„Hrrrksssz”
– ezzel fogadta a július elsején megnyíló Biodóm szépen alakuló belső tereinek megtekintésére érkező újságírókat szerdán Izabella. Izabella nem az állatkert új sajtósa, hanem egy teve, méghozzá kétpúpú, mint a Biodóm. Többek között azért is állították a fogadóbizottság élére, mert a Biodóm külső kifutóit már tavaly elfoglalta három tevetársával, illetve a bivalyokkal és szürkemarhákkal, így megilletődve reprezentálhatta a beruházás előrehaladását.
Az újságírók pedig azért érkeztek szerdán a Biodómba, hogy megnézzék, hogy áll az Állatkert a sanyarú sorsú épület belső átalakításával és állatkertesítésével. Azaz az állatkertesítés nem jó szó, mert a Biodóm belseje inkább egy fedett városi oázis lesz, rengeteg különleges növénnyel és néhány állattal, úgymint hulmán (majom), luzoni kéregpatkány, bali seregély és palawán pávafácán – tudtuk meg a látogatókat felvezető Sós Endrétől, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójától.
A fenti teraszról az látszik, hogy a Biodóm belsejének átalakítása jól halad, de a falfelületek nagyjából kétharmadát még beton teszi ki. Ez lassan változik, a hatvan kamionnyi behordott növénytalajon már alakul a növénytakaró, ami a nyitásra remélhetően megháromszorozódik. És bár az eredetileg tervezettnél 40 százalékkal kevesebb lesz a műszikla, azért a Biodóm beton belsejének jelentős részét azzal burkolják.
Először a jelenleg dinó-összeszerelő üzemként funkcionáló dinókifutó mellett haladtunk el, ahol a pálmák takarásában műraptort és műhungaroszauruszt csutakoltak az állatkert munkatársai. A tervezett városi oázis koncepciójába ugyanis belefért, hogy a belső tér egy részén dínókiállítás, kvázi kifutó legyen a nagyalakú műdínóknak. Talán a korábbi ideiglenes dínókiállítás sikere adhatta az ötletet.
A dínókat a Dino Don cég szállította le darabokban és nem mindet szerelték még össze. Egy óriás dínó vastag gumiszivacs-bőrcsíkjai a földön hevertek, bizonytalanságban hagyva a nézelődőt, hogy mi is fog végül kikerekedni belőlük. Megállapítottuk, hogy a rugalmas és kicsi dudorokkal borított műdínóbőr tapintásra olyan, mint egy félig leeresztett poros kosárlabda, ami a tornaszertár sarkában várja az évvégi selejtezést.
Kicsit arrébb a központi tér is alakul: a hatalmas betonoszlopok egyike már átváltozott nagy gyökerű trópusi fává, amin majd három hulmán fog ugrándozni, a látogatóktól elektromos kerítéssel elválasztva. A műsziklaháttér is túlnyomórészt kibontakozott már. Középen, ahol egy 14 méter magas vízesés csobog majd, a szikla puha, műdínóbőrhöz hasonló, üvegszálas vízálló műgyantából készült. Megtapogatva egy több napra kint felejtett csülök megszáradt bürkéje ugrik be, természetesen serték nélkül. (A mű trópusi fa kérge is ehhez hasonló érzetet kelt egyébként.)
Mellette, a nem vízálló műszikla alapja cementhabarcs. Barna felszínére ráfogva olyan, mintha egy sprőd felületű, de puha hungarocell-tiramisut markolnánk. Étvágygerjesztőnek nem mondanám, de nem is azért van ott, hogy beleharapjunk. A központi tér fontos eleme még egy nagy betonárok, amiben majd „csónakázó folyó” lesz, ha feltöltik egymillió liter vízzel. A párás létesítmény már most olyan egy kicsit, mint egy jól dekorált, fedett aquapark, de ha meglesz a vízesés és a folyó, akkor ez az érzés valószínűleg fokozódni fog.
Hanga Zoltán, az Állatkert sajtósa kérdésünkre elmondta, hogy a júliusi nyitáskor még lesz látható betonfelület, igaz, jóval kevesebb mint most. A terv azonban az, hogy az idő előrehaladtával teljesen elrejtse a műszikla és a növényzet a sivár betont. A belső tér 17 ezer négyzetméterének egyharmada ültetőfelület, ha ott szárba szökkennek a frissen ültetett növények, sokkal zöldebb lesz minden, és ehhez még hozzá kell adni a (valódi) pálmafák lombozatát és a lassabban kifejlődő vertikális növényfüggönyt.
A Biodóm fenntartására jelenleg átlagosan 522 millió forintot költenek évente. Ebből a termálfűtés 50 millió, a villamos energia 350 millió forint. (Ez utóbbit napelemek felszerelésével csökkentenék.) A Biodóm belsejének a fejlesztése összesen 350 millió forintba került, ebből 50 milliót a tulajdonos fővárosi önkormányzat adott, a többit az Állatkert saját költségből gazdálkodta ki.
Az intézmény számításai szerint ha a jelenlegi évi 1-1,1 millió látogatót 10 százalékkal megdobja a júliusban megnyíló Biodóm, akkor visszajön a befektetett pénz. Fontosnak tartották elmondani, hogy a Biodóm látogatásáért nem kell majd külön fizetni, az állatkerti belépő érvényes lesz rá.
Korábban úgy volt, hogy a fapados Biodóm már 2025 végén megnyílik. Addig sem volt teljesen zárva: 2024-ben már százezer látogatót fogadtak a Biodómban tartott rendezvényeken, például a két fénydómon, a lampionfesztiválon vagy a World Press Photo kiállításon.
Az épület külső kifutói is működésbe álltak körülbelül egy hektáron, az ott jól bemutatható fajokkal. A Biodóm 2024-es 1,14 milliárd forintos fenntartási költségét a rendezvények, forgatások bevételeiből már 70 százalékban tudták fedezni. A 46 ezres dínókiállításon az is kiderült, hogy az épület tudja kezelni a nagyobb látogatói tömeget is.
A Biodóm projektet még a fővároshoz tartozó állatkert előző igazgatója, Persányi Miklós lobbizta ki Tarlós István főpolgármestersége alatt, az eredeti felállás szerint a kivitelezést a kormány finanszírozta, a beruházást pedig az állatkert felügyelte. Aztán megcsúsztak a költségek, Tarlóst Karácsony Gergely váltotta, az épület pedig évekig befejezetlenül állt.
