Magyar Péter a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről beszélt napirend előtt a Parlamentben
„Ma két fontos javaslatról vitázunk, amelyek célja, hogy soha többet ne fordulhasson elő hogy a nemzet vezetői szembefordulnak a saját nemzetükkel” – mondta napirend előtti felszólalásában kedden Magyar Péter a Parlamentben.
Elsőként a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról beszélt, amelyről azt mondta,
„büszkének kell lennünk, mert az illeberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük ado ahova való, a történelem szemétdombjára”.
Magyar arról beszélt, a hivatalnak annyi köze volt a szuverenitáshoz, mint az igazságügyi minisztériumnak az igazsághoz, az összes teljesítmény, amire képes volt közpénzmilliárdokból, hogy magyar embereket fenyegetett és zabálta a magyar adóforintokat, Magyarországot fenyegető veszélyt egy darabot sem tudott leleplezni. „Jelentésnek hívta azt, hogy pdf-ben mentett el valamit, és tanulmánynak azt, hogy lábjegyzeket tett bele. Szuverenitásvédelemnek nevezte azt, hogy egy volt 3/3-as ügynököt tett meg a kutatóintézete vezetőjének” – mondta.
Ez a hivatal mindent megkapott, mesés költségvetést, apparátust, mentelmi jogot a vezetőinek, kivételes jogköröket. Ennek ellenére egy szót sem ejtett a Külügyminisztériumba ki-be járó orosz hekkerekről, a kínai kapcsolatokról, a letelepedési kötvénybizniszről, csádi műveletről, nemzetközi befolyásolási műveletekről. Helyettte a magyar szerkesztőségekben, helyi közösségekben civilek szervezetekben találta meg az ellenségeit, akik semmi mást nem csináltak, mint feltárták a bukott rendszer bűneit, mondta.
„Én elvárom, ha kritikát fogalmaznak meg a kormányom teljesítménye ellen, azt szabadon és mindenkor félelem nélkül tehessék tehessék meg. Mindenki”, hangsúlyozta.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a költségvetése hatmilliárd forintra nőtt, az elnöke havi 5,5 millió forintos fizetést kapott. Cserébe az ország nem kapott egy darab ügyet sem, ami indokolta volna ezt az apparátust. „A magyarok arra költöttek nagyon sok pénzt, hogy legyen egy hivatal, ami rájuk támad”. Hogy ez véget ér, az közérdek, mondta.
A szuverenitás szót vissza kell venni, mondta, a szuverentiás ugyanis a magyar politikai hagyomány egyik legnemesebb fogalma, „ott van mögötte 1848, ott van 1956, ott vannak magyarok nemzedékei, akik idegen birodalmak árnéykában próbálták megőrizni a jogot arra, hogy a saját sorsukról maguk dönthessenek”. Túlélte a Habsburg Birodalmat, a náci megszállást, a szovjet tankokat, a pártállamot, és túlélte az Orbán-rendszert is, mondta. „Az elmúlt években ezt a szót elvették a hazától”, politikai fegyverré alakították, és „megpróbálták elhitetni az országgal, hogy a szuverenitás a hatalom bunkósbotja a saját nemzete ellen, nem pedig a polgárok joga”. Visszaadják ezt a szót azoknak, akiké mindig is volt, visszaadják a szuverenitás szó valódi jelentését, ígérte.
A mai napon nemcsak egy felesleges intézettől búcsúzunk, mondta. A Tisza benyújta a gyűlöletkeltő politikai hirdetések elleni törvényjavaslatot is, erről Magyar Péter azt mondta, a gyűlöletkeltés mindenhol körülvett minket, akármerre néztünk, ugyanazokat az üzeneteket, rémisztőnek beállított ellenségeket láttunk, akiktől félni, rettegni kellett. A kár, amit a gyűlöletpropagandával okoztak a nemzetnek, anyagliag, erkölcsileg és lelkileg is felbecsülhetetlen, mondta.
„A legnagyobb kárt azokban okozta, akik meg se tudják védeni magukat tőle, a gyermekeinkben”.
„A plakátok, a szlogenek ugyanúgy tanítanak, mint az iskola vagy a család”, mondta, a gyerekeink az elmúlt években azt tanulták meg, hogy természetes félni, természetes gyűlölni, sőt, egyre több mindenkitől kell félni, és egyre több mindenkit kell gyűlölni. Olyan országban nőttek fel, ahol a politika azt üzente, mindig van valaki, akitől félni kell, akit hibáztatni kell. Most ennek is véget vetünk, mondta, és gondoskodnak arról, hogy ez a korszak ne térhessen vissza.
A Tisza olyan törvényjavalatot terjeszt be, ami kimondja, hogy a politikai hirdetés „nem sértheti az emberi méltóságot, nem bélyegezhet meg közösségeket, nem építhet kollektív bűnösségre, és nem hozhat létre gyűlöletkeltésre alkalmas társadalmi ellenségképet”. Egy politikusnak tilos kártevőként, ellenségként vagy veszélyként bemutatni embereket a saját hazájukban, mondta. „Ezért van szükség erre a törvényre”.
„Ez nem arról szól, hogy bárki véleményét korlátozzuk. Amíg mi kormányzunk, garantáljuk, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol a kormányról, az ellenzékről, a poltikáról vagy éppen a közéletről, és ennek megfelelő törvényeket fogunk alkotni.” De a gyűlöletkeltő propaganda mindenkit folyamatosan mérgezett, „most helyreállítjuk a békét, a normális hétköznapokat és az emberséget”, mondta.
„Hosszú idő után újra elkezdhetjük elhinni magunkról, hogy képesek vagyunk alakítani a saját sorsunkat. Ha egy nemzet újra hisz önmagában, ha újra szabadnak érzi magát, akkor olyan dolgokra is képessé válik, amelyeket korábban lehetetlennek gondolt”, zárta beszédét.