Javasolni fogjuk, hogy ne részesüljenek élethosszig tartó juttatásokban azok a köztársasági elnökök, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket, mondta az Országgyűlésben kedd délelőtt Magyar Péter a fideszes Bóka János napirend előtti felszólalására válaszolva. A módosítás nemcsak Sulyok Tamást érintené érzékenyen, Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott idő előtt a hivatalából. Egyedül Áder János lenne jogosult továbbra is a törvény szerinti juttatásokra, aki kitöltötte mind a két ciklusát.
A jogi kivitelezés pofonegyszerű: csak át kell írni a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt, amely alapján a volt köztársasági elnökök számos juttatást kaphatnak az életük végéig. A mostani szabályozás szerint ugyanannyi fizetést kapnak, mint a hivatalban lévő államfők, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét, ami jelenleg bruttó 6,4 millió forint havonta.
Sulyoknak a megbízatása megszüntetése után ki kell költöznie a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciából, ám a hatályos törvény szerint az Országgyűlés Hivatalától kaphat egy másik rezidenciát házvezetővel, és a fenntartási költségeket is élete végéig az állam állja. A volt köztársasági elnök háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg. Az autóhoz a sofőrt a rendőrség biztosítja, a titkárság elhelyezését és működési költségeit pedig az Országgyűlés Hivatala finanszírozza.
A köztársasági elnökök a külföldi hivatalos programjaikra a megbízatásuk után is első osztályon utazhatnak repülőgépen és vonaton, ám különgépet nem vehetnek többet igénybe. Még arra is kapnak pénzt a központi költségvetésből, hogy közcélú felajánlásokat, adományokat tegyenek civil szervezeteknek, erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.
Az Alaptörvény szerint a fenti juttatások csak akkor nem járnak a volt köztársasági elnöknek, ha a megbízatása az összeférhetetlenség kimondásával vagy megfosztási eljárás után szűnik meg. Ez utóbbit szeretné elkerülni Magyar Péter, erről többször is beszélt az elmúlt hetekben. A kormány ezért megfosztás helyett átírja az Alaptörvényt. A hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet meglehetősen egyszerűen fogalmaz Sulyok elmozdításáról: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” A tervezet szerint „a hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ”.
Ha azonban Sulyok a szavazás után nem írná alá a módosítást, akkor Magyar szerint „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”. Ilyenkor az Alaptörvény szerint már nem gyakorolhatja a jogait, a jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást. A miniszterelnök úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás, és
„Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”.
Azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van, de augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök, ígérte Magyar, és olyan személyt szeretnének javasolni, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől” – reagált a Népszava megkeresésére a Sándor-palota.
A Hvg.hu tavaly decemberi közérdekű adatigényléséből az derült ki, hogy két év alatt összesen 780 millió forint közpénz ment el a három volt köztársasági elnök: Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin juttatásaira.
