Megszavazták a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését
Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett a keddi rendkívüli ülésen megszavazta a Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton törvényjavaslatát, ami megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A Fidesz–KDNP képviselői nem támogatták a javaslatot, a Mi Hazánk frakciója tartózkodott.
Az ehhez szükséges Alaptörvény-módosítást már korábban elfogadta az Országgyűlés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslat úgy kezdődik, hogy:
„Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.”
A javaslat úgy fogalmaz, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”, és azért kell megszüntetni, mert ez a tevékenység „nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában”.
Az indoklásban az szerepel, hogy a jogállam helyreállítása miatt fontos a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló intézmények megszüntetése, amik „semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják”. Itt részletezik, hogy a hivatal egyetlen feladata az állampolgároknak, a sajtó munkatársainak, a civil szervezeteknek és az ellenzéki pártoknak a megfélemlítése volt. Az indoklás azzal zárul, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását, viszont „elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában”.
A törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor azonnal megszűnik. A hatálybalépéssel együtt megszűnnek a hivatal által indított, folyamatban lévő eljárások, ahogyan Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, valamint az elnökhelyetteseknek a megbízatása is. A szervezet hivatalos jogutódja a Görög Márta vezette Igazságügyi Minisztérium lesz. A törvényalkotási bizottság módosítása után a minisztérium semmilyen formában nem folytatja a hivatal munkáját, és az is belekerült a végleges verzióba, hogy
Lánczi Tamás és helyettesei nem kapnak végkielégítést, a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül pedig záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
Az Orbán-kormány által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024-ben kezdte meg működését. Azt a Lánczi Tamást bízták meg a szervezet vezetésével, akinek főszerkesztősége alatt jelent meg a Figyelőben az elhíresült civileket listázó 2018-as cikk. Az is szimbolikus volt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál kapott munkát Horváth József, a Fidesz házi titkosszolgálati szakértője, aki a késő-kádári érában a Belügyminisztérium III/III-4-b. alosztályán kezdett.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elvileg a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálta, valójában az volt a fő funkciója, hogy az ország szuverenitását veszélyeztető elemnek állítsa be a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket és újságokat. Ezért indítottak vizsgálatokat az ellenzéki összefogás pártjai, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen. Később a Fővárosi Törvényszék első fokon elmeszelte a hivatalt az Átlátszó jó hírnevének megsértése miatt. A perben azzal érvelt Lánczi Tamás hivatala, hogy az általuk kiadott „jelentések” nem tények, csak vélemények, még azok igazságtartalmát sem lehet vizsgálni.
A Fidesz-kormány bőkezűen jutalmazta a hivatal munkáját. Tavaly már évi 6,2 milliárdból gazdálkodhattak, ebből csak bérekre több mint 1,4 milliárd ment el. Lánczi Tamás bruttó 5,4 milliót keresett, az elnökhelyettesek 3,7 milliót kaptak. Kommunikációra is több százmilliót költött a hivatal, 2025-ben 1,2 milliárdos keretszerződést kötött Balázsy Gyula cégeivel.
A Tisza kétharmados győzelmével végződő április 12-i választás után sokáig néma maradt az elvileg az ország szuverenitását védelmező hivatal. A hallgatást Lánczi Tamás törte meg, aki április 29-i posztjában egy telexes cikkből kivett idézet hamis értelmezésével próbálta bizonygatni azt az állítását, miszerint külföldi titkosszolgálati beavatkozás miatt bukta el a Fidesz a választást, a szuverenitás védelme és a Hivatal pedig szerinte kezdettől fogva „támadás alatt áll”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése a Tisza Párt egyik fontos kampányígérete volt. Magyar Péter az Országgyűlés június 9-i ülésen beszélt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról. Közérdeknek nevezte a hivatal megszüntetését, amivel az a céljuk, hogy „soha többet ne fordulhasson elő, hogy a nemzet vezetői szembefordulnak a saját nemzetükkel”.
