„Ez nem politikai bosszú” – a parlamentben vitáznak a lex-Orbánnak is nevezett Alaptörvény-módosításról
Cikkünk folyamatosan frissül!
„Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem egy alkotmányos garancia. Annak a kimondása, hogy a köztársaság erősebb kell hogy legyen bármely politikai vezetőnél, hogy a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére és hogy a politikai közösség hosszútávú szabadsága mindig fontosabb, mint bármely pillanatnyi politikai, hatalmi érdek” – mondta Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője a múlt szerdán benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslatról, amely két ciklusban korlátozná a miniszterelnök mandátumát. Az előterjesztés alapján Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, a Fidesz ezért rögtön elnevezte lex Orbánnak a javaslatot.
Mellétheti-Barna a javaslat szerdai parlamenti vitáját azzal kezdve, hogy a törvényjavaslat nem pusztán technikai korrekció, hanem egy állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánnak építeni Magyarországon. „Arról kell döntenünk, hogy milyen legyen Magyarország erkölcsi és alkotmányos rendje.”
Melléthei-Barna szerint az általa benyújtott Alaptörvény-módosítás három világos üzenetet hordoz:
- A hatalom nem örök.
- A közvagyon a nemzeté.
- Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.
„A jogállam helyreállítása nem egyetlen törvényből fog megszületni, de minden valódi demokratikus újjáépítésnek vannak szimbolikus és alkotmányos pillérei. Ez a javaslat ilyen pillér kíván lenni” – jelentette Tisza Párt képviselője.
A kormány nevében Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt: az Alaptörvény-módosítás nem jogtechnikai korrekció, hanem annak célja az ország demokratikus intézményrendszerének, a közvagyon védelmének és a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása. Szerinte a választók felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hozni, hogy „a közhatalom gyakorlása újra visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé, és vissza tudjuk állítani közhatalom gyakorlásába vetett bizalmat”. Nem meglepő módon a kormány támogatja a Tisza Párt javaslatát.
Stumpf Péter, a Tisza Párt vezérszónoka a javaslat azt a felszabadulást rögzíti az Alaptörvényben, amit az utcákon is lehet érzékelni a választás óta. „Minden pontja arra irányul, hogy lezárjuk az Orbán-Gyurcsány-korszakot. Április 12-én erre kaptunk történelmi felhatalmazást.” Szerinte nem árultak zsákbamacskát, pont ezeket ígérték meg a kampányban, és ezért a módosítás miatt erősebb társadalmi legitimitás van, mint a Fidesz által megalkotott Alaptörvény mögött.
Nyolc éves korlátozás
Melléthei-Barna azt mondta, hogy a javaslatuk arról szól, hogy a közhatalom nem lehet korlátlan, és a demokrácia lényege, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná. Ezért javasolja a Tisza Párt, hogy két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”. Szerinte a fékek és egyensúlyok leépülnek, ha a hatalom túl sokáig összpontosul egy politikai központban, örök kormányzás helyett hatalmi váltógazdaságot és demokratikus elszámoltathatóságot szeretnének. Azt is mondta, hogy számos demokratikus jogállamban létezik ilyen korlátozás.
A Fidesz a benyújtás után rögtön lex-Orbánról és visszamenőleges jogalkotásról kezdett beszélni az előterjesztés benyújtása után, hiszen egyetlen ember van Magyarországon, aki ez alapján soha többé nem lehet miniszterelnök: Orbán Viktor. A javaslatot jegyző Melléthei-Barna Márton szerint ugyanakkor szó sincs visszamenőleges jogalkotásról, a tiszás képviselő azt írta: a tervezett módosítás a jövőre vonatkozik. Ezzel egyetért a Telexnek nyilatkozó Stánicz Péter alkotmányjogász is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a visszaható hatály tartalmi kérdés, és épp a fideszes képviselők iktatták ki, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag vizsgálhassa az Alaptörvény módosítását.
Bódis Péter szerint a korlátozás intézményi szinten kényszeríti ki a politikai rotációt, ösztönzi a kormányzati megújulást, miközben radikálisan csökkenti a rendszerszintű korrupicó és a beágyazott kliensrendszerek kockázatát. A javaslat szerinte világossá teszi, hogy a miniszterelnöki tisztség nem élethosszig tartó előjog, hanem a nemzettől kapott időszakos megbízatása.
Stumpf Péter azt mondta: ez a javaslat a hatalom korlátozásáról szól valójában, miután a Fidesz az elmúlt 16 évben kisajátította, megszállt a politikai intézményeket. „Ennek a káros gyakorlatnak vetünk véget ezzel az Alaptörvény-módosítással. Teszünk róla, hogy senki se sajátíthassa ki a hazát, az intézményeket.”
Kekvák államosítása
Az Alaptörvény-módosítás másik pontja kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon, és ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja. A szöveg szerint ezeket a kormány akár meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam”.
Mellétheti-Barna szerint az elmúlt években olyan konstrukciók jöttek létre, amelyekben hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól. Szerinte a mostani módosítás helyreállítja az állami felelősséget és az alkotmányos kontrollt. A javaslat kimondja, hogy az alapítványi jogokat az állam gyakorolja, az alapítvány megszüntethető és megszűnés esetén a jogutód a magyar állam.
„Ez nem államosítási ideológia, ez nem politikai revans, ez a közvagyon alkotmányos védelme.”
Arról beszélt, hogy egy bonyolult jogi konstrukció miatt nem veszítheti el a közpénz a közpénzjellegét, és a nemzeti vagyon nem lehet egy hatalmi csoport birtoka. A demokratikus állam egyik fontos erkölcsi kötelességének tartja, hogy ezt az örökséget megőrizze a következő nemzedékek számára. „A közhatalom nem tulajdonosi jogviszony, a kormányzás pedig nem birtoklás. A választói felhatalmazás nem jelent felhatalmazást a közös vagyon végleges kiszervezésére.”
Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása
Az előterjesztés egy harmadik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ezt a részt azt eredeti javaslatban egészen egyszerűen hatályon kívül helyezte volna a Tisza Párt.
A Fidesz szerint ez a módosítás az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza, és azt a következtetést vonták le, hogy a Tisza-kormány el akarja fogadni az uniós migrációs paktumot, amit a korábbi kormány elutasított. „Semmi mással nem magyarázható e mondat törlésének javaslata, csak azzal, hogy a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását” - írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, míg a KDNP petíciót indított annak érdekében, hogy a keresztény kultúra védelme maradjon az Alaptörvényben. Magyar Péter kedden módosító javaslatot nyújtott be ehhez, amely arról szólt, hogy csak a második mondatot töröljék az előterjesztésből, hogy egyértelmű legyen, a módosítás „célja kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása”.
Mellétheti-Barna szerint alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fenn olyan intézmények, amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek, és alkalmasak lehetnek politikai megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére és az alapvető jogok korlátozására.
„Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el. Egyetlen célja volt: a félelemkeltés.”
Szerinte a demokratikus állam nem félhet a saját polgáraitól, és nem tekintheti gyanúsnak a kritikus hangokat, a civil szervezeteket vagy a független nyilvánosságot. Arról beszélt, hogy a magyar alkotmányosság nem épülhet félelemre, hanem a szabadságra, politikai lojalitás helyett politikai autonómiára van szükség.
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Bódis Péter is amellett érvelt, hogy egy jogállamban nincs helye olyan politikai furkósboktént működő intézményeknek, amelyek az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság mögé bújva korlátozzák az alapvető jogok egyetemes jellegét és céljuk a hatalomgyakorlás társadalmi kontrolljának gyengítése.
A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter többször is azt mondta, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.
