Pár perc alatt lezavarták a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslat bizottsági vitáját
Majdnem tíz percet késett az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság hétfői üléséről Tuzson Bence fideszes képviselő, a korábbi igazságügyi miniszter, de aztán gyorsan elmondta, hogy miért nem ért egyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslattal. A szuverenitás védelmét nagyon fontosnak tartják, szerintük a nemzeti szuverenitás nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is támadás alatt áll, ezért nem tudták támogatni, hogy tárgysorozatba vegyék a javaslatot.
Melléthei-Barna Márton, a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a Tisza frakciójának minden tagja kiáll a nemzeti szuverenitás mellett. A hivatal viszont szerinte nem töltötte be eredeti funkcióját, hanem hatalmi érdekeket szolgált ki. A hivatal megszüntetéséről szóló javaslat bizottsági vitája nagyon gyorsan véget ért, a javaslatot tárgysorozatba vették, csak a fideszes képviselők, Tuzson Bence és Csuzda Gábor szavazott erre nemmel. A törvényről várhatóan hétfőn délután szavaz a parlament.
A bizottság hétfői ülésén tárgysorozatba vették többek között a gyűlöletkeltő politikai plakátok visszaszorításáról szóló javaslatot is. Tuzson Bence kifogásolta, hogy a javaslatról nem volt társadalmi egyeztetés, miközben erre jogszabályok vannak, és szerinte mindig meg szokott ez történni. Erre a Mi Hazánk bizottsági tagja és képviselője, Apáti István azzal reagált, hogy Tuzson észrevétele jogos, de a Fidesz-kormányok alatt se adtak lehetőséget sokszor a társadalmi egyeztetésre. Vagyis szerinte Tuzson egy olyan gyakorlatot kifogásol, amit ők is ugyanígy csináltak.
Melléthei-Barna Márton, a bizottság tiszás alelnöke nem értett egyet azzal, hogy a javaslatról nem volt társadalmi egyeztetés. Tuzsonra nézve mondta, hogy az egész választási kampányban szó volt a gyűlöletkeltő politikai plakátok visszaszorításáról. „Ezt a témát tematizáltuk, jeleztük, sok ember pont ezért fordult el a korábbi kormánypártoktól és mondta el, hogy ez így nem mehet tovább” – mondta Melléthei-Barna.
A független állami szervként hivatkozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak gyakorlatilag két funkciója volt. Egyrészt ezzel a szervezettel próbálta a kormány „hivatalossá” tenni azt a politikai narratíváját, hogy a kormányzattal kritikus civil szervezetek, újságírók, újságok valójában az ország szuverenitására jelentenek veszélyt. Ezért indított vizsgálatot a Hivatal az ellenzéki összefogás pártjai, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen is, és ezért állította Lánczi, hogy a Telex is idegen érdekeket képvisel.
A Hivatalt decemberben első fokon már elítélte a Fővárosi Törvényszék, amiért megsértette az Átlátszó oknyomozó portál jó hírnevét. Mindeközben teljesen abszurd módon ebben a perben a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt próbálta bizonygatni, hogy az általuk kiadott „jelentések” nem tények, csak vélemények.
Az Átlátszó tette közzé a Szuverenitásvédelmi Hivatal által beadott fellebbezést, amiben azt írták: meg kell szüntetni ellenük a pert, és szerintük a bíróság nem is vizsgálhatná az állításaik valóságtartalmát (!), mert „azok valójában szakmai véleménynek minősülnek, amelyek empirikus módon nem bizonyíthatók”. Május 28-án másodfokon hatályon kívül helyezték a Hivatal ellen folyó pert.
