Magyar Péter az 1956-os mártírok neveit sorolta fel válaszul Orbán Balázsnak a Parlamentben

A tiszás Szabó Alexandra arról beszélt, apja '56 októberében, 12 évesen ott volt a teherautókon a többi fiatallal. Apja akkori piros-fehér-zöld karszalagját ma feltette a karjára.

Majd arról beszélt, többen vannak, akik '56 örökségét ma is elárulják, különösen súlyosnak tartja Orbán Balázs két évvel ezelőtti mondatait, amikor lényegében arról beszélt, hogy Zelenszkij elnök és Ukrajna hibát követett el azzal, hogy 2022-ben védekeztek az orosz agresszióval szemben, hiszen ez felelőtlenség, emberéletekbe kerül, és Magyarország pont azt tanulta '56-ból, hogy nem szabad ilyet csinálni.

A világ leggyávább magyarjának nevezte Orbán Balázst a válaszában Magyar Péter, és arról beszélt, hogy a fideszes képviselő meggyalázta az 1956-os hősöket és az ő emléküket. Azt javasolta Orbánnak, „aki egy puskalövés nélkül megadná magát, akinek már az óvodában is fehér zászló volt a jele”, hogy mielőtt elmegy Brüsszelbe, és oroszul kezd beszélni, vésse jól emlékezetébe az 1956-os hősök nevét, akiket megalázott.

A miniszterelnök perceken keresztül sorolta az 1956-os mártírok neveit, foglalkozását, és azt, hogy hány évet éltek.

A képviselők mindezt állva hallgatták végég. „Tisztelet a hősöknek, Gloria victis” – zárta Magyar.

A fideszes Orbán Balázs szerint felemelően és lélekemelően kezdődött a nap, aztán ez gyorsan elmúlt. Majd arról beszélt, hogy a választási győzelem nem azt jelenti, hogy a győztesnek igaza van, hanem azt, hogy a győztest felhatalmazást kapott a programja megvalósítására. „Ami most önökkel történik, azt úgy hívják, hogy mézeshetek. De a mézeshetek elmúlnak, és utána nehézségek jönnek. Az, hogy hogyan viselkednek a mézeshetek során, meghatározó lesz a politikai jövőjük szempontjából, meghatározza, milyen emberek lesznek, és hogyan viszonyulnak a hatalomhoz”, mondta Orbán Balázs, majd erre felhozta példaként, hogy hétfőn megszavazták az Alaptörvény módosítását, amivel Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök. Majd arról beszélt, több ezer diák van ma iskolákban, egyetemeken, akik bizonytalanságban vannak.

„Nézegettem a plafont, jól megépítették. Ahhoz azért kell arc vagy önbizalom, hogy az önök frakciójából bárki az oktatásról beszéljen” – válaszolta Rétvári Bencének Magyar Péter, és megtapsolta a KDNP frakcióvezetőjét. Ha valamit tönkretettek, az pont az oktatás, folytatta.

Azt javasolta Rétvárinak a miniszterelnök, hogy ne Mandinert vagy Origot olvasson, hanem inkább menjen be egy iskolába, ahol a választás óta felszabadultság van, és sokan úgy érzik, végre újra jó tanárnak lenni.

„A 18 éves diákok 95 százaléka miért a Tiszára szavazott, ha annyira elégedett volt azzal az oktatási rendszerrel, amit önök műveltek?”

Azt is mondta Rétvárinak Magyar, hogy a Fidesz-KDNP-ből lett az új MSZP, az új DK és az új SZDSZ, és nem tudják elviselni, hogy a magyar választók soha nem látott felhatalmazást adtak a Tisza Pártnak. Az a különbség szerinte, hogy az MSZP egy hónappal a 2010-es választás után jobban állt a közvélemény-kutatásokban, mint a Fidesz. „Minden nap adnak emlékeztetőt a magyar embereknek, hogy mi ellen szavaztak.”

Magyar felidézte, hogy már a miniszterelnöki megválasztása előtt egyeztetett az egyházi iskolák vezetőivel is, akik azt mondták, hogy korábban még soha nem ült le velük miniszterelnök vagy oktatási miniszter. „Azt javaslom, hogy ne csináljon viccet magából, szálljon le az oktatástól” – mondta Rétvárinak Magyar, és megkérdezte, hogy korábban a Belügyminisztérium miniszterhelyetteseként miért nem hívta meg egyeztetni az egyházi iskolák vezetőit.

Azt javasolta, hogy a felzárkóztatásról Bódis Krisztával beszéljen, aki „nemcsak dumál” erről a témáról, hanem harminc éve a terepen dolgozik.

A KDNP-s Rétvári Bence arról beszélt, hogy a szülők félnek attól, mi lesz másképp az iskolákkal szeptembertől, szerinte Lannert Judit oktatási miniszter „bizonytalanságba taszítja” a szülőket a kijelentéseivel. „Nem másodrendű polgár egy egyházi iskolába járó diák, ugyanannyi támogatást kell kapjon”, mondta.

„Tisztelt frakcióvezető úr, ön nagyon kedvesen mondja, de hazudik” – válaszolta Toroczkai Lászlónak Magyar Péter, és arról beszélt, hogy a Tisza-kormány soha nem állt a bankok oldalán, és amíg ő lesz a miniszterelnök, soha nem is fognak. A Tisza-kormány minden intézkedése a magyar embereket fogja szolgálni, jelentette ki.

„Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, ha már videózik”

– mondta Magyar, és kérte Forsthoffer Ágnest, hogy intse rendre a telefonozó fideszes képviselőt. „Ne csináljunk már színházat ebből a házból.”

A miniszterelnök szerint a Mi Hazánk és a Fidesz hazudik a kamatstop eltörléséről, mert csak annyi történt, hogy az előző kormány mindig félévekre hosszabbította meg „az elhibázott gazdaságpolitika okozta kárt mérséklő” kamatstopot, és most tévedésből határozatlan időre hosszabbították meg azt. A Tisza-kormány csak visszavezette a féléves határidőt, most ezért van szeptember 30-ig hatályban. A kormány célja, hogy lejjebb menjenek a kamatok, és tényleges megoldást nyújtsanak az érintetteknek. Erről társadalmi egyeztetést is kezdeményeznek.

A Mi Hazánk elnöke a napirend előtti felszólalásában arról beszélt, egy országot kétféle módon lehet megszállni: tankokkal és bankokkal. Toroczkai László szerint jelképes, hogy Kármán András lett a pénzügyminiszter, hiszen szerinte rögtön a bankok oldalára állt a Tisza-kormány azzal, hogy Kármán azt mondta, a jelenlegi formájában szeptember 30-ig marad a jelzáloghitelek kamatstopja. Toroczkai szerint ezzel a bankok érdekében cselekszik a kormány.

„Örülök, hogy Rétvári Bence említette a szűk bűnözői kört. Gondolom, áthallásosan értette” – reagált a KDNP frakcióvezetőjének hozzászólására Magyar Péter, majd áttért Gulyás Gergely felszólalására.

A Fidesz frakcióvezetője megemlítette Bibó István nevét is. Gondolom, mindketten örülünk annak, hogy a szakkollégiumot a Fidesz alapítói nem Károlyi Mihálynak nevezték el, mondta erre a miniszterelnök, és azt állította, hogy

a Fidesz egyik alapítója, Kövér László eredetileg Károlyi Mihályról akarta elnevezni a szakkollégiumot, de „a józan többség Bibó István mellett döntött”.

„Frakcióvezető úr, még mindig jobb Saulusból Paulusszá válni, mint Paulusból Saulusszá” – üzente végül Magyar Gulyás Gergelynek, aki Nagy Imréről mondta azt, hogy Saulusból vált Paulusszá 1956-ban.

Magyar Péter Novák Előd felszólalására úgy reagált, hiány volt eddig az ügynökakták megnyitása, de ezt most jóváteszik, és nyilvánosságra hozzák azokat. Azt is köszöni, hogy Novák felhozta a nyugdíjpótlékok ügyét, ebben is egyetért. „Felmerül a kérdés persze, miért nem volt elég 36 év ezen ügyek intézésre?” – tette fel a kérdést Magyar, majd azt mondta, a választ sejti.

Az 1956-os forradalmat vérbe fojtották, de ezután soha nem lehetett vitás, hogy Magyarország szabadságot, demokráciát akar, és a magyarok nem idegen uralom alatt akarnak élni, hanem a saját sorsukról akarnak dönteni, mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint 1989 után a forradalom mégiscsak győzni tudott.

Elismerte, hogy a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése se történt meg, de ez nem teszi semmissé az 1956-os forradalom eredményét, amikor a forradalmárok szembe mertek szállni a világ akkori legerősebb hadseregével. A Fidesz frakcióvezetője szerint emlékezni kell 1956 hőseire, köztük Nagy Imrére, aki „Saulusból lett Paulus”. Ez szerinte jó alkalom arra, hogy „az oly sok mindenben egyet nem értők is tudjanak együtt emlékezni”.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea röviden annyit mondott, hogy az '56-os hősök nem féltek, példaképek lehetnek nekünk.

A KDNP-s Rétvári Bence arról beszélt, egyetértenek az első szabad országgyűlés képviselőivel, amikor azt mondták, a mai szabadságunk '56-ból sarjad ki. Azt mondta, a pesti srácok a magyar szabadság legemblematikusabb arcai, és „nálunk minden forradalom egyben szabadságharc is”. Nagy Imre szerinte terhelt múlttal érkezett, de azért emlékezünk rá, mert a kritikus történelmi pillanatban jó döntést hozott, a magyar nemzeti függetlenség és szabadság mellett állt ki, ezért végezték ki. Aktuálpolitikát nem akart a mostani felszólalásába belekeverni.

Az elmúlt évtizedek szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása, a kommunista luxusnyugdíjak megvonása és a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása, mondta Magyar Péter felszólalására reagálva Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, majd arról beszélt, hogy az 1989 után kikiáltott rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került 2010 után, „csak már Szájer József nevével fémjelezve”.

Novák szerint máig nem sikerült feltárni az állambiztonsági múltat és az ügynököket, és 1989 után többen közülük vezető pozícióba kerültek: Horváth József például a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője lett, de Medgyessy Péterről, Martonyi Jánosról, Tasnádi Lászlóról is beszélt a képviselő.

„Önök sem szégyellték a 2006-os felkelés huszadik emlékévében az akkori budapesti rendőrkapitány egyik helyettesét kinevezni rendészeti államtitkárnak”

– mondta Tóth Gáborról Novák, majd farizeus politikának nevezte azt is, hogy úgy emlékeznek ma Mansfeld Péterre, hogy az ő kivégzését elrendelő Biszku Béla az élete végéig luxusnyugdíjat kaphatott.

Felszólalása végén fejet hajtott az 1956-os hős Pongrácz-fivérek előtt. Itt lenne az ideje szerinte Pongrácz András kitüntetésének.

Magyar Péter azt kívánja, „bárcsak mindannyian ellen tudnánk állni a kísértéseknek, hogy napi politikai tőkét kovácsoljunk a történetükből”. A miniszterelnök ezután arról beszélt, ha idén, a 70. évfordulón sikerül új lapot nyitni, megérteni a ránk hagyott feladatokat, akkor derűvel a szívünkben ülhetjük meg ezt a napot. Hiszen „látjuk, hogy a magyar nemzet oda jutott, ahova az '56-osok el akarták juttatni: hazánk lemosta magáról a diktatúra és megszállás gyalázatát”.

„Megölni őket kevés volt, ki akarták őket törölni a történelemből” – mondta Nagy Imre és társainak kivégzéséről Magyar Péter. Szerinte az 1956-os áldozatok özvegyeinek, családtagjainak köszönhető, hogy ez nem sikerült, mert ők soha egy percig nem adták fel a reményt, hogy ha igazságot nem is, megnyugvást találhatnak a hőseik.

A miniszterelnök szerint 1989. június 16-a egy nemzet katarzisa volt, és „nemcsak Orbán Viktor történelmi beszéde miatt, amit az elmúlt évtizedekben aprópénzre váltott”, hanem Szeles Erika, Mansfeld Péter, Angyal István és más hősök miatt.

Azt kívánja Magyar, hogy a sűrű 20. századot el tudjuk mesélni a következő generációnak, és hogy tudják, kik voltak azok az emberek, akik előttünk jártak, „akiknek a szabadságunkat és a hazánkat köszönhetjük”.

A nap elején szokás szerint Magyar Péter is felszólalt, most épp Nagy Imre kivégzésének emléknapjáról, az ‘56-os hősökről. A miniszterelnök arról merengett, hogy vajon tudták-e október 23-án reggel, majd 1989. június 16-án, hogy aznap történelmet fognak írni. „Bátor és egyben naiv ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg”, mondta. Magyar szerint ők nem akarják kisajátítani ’56 és '89 történetét, nem akarják utólag felosztani semelyik teret jobboldali vagy baloldali forradalmárokra.

Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésének napjára emlékeztek a képviselők történelmi zászlókkal és 1 perces néma csenddel. Az ülést Forsthoffer Ágnes vezeti.

A forradalom és szabadságharc vértanúit 1958. június 16-án végezték ki, újratemetésük 1989. június 16-án a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt.

Magyar Péter az Új köztemető 301-es parcellájánál kezdett reggel, Nagy Imre kivégzésének emléknapján virágokat helyezett el a nemzeti emlékhelynél, valamint több '56-os hős, köztük Mansfeld Péter sírjánál.

A megemlékezésen részt vett Forsthoffer Ágnes házelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint elkísérte őket Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Bódis Kriszta társadalompolitikai kormánybiztos.

1958-ban június 16-án, 68 évvel ezelőtt hajtották végre a mártírrá vált miniszterelnök, Nagy Imre, valamint Maléter Pál honvédelmi miniszter és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét. Az Új köztemető 301-es parcellájában nyugszanak más mártírok is, akiket az 1956-os forradalom után, a megtorlás éveiben végeztek ki.

Hétfőn ugyancsak Magyar Péter felszólalásával indult a nap, a miniszterelnök a Vitnyéd mellé tervezett menekülttábor ügyével szembesítette a Fideszt. Arról beszélt, hogy a korábbi kormányülések jegyzőkövei alapján az Orbán-kormány már a határidő előtt szerette volna alkalmazni a migrációs paktumot.

Gulyás Gergely szerint ez csak arra bizonyíték, hogy ők mindent megtettek, hogy Magyarországnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie, a migrációs paktumnak ugyanis van egy olyan eleme, ami a mi korábban bezárt tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.

Magyar később Toroczkai László kérdésére kijelentette, hogy a kormány a jelenlegi formájában nem hajtja végre a migrációs paktumot, a Tisza Párt pedig vizsgálóbizottságot állítana fel, hogy kiderítsék, mennyi embercsempészt engedett el az előző kormány.

Az interpellációk során Vitályos Eszter a rezsicsökkentésről kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert. „Nemhogy meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát, hanem emelni kell” – válaszolta Kapitány. Dúró Dóra és Svéd Tamás egészségügyi államtitkár között parázs vita alakult ki a szívhangrendelet jövőjéről, a Mi Hazánk képviselője olyan csecsemők fotóit lobogtatta, akik állítása szerint a szívhangrendelet miatt születhettek meg.

Az Országgyűlés később 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot. A módosítással megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét is.

Percről percre közvetítésünket itt olvashatja, az élő műsorunkat és elemzésünket pedig itt lehet visszanézni.

Magyar Péter szerint „történelmi jelentőségű törvénycsomagot” nyújtottak be azzal a 110 oldalas javaslattal, amivel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket. A miniszterelnök szerint „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”.

A törvényjavaslat például radikálisan írja át az évtizedek óta kritizált vagyonnyilatkozati rendszert. A jövőben az Integritás Hatóság ellenőrizné a dokumentumokat, és súlyos büntetés vár arra, akit rajtakapnak, hogy valótlanságot írt bele, vagy a határidőre egyszerűen nem teljesítette a kötelezettséget. Ez alapján akár két év börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja eltitkolni a vagyonát, vagy szándékosan valótlanságot ír a vagyonnyilatkozatába.

Ezzel együtt megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet és vizsgálódhat. Ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják a feljelentést, az IH bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását.

Kiterjesztik a nagyobb értékű támogatások közzétételi kötelezettségét. Eszerint többek között a kekvák, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is köteles lesz rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lennének elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat.

Rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét, az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit. A javaslat „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.

Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát se könnyen söpörhetnék le az asztalról a javaslat elfogadása után, extraként pedig a közbeszerzési szabályokon is módosítanak.

A törvénycsomagról részletesen itt írtunk.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, de a nyáron sem maradunk parlamenti viták nélkül. A két ülésszak között rendkívüli ülésnapokat kell összehívni. Ezt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter már meg is tette: öt sürgős törvényjavaslatról fognak vitázni.

A reggel 9 órakor kezdődő ülés elején megemlékeznek Nagy Imre és mártírtársainak 1989-es újratemetéséről, majd Magyar Péter kért napirend előtt szót: „Emlékezés az 56-os hőseinkre” címmel fog felszólalni. Beszédére mind a négy frakció reagálhat röviden, majd ismét ő kap lehetőséget viszontválaszra. Utána Toroczkai László (Mi Hazánk), Rétvári Bence (KDNP), Orbán Balázs (Fidesz) és Szabó Alexandra (Tisza) mondja el a napirend előtti felszólalását. Ezekre a kormány válaszolhat.

A napirend elfogadása után öt törvényjavaslat vitája kezdődik meg. Az első a legfontosabb: az a 110 oldalas csomag, amit a kormány az európai uniós pénzek hazahozatala érdekében nyújtott be. Ebben többek között szigorítanák a vagyonnyilatkozati rendszert, megerősítenék az Integritás Hatóságot, és felszámolnák a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva).

Napirenden szerepel még az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása, valamint a Magyarország és Szlovákia közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítása. Az MTI összefoglalója szerint márciusban aláírt nemzetközi szerződés az új, Százhalombatta és az Ipolyság közötti szénhidrogéntermék-vezeték létesítésével függ össze.

Az Országgyűlés megtárgyal két tiszás képviselői indítványt is: az egyikkel felfüggesztenék a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét már az idei tanévre. Erre azért van szükség, mert a kormány új teljesítményértékelési rendszert fog kidolgozni. A másik javaslat pedig nagyobb teret engedne annak, hogy az év végéig gyorsabban hozhasson törvényeket az Országgyűlés. Ha elfogadják, akkor félévente a jelenlegi maximum hat helyett akár tizenöt alkalommal kezdeményezhetnek sürgős tárgyalást a képviselők, a kivételes eljárás félévenkénti felső határát pedig a mostani négyről tíz alkalomra emelik. Erről itt írtunk bővebben.