Cikkünk eredeti verziója a Budapest Környéki Törvényszék közleménye alapján készült. A Budapest Környéki Törvényszék a közlemény közzététele után pontosított egyes információkat. A pontosított közleménynek megfelelően cikkünket frissítettük.
Elsőfokú ítéletet hozott szerdán a Budakörnyéki Járásbíróság Szász János filmrendező és társai ügyében – az ügyészség még 2024-ben emelt vádat a három férfi ellen, akik a vád szerint egy ritka műtéti beavatkozásról készült felvételeket szereztek meg, és kezeltek részben jogtalanul.
2021 tavaszán a rendőrség házkutatást tartott Szász János rendező házában, lefoglalták a családtagjai számítógépét és telefonját is. A nyomozást egy dokumentumfilm jogvitája miatt rendelték el, amit Szász azokról a bangladesi sziámi ikrekről forgatott, akiknek a szétválasztást egy magyar orvoscsapat végezte. Az ügyészség három személy ellen emelt vádat: rendező, az (eset idején tizennégy éves) fia és egy harmadik személy ellen.
2019. július 26-án a három vádlott együtt utazott Bangladesbe azért, hogy dokumentumfilmet készítsenek a kiskorú, fejüknél összenőtt, sziámi ikerpár sértettek szétválasztó műtétjén, ami a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány szervezésében valósult meg. Munkájukat megelőzően a II. rendű és a III. rendű vádlott vállalta, hogy az operáció során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelik, azokat csak az alapítvány hozzájárulásával hozzák nyilvánosságra. A szétválasztó műtét 2019. augusztus 1-jén és 2-án valósult meg, a helyszínt biztosító kórházban több mennyezeti kamera rögzítette a műtéti eljárást.
A bizonyítás eredményeként a bíróság – a vádirati tényállástól részben eltérve – azt állapította meg, hogy az I. rendű fiatalkorú vádlott és a II. rendű vádlott a kórházi álmennyezet egyik elemét eltávolítva együtt kereste a műtő mennyezeti részén működő kórházi kamerák rögzített felvételeit tartalmazó video-készüléket azért, hogy az abban (mint információs rendszerben) tárolt kamerafelvételeket a kórház engedélye nélküli kifürkésszék és azokat elszállítható adathordozójukra való rögzítés útján – a III. rendű vádlott által tervezett dokumentumfilmben való felhasználás végett – megszerezzék. Azt viszont, szemben a vádiratban megfogalmazottaktól kétséget kizáróan nem lehetett a vádlottak terhén megállapítani, hogy a kórház tulajdonát képező mennyezeti kamerafelvételeket tartalmazó adathordozó (merev lemez) elvételében szerepük lett volna.
Mindezekre figyelemmel a bíróság az I. rendű és II. rendű vádlottakat társtettesként tiltott adatszerzés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. A fiatalkorú I. rendű vádlottat megrovásban részesítette, míg a II. rendű vádlottat 1 évre próbára bocsátotta.
Mindezeken túl a vád szerint 2020 augusztusában az I. rendű fiatalkorú vádlott a kiskorú sértetteket a műtéti ágyon fekve, kiszolgáltatott és méltatlan helyzetben ábrázoló képeket töltött fel a saját közösségi oldalára az érintettek törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül. A bíróság azt a bizonyítás eredményeként megállapította, hogy az I. rendű vádlott által a közösségi médiában közzétett fényképek kiposztolása jogosulatlan volt, de úgy ítélte meg, hogy ezen cselekményét nem haszonszerzési cél motiválta és a sértetteknek sem okozott ezzel jelentős érdeksérelmet.
Mindezek alapján a bíróság az I. rendű fiatalkorú vádlottat 2 rendbeli személyes adattal visszaélés vétségnek vádja alól – bűncselekmény hiányában – felmentette.
A vádirati tényállás szerint a sziámi ikerpár műtétjéhez használt mikroszkóp beépített kamerával rendelkezett. Az eszközök felvételeit – a műtétek helyszínéül szolgáló kórház tudta nélkül – a vádirat szerint a III. rendű vádlott átmásolta a saját adathordozójára. Mivel a bizonyítás során ezt semmilyen objektív bizonyíték nem támasztotta alá, de nem is cáfolta, ezért a bíróság a III. rendű vádlottat ezen vádpont alól a tiltott adatszerzés bűncselekmény bizonyítottságának hiányában felmentette.
A vádirati tényállás szerint a szétválasztó műtét utáni hetekben az alapítvány és a III. rendű vádlott között megromlott a kapcsolat, így utóbb nem jött létre megállapodás dokumentumfilm megvalósításáról. 2019. szeptember 9-én a kiskorú sértettek törvényes képviselői úgy nyilatkoztak, hogy nem járulnak hozzá a kiskorú lányaik egészségügyi állapotáról szóló kép- és hanganyag felhasználásához. A vádirat szerint a III. rendű vádlott ennek ellenére jogtalanul tovább kezelte a birtokában lévő felvételeket a dokumentumfilm elkészítése érdekében. A vádirati tényállás szerint továbbá a III. rendű vádlott a sértettekről készült, birtokában lévő 3 darab fényképet engedély nélkül 6 ismerősének e-mailben továbbította.
A bíróság megállapítása szerint a III. rendű vádlott által e-mailes továbbítása jogosulatlan volt, de azt nem haszonszerzési cél motiválta és a sértetteknek sem okozott jelentős érdeksérelmet. A bíróság a tényállásban csak a III. rendű vádlott által jogszerűen elkészített felvételeknek Magyarország köztársasági elnöke számára egy rövidfilm jellegű összeállítás elkészítését és a bangladesi misszió tagjainak megmutatását – mint adatkezelő tevékenységet – látta megállapíthatónak, bűncselekmény elkövetését nem. Így a bíróság a III. rendű vádlottat a 2 rendbeli személyes adattal visszaélés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette.
A bíróság fenti döntéseivel szemben az ügyész, a vádlottak és védők a jogorvoslat benyújtására egyaránt 3 nap gondolkodási időt tartottak fenn, így az ítélet nem jogerős.
Szász János rendező 2021 szeptemberében kiköltözött Amerikába. A rendező a házkutatásról a Telexnek azt mondta: „Tudom, hogy ki áll a dolog mögött, de nem mondom el, hogy kiről van szó. De nagyon szégyellje magát az illető!” – mondta. Szerinte botrányos, „hogy ez megtörténhet ma Magyarországon”. „Undorító gazság van a háttérben” – mondta. A házkutatásról és utóéletéről itt, itt és itt olvashatják akkori cikkeinket.
