok beadványának tárgyalását, a kizárások miatt azonban végül levette a napirendről, így ugyanis nem lett volna határozatképes a testület.

Polt egyébként a hétvégén egy személyes véleményben reagált az eljárásra. Ebben többek között azt írja, ha nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet, ha a köztársasági elnök Alaptörvény értelmezési indítvánnyal él, és az sem, ha az AB eljár az ügyben. Azt is írta, a „személyes érintettség miatti kizártság bejelentése” nem minősül döntésnek, az alkotmánybírók pedig „sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre, sem akkor, sem később az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt”.

A Velencei Bizottságról, illetve arról, hogy a Fidesz korábban milyen ügyekben kereste fel, itt írtunk hosszabban.