Sulyok ütőkártyája most az a Velencei Bizottság akar lenni, amit sorosozásra és önigazolásra is használt már a Fidesz

„Úgy vélem, a kialakult helyzet megoldásában hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a hősies zenei aláfestéssel közzétett vasárnapi videójában. Az államfőt addigra már többször felszólította lemondásra az új kormányfő, Magyar Péter vasárnapig adott haladékot erre. A Sándor-palota május 29-i közleményében is az szerepel, hogy az államfő „a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.”

„A leköszönő elnöknek, Orbán Viktor bábjának” semmi problémája nem volt korábban a jogállamisággal, de most, amikor a saját pozícióját, sok millió forintos fizetését félti, „akkor rögtön kényes lett az ügyvéd úr” és elrohant a Velencei Bizottsághoz – válaszolta minderre szarkasztikusan Magyar Péter. Magyar hétfőn az igazságügyi miniszterével együtt meg is látogatta Sulyokot, aki a jelek szerint a helyén kíván maradni. Magyar a találkozó után azt mondta: a Tisza-frakcióval közösen kitalálják, mit lépnek minderre, az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására.

A Magyar és Sulyok között kialakult vitában láthatóan ismét nagy jelentősége lett a Velencei Bizottságnak. Az államfő egy olyan testület véleményét várja, amit az elmúlt években az Orbán-kormány nagyobb részt „globalista, sorosista szervezetként” aposztrofált, de amikor az érdeke épp úgy kívánta, akkor maga is nagy jelentőséget tulajdonított neki.

A tekintélyes jogászokból álló Velencei Bizottság neve az elmúlt 16 évben gyakran előkerült a hazai közéleti vitákban az Orbán-kormány alkotmánymódosításaival, az EU jogállamisági feltételeinek megsértésével, vagy a szlovákiai és az ukrajnai magyarok kisebbségi jogaival kapcsolatban. A bizottság az Európa Tanács egyik szerve, ehhez viszont érdemes tudni, hogy maga az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye – szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot 1949-ben alapították, 47 ország a tagja. Legfontosabb intézménye az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a szervei közé tartozik a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is. A teljes nevén Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság nevű testület tagjai jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők. A tagokat a tagállamok jelölik négy évre. A magyar tag jelenleg az Orbán-kormány korábbi igazságügyi minisztere, Trócsányi László, a póttag Varga Zs. András, a Kúria elnöke, akit egyébként Magyar szintén a posztjáról való távozásra szólított fel. A tagok nem az országukat képviselik.

A Velencei Bizottság „egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető” – mondta még nagy tisztelettel Németh Zsolt, a Külügyminisztérium akkori parlamenti államtitkára 2010 októberében a testületnek a szlovák nyelvtörvényre vonatkozó jelentéséről. Amikor ezután az Orbán-kormány új alaptörvény-módosítási javaslata is kritikákat kapott, onnantól egyre kacifántosabb lett a testület megítélése a Fidesz vezető politikusainak körében.

Kezdetben Gulyás Gergely még igyekezett tárgyilagos vitába szállni a bizottság véleményével. „Vannak olyan megállapítások, amiket tévesnek tartunk, és olyanok is, amikkel nem értünk egyet” – mondta akkor egy sajtótájékoztatón. A konklúzió az lett, hogy a dokumentumban megfogalmazott kritikák közül a kormány semmit nem tekint megfontolandónak. Ekkoriban még Szájer József, az alkotmány egyik szövegezője is a maga módján visszafogottan utasította el a bizottság véleményét: szerinte a Velencei Bizottság „sajnos nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól”.

A Velencei Bizottság 2015-ben több ponton kifogásolta és ízekre szedte a magyar médiaszabályozást. A reakció még akkor sem a támadás vagy az elutasítás volt: Trócsányi László igazságügyi miniszter például a testület plenáris ülésén kifejezte saját és a magyar kormány készségét az ellenzékkel való párbeszédre. A Velencei Bizottság jelentése 2017-ben aztán fontos eszköz lett a magyar kormány kezében a magyar kisebbségi jogok képviseletéhez. Szijjártó Péter külügyminiszter ekkor többször is felszólította Ukrajnát a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtására, hogy Ukrajna „ne fossza meg a magyar kisebbséget a már megszerzett jogaitól.”

Aztán a sorozatosan következő újabb alaptörvény-módosításoknál és más sarkalatos törvényeknél már változott a hangvétel. Amikor a szakmai tanácsadó testület 2018-ban a „bevándorlási különadóról” állapította meg, hogy az sérti a szólás- és egyesülési szabadságot, mivel a kormánynak nem tetsző, ám legitim tevékenységeket indokolatlanul megsarcolja. Az akkor még államtitkárként dolgozó Orbán Balázs ezt azzal hárította el, hogy a Velencei Bizottság jogi tanácsadó profilját politikai nyomásgyakorló karakterre cserélte, és egyértelműen a bevándorlást pártolók oldalára állt. Mivel ez már a Soros György elleni hadjárat időszaka volt, a Fidesz akkori közleményében ennek megfelelően ezt írta: „Soros Magyarország elleni lobbitevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei. Számunkra Magyarország védelme és a magyar emberek biztonsága az első.”

A szakértői grémium 2021 decemberében úgy találta, hogy alapvető emberi jogokat sért a kormány melegellenessé eltérített törvénye. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor azzal vádolta a testületet, hogy „érzésszerű, ideológiailag (vagy akár politikailag) motivált véleményt” adott. Remélte, hogy ez nem válik „általános gyakorlattá a Velencei Bizottság működésében, amely mandátuma alapján egy elismert jogászokból álló szakmai tanácsadó testület”. Varga visszafogottabb nyilatkozatát Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ellensúlyozta, amikor az akkori szokás szerint előhúzta a Soros-kártyát: „Meg sem lepődünk azon, amikor a Magyarországot ért nemzetközi támadássorozatba becsatlakozik a Velencei Bizottság is, mely a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”.

2023-ban aztán ismét fontosnak tűnt a testület, ezért akkor az Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar–román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordult a kárpátaljai kisebbségek jogainak ügyében. A kormány ugyanis akkor attól tartott, hogy az előző évben elfogadott jogszabály értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnének a nemzetiségi iskolák az országban. Ennek meg is lett az eredménye, Ukrajna visszaállította a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait.

2024-ben nem sokkal a szuverenitásvédelmi törvény elfogadása után a Velencei Bizottság információgyűjtés címszóval Magyarországra látogatott, majd jelentést tett közzé. A bizottság fő megállapítása az volt, hogy nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére, mivel annak elnökét és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel. A jelentés szerint a hivatal létrehozása és tevékenysége káros hatással lesz a szabad és demokratikus vitára Magyarországon. A hivatal válasza erre az volt, hogy a „Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált”. Felhívták a figyelmet arra a ténybeli tévedésre is, hogy a bizottság szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a Hivatalt nem ruházta fel.

2025-ben is kemény támadások érték a testületet. Az akkori kormánypárti sajtó például listára vette Halmai Gábort, akiről azt tartották fontosnak feljegyezni, hogy 2001–2004 között a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke volt, majd pedig az ELTE dékánjaként tevékenykedett és „a Velencei Bizottság tagjaként éveken át élesen bírálta a magyar alkotmányos berendezkedést, a 2011-es alaptörvény nemzetközi támadásának egyik kulcsszereplője volt”. 2025. július 7-én Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója akkor azt fejtegette az MTI-nek, hogy a komplett globalista elit „Brüsszelestül-Sorosostul” a magyar kormány megbuktatását tűzte ki célul, és ezért minden követ megmozgat. Ennek részeként említette „a brüsszeli mélyállam, az uniós pénzekkel zsaroló bürokrácia”, az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellett „párhuzamosan működő globalista politikai gépezetet”, amelyek közé az Európa Tanácsot és Velencei Bizottságot is sorolta.