Kövesdi Veronika: Sulyok céltáblává tudott válni, jelenléte összesűríti a még itt lévő rendszermaradványokat

Kövesdi Veronika: Sulyok céltáblává tudott válni, jelenléte összesűríti a még itt lévő rendszermaradványokat
Kövesdi Veronika, az ELTE médiakutatója – Fotó: Lengyel-Szabó Péter / Telex

„Nem gondoltam, hogy lemond, az eddigi kommunikáció alapján lehetett sejteni, hogy nem fog történni azonnali lemondás, mert lejár a határidő” – mondta Kövesdi Veronika, az ELTE BTK médiakutatója a Telex 2026 című műsorában hétfőn a köztársasági elnök és a miniszterelnök konfliktusáról. A szakértő szerint Magyar Péternek eddig inkább szimbolikus performatív cselekedetei voltak, ma viszont jogi alapra helyeződött a kérdés. Eddig Sulyok Tamás „az Orbán-rendszer maradványaként” szimbólum volt, emiatt több „delegitimációs cselekményt” is lehetett látni Magyar részéről, például amikor Sulyok nem szerepelt a miniszteri kinevezési fotókon.

„Mind a ketten megkérdőjelezhetetlen legitimációs forrásokra hivatkoznak” Kövesdi szerint: Sulyok az alkotmányosságra, Magyar a népakaratra. A miniszterelnök szerint az emberek felhatalmazták őt a kérdés kezelésére, a 21 Kutatóközpont felmérését is felhozta: a megkérdezettek többsége szerint Sulyoknak le kell mondania, mert nem képviselte a nemzet egységét. Időbeliségi kérdés is felmerül: Sulyok a folytonosságot emeli ki szerepében, Magyar szerint viszont ő a jövő akadálya.

„Sulyok Tamás inkább a hűvös, protokolláris kommunikációt részesíti előnyben”, konfliktuskerülő, azt kiszervezi nemzetközi szintre, ezért fordult a Velencei Bizottsághoz, ami csak véleményt fog alkotni a vitában. Magyar érzelemgazdag kommunikációt alkalmaz, a passzivitását rója fel Sulyoknak, aki nem lépett fel fizikai vagy verbális erőszak esetén.

Színház az egész politika

Kövesdi szerint a politika mint színház sokat kutatott eleme a politikai szociológiának. Itt fontos szerepe volt Sulyoknak, aki ott ült a parlament alakuló ülésén, de a régi rendszer sok figurája nem volt jelen. A régi szimbólumok eltörlését célzó forgatókönyv zajlik Magyaréknál. Sulyok voltaképp céltáblává tudott válni, jelenléte „összesűríti a még itt lévő rendszermaradványokat” a kutató szerint.

Elindult az a narratíva a Fidesz kommunikációjában – a mai ellentüntetéssel is –, hogy kvázi áldozati narratívát készítenek elő. A Fidesz a Védvonallal lép fel, ami tervei szerint megvédi a közösséget a tiszásoktól. Azzal keretezik a történteket, hogy a Tisza Párt személyre szabott törvénnyel távolítaná el az államfőt. Kövesdi szerint Sulyok stratégiájáról csak feltételezéseket lehet alkotni.

„Gyakorlatilag népszerűtlenebb, mint Novák Katalin, és Schmidt Pállal egy szinten vannak népszerűségben”, a kérdés, hogy mit hagy maga után, milyen kép fog élni róla a társadalomban.

„A semlegesség narratíváját építi” Sulyok, aki minden, Magyar által felvetett kérdésnél – ügyek, amikben nem szólalt fel a múltban – azt mondta, ezek politikai kérdések voltak, ezért nem foglalt állást. A közvélemény-kutatás bizonyíték, hogy a magyar emberek Sulyok lemondását szeretnék. De most a politikai nyomásgyakorlás áldozataként mutatja őt be a Fidesz. Már Tisza-terrorról és gyűlöletkeltésről beszélnek.

A gunyoros Magyar Péter vs. a szakértő Magyar Péter

Az ellentüntetőket és ellenvéleményeket is felhasználja saját mondanivalója megerősítésére Magyar Péter általában Kövesdi szerint. Ha valaki odakiabál neki, oda tudja mondani, hazugság, amit ellenfele állít. „Tud erős politikai előnyt kovácsolni abból, hogy vannak ellentétes hangok, beépíti a politikai performanszába” – mondta a szakértő. Orbán Viktor a kampányban nem tudott mit kezdeni az ellenvéleményekkel – például Győrben kikiabált az ellentüntetőknek. Ezzel megkérdőjeleződött, hogy minden helyzetet jól kezel, mindig domináns.

Kövesdi szerint nagyon kevés idő telt el a kormányalakítás óta, nem biztos, hogy így fog zajlani Magyar Péter kommunikációja. Magyar sokszor gúnyolódik, személyeskedik, de a szakértői perszónáját is építik, mint az RTL-nek adott interjúban. A kérdés az, meddig tud egyensúlyban maradni a kettő.

Az uniós források hazahozatalában is szimbólumokkal dolgoztak eddig: visszakerült az EU-zászló a Parlamentre, és sok protokolláris találkozó volt uniós vezetőkkel. De most már elindult egy materiális folyamat is, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozással. Magyar kampányüzenetei között az egyik legfontosabb volt a pénzek hazahozatala.

A gyermekvédelmi törvény is komoly gond Kövesdi szerint, az EU alapjogi értékeivel szembemegy, az Európai Bíróság is kimondta, hogy törvénysértő. Akár pénzbüntetést is kaphat Magyarország, ha nem törli el a kormány a jogszabályt. Az LMBTQ-kérdések nincsenek most tematizálva, nem tudni, mi lesz a kérdéskörrel. „Erről társadalmi párbeszédnek kell elindulnia”, de a Fidesz miatt eddig ez nem indulhatott el. Ha politikai okokból nem kezdünk el róla beszélgetni, nem lesz róla közös álláspont – mondta Kövesdi.

A Bajnokok Ligája döntője is előkerült a beszélgetésben. „Érdekes, hogy Orbán Viktor talán először volt önkritikus azzal kapcsolatban, hogy nem épített elég nagy stadiont” – mondta Kövesdi. Jellemzője volt a rendszernek, hogy Orbán Viktor egymaga döntött drága fejlesztésekről, „teljesen indokolatlan stadionépítésekről”. A Tisza Párt nem kommunikálta annyira az eseményt, nem volt folyamatos posztolás róla.

Orbán karakterépítésének viszont az alapja volt a foci, sokszor a nemzetet is ezen keresztül határozta meg.

Miért lett ennyire izgalmas a parlament? – merült fel a kérdés. Nagyon erősen mediatizált rendszerváltás történt Kövesdi Veronika szerint. A társadalom jelentős része érzi a saját cselekvőképességét, szerepét abban, hogy ez megvalósulhatott, erős az érzelmi bevonódás. Új képviselők ülnek a parlamentben, kíváncsiak az emberek rájuk, újdonság és konfliktus is van egyszerre. „Gulyás Gergely és Magyar Péter kapcsolata nagyon erősen megfelel a popkulturális sémáknak.”

Akik érzelmileg kapcsolódnak Magyar Péterhez, azok minden cselekedetét, ami más, mint amit eddig láthattunk, pozitívan fogják értékelni. Azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni Kövesdi szerint. Magyar beleszáll a vitákba, nem kerüli a konfliktust, érdemben is reagál nagyrészt. Egyes kommunikációs megoldásai a házelnöknek sem felelnek meg, Forsthoffer Ágnes ki is emelte, hogy jobb vitakultúrát szeretne az Országgyűlésben. „Ha vannak irányelvek, ezeknek mindenkire vonatkozni kellene” – mondta a szakértő. Magyar annyira elviszi a fókuszt, hogy eközben nem nagyon foglalkoznak az emberek a többi tiszás képviselővel, pedig a tiszás Molnár Zoltán például parazitának nevezte az ellenfél képviselőit.

„Mi lehet Magyar Péter ellenszere?” Kövesdi szerint ez fontos kérdés, ahogy az is, mi lehet a megfelelő ellenzéki szerep a Fidesz számára. Gyakran szembemennek Magyarral, olykor tényalapon, olykor nem. Még nem tudni, milyen irányba fognak elmozdulni ebben az új szerepkörben.

A lenti videón nézheti vissza a beszélgetést, illetve követheti a nap történéseit, itt pedig percről percre olvashat a parlament plenáris üléséről.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!