Novák egyenes vonallal húzta át K. Endre elutasító határozatát – ezek a kegyelmi ügyben kiadott dokumentumok legérdekesebb részei
A Sándor-palota jogi csapata a szokásos eljárással teljesen szembemenve pozitív és negatív változatban is felterjesztette Novák Katalinnak a K. Endre kegyelmi kérvényének elbírálásáról szóló határozatot. Novák az elutasító határozatot egy közel egyenes, alulról felfelé irányuló mozdulattal áthúzta, a kegyelmet megadó változatot pedig dátumozta, lepecsételte, majd aláírta.
Többek között ez a két dokumentum is szerepel azok között, amelyeket a köztársasági elnöki hivatal péntek reggel a miniszterelnök kérésére nyilvánosságra hozott. Ezekből az iratokból alaposan rekonstruálni lehet, hogy eljárási szempontból hogyan zajlott az a 2023-as eseménysorozat, amelyben K. Endre kegyelmet kapott, és ami Novák és Varga 2024-es visszavonulásához vezetett.
A dokumentumok között szerepel egy olyan is, amely szerint a Sándor-palota a kegyelmi döntés előtt hetekkel külön kérte Varga Judit minisztériumától, hogy K. Endre ügyét is készítsék elő, mert arról Novák a pápalátogatás előtt dönteni akart. A kegyelem megadását aztán se Vargáék, se a Sándor-palota jogi csapata nem támogatta, Novák ezek ellenére hozott az ajánlásukkal szembemenő döntést.
A legérdekesebb iratok között van az is, amelyben a Sándor-palota részletesen bemutatja Novák Katalinnak K. Endre ügyét és élethelyzetét. Leírják, hogy a férfi már házi őrizetben van és nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, így a kegyelemre igazán még csak szüksége sincsen. Novák a részletes és alapos érvelés ellenére adott neki kegyelmet, a döntését pedig semmivel nem indokolta meg, mivel erre a magyar jogszabályok szerint nincs is szükség.
Ebben a cikkben a pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumok legérdekesebb részleteit mutatjuk be.
Már Magyar Péterék dokumentumaiból kiderült egy csomó részlet
A május elején megalakult Magyar-kormány egyik első döntése közé tartozott a kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumban fellelhető iratainak nyilvánosságra hozása. Erre néhány napos előkészületek után május 19-én került sor, amikor a dokumentumokat feltöltötték a kormány honlapjára, miközben Magyar Péter egy sajtótájékoztatón mutatta be őket.
Az akkor kikerülő iratokból kiderült, hogy a Varga Judit által vezetett Igazságügyi Minisztérium K. Endre ügyét 48 másik kegyelmi kérvénnyel együtt 2023. április 13-én terjesztette fel a Sándor-palotának. A felterjesztésben három embernek javasoltak kegyelmet adni, de K. Endre nem volt közöttük. A történet itt megszakadt, a következő nyilvánosságra hozott dokumentum maga a kegyelmi határozat volt, amelyet mind Novák Katalin, mind Varga Judit április 27-én, egy nappal a pápalátogatás előtt írtak alá.
Ebben a körben került elő egy jóval későbbi, a kegyelmi botrány 2024-es kitörése után készített feljegyzés is, amelyet Répássy Róbert igazságügyi államtitkár készített Varga Judit utódjának, Tuzson Bencének. A dokumentum szerint Novákék maguk kérték, hogy a minisztérium K. Endre ügyét még a pápalátogatás előtt terjessze fel, arról azonban a minisztériumban nem tudtak, hogy az elnök kegyelmet fog adni neki. Az irat szövege szerint „az ellenjegyzés gyakorlására a kegyelmi döntés(ek) meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor”.
Azt tehát már ekkor tudni lehetett, hogy Novák a minisztérium ajánlása ellenére adott kegyelmet K. Endrének, és hogy Varga Judit az idő szűke miatt nem a megszokott módon ellenjegyezte az erről szóló határozatot. Magyar ezután felszólította Sulyok Tamást, hogy hozza nyilvánosságra az ügy többi, a Sándor-palotában őrzött iratát, amit a köztársasági elnök hivatala némi habozás után péntek reggel tett meg.
Novák Katalinék nagyon készültek arra, hogy megkegyelmezzenek Budaházyéknak
A Sándor-palota által nyilvánosságra hozott első dokumentum egy 2023. március 9-i feljegyzés a hosszú évek után aznap lezáruló Hunnia-per ítéletéről és a pápalátogatásra időzített egyéni kegyelmek kérdéséről. Az irat szerint a Sándor-palotában arra készültek, hogy Novák Katalin a pápa április 28-i látogatása előtt három nappal, április 25-én kegyelmez majd meg néhány elítéltnek, amiről 28-án, a látogatás napján akartak beszámolni.
A feljegyzésben konkrétan utalnak rá, hogy a B.-ügyben – ami alatt feltételezhetően a Hunnia-perként is ismert Budaházy-ügyet értik – kegyelmet akarnak adni.
A dokumentum nagy részét a Sulyok Tamás-féle Sándor-palota kitakarta, egy részletet azonban meghagytak. Eszerint a korábbi köztársasági elnök – Áder János – pápai felhívásra, illetve a pápalátogatáshoz kapcsolódóan 2016-ban és 2021-ben is kegyelmet adott több elítélt bűnözőnek. Az akkori igazságügyi miniszterek mindkét esetben olyan előterjesztéseket nyújtottak be, amelyek csak pozitív – vagyis a kegyelem megadását irányzó – javaslatokat tartalmaztak.
A második dokumentum egy néhány héttel későbbi, 2023. április 3-i feljegyzés, amelyben a Sándor-palota munkatársai az április 25-re tervezett kegyelmezés előkészületének aktuális állását szedték össze. Ebben a dokumentumban feketén-fehéren szerepel, hogy a köztársasági elnöki hivatal külön kérte az igazságügyi minisztert, hogy mások mellett K. Endre ügyét lehetőleg olyan időpontban terjessze fel, hogy Novák Katalin arról még a pápalátogatás előtt dönteni tudjon.
Varga Juditék abban az időszakban több körben is felterjesztettek kegyelmi kérvényeket a köztársasági elnöknek. K. Endre kérvényét 48 másik kérelemmel együtt április 18-án terjesztették fel, amelyek közül Varga mindössze három esetben tett előterjesztést a kegyelem gyakorlására, K. Endre neve azonban nem szerepel az ő neveik között. A többi körrel felküldött dokumentumokkal együtt a pápalátogatás előtt végül több mint száz kegyelmi kérvény került Novák Katalin elé.
102-ből egy esetben volt két határozattervezet
A dokumentumok közül a legérdekesebb egyértelműen a Sándor-palota jogi csapatának április 24-i felterjesztése, amellyel 102 kegyelmi kérvényt egyszerre tettek Novák Katalin elé. A dokumentum szerint a felterjesztő összegyűjtötte és részben leválogatta a Vargáéktól korábban több körben beérkező kegyelmi kérvényeket, amelyeket mind elfogadásra vagy elutasításra ajánlással küldött tovább a köztársasági elnöknek.
A felterjesztésben a Sándor-palota munkatársai külön felhívták Novák figyelmét arra, hogy a felterjesztés önmagában nem jelenti azt, hogy Varga Judit minden esetben támogatja a kegyelem gyakorlását. Ahogy fogalmaztak: „a kérelmet vagy hivatalbóli kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlását nem javasolja. A köztársasági elnök a felterjesztéshez nincs kötve, az eljárás során valódi döntési jogkör illeti meg abban a tekintetben, hogy a kegyelmezési jogával kíván-e élni vagy sem.”
A munkatársai arra is figyelmeztették Novákot, hogy bármilyen döntést hozhat és azt nem kell megindokolnia, de annak hatályba lépéséhez Varga aláírása is szükséges. Ahogy írták: „a köztársasági elnöknek minden egyes esetben önálló határozatot kell hozni, de – akár elutasítja a kérelmet vagy a hivatalbóli kezdeményezést, akár kegyelmet ad – nem áll fenn indoklási kötelezettsége, és határozatával szemben nincs jogorvoslati lehetőség sem. A határozat az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével válik érvényessé. Az igazságügyi minisztert az ellenjegyzés vagy annak megtagadása kérdésében illeti meg érdemi – politikai mérlegelésen alapuló, a kormány jog- és büntetőpolitikájával való összhangot biztosító – döntési jog.”
A dokumentum elsőként és külön kezeli a Hunnia-ügyben elítéltek kérdését, majd megemlíti, hogy a Sándor-palota jogi csapata több olyan esetben is a kegyelem megadását javasolja, ahol Varga Judit annak megtagadását terjesztette fel. Vannak azonban éppen ezzel ellentétes pontok is, amelyek szerint bizonyos esetekben Varga javasolt kegyelmet, amelyet a Sándor-palota jogi csapata nem adott volna meg.
És itt jutunk el a dokumentum legérdekesebb részéhez. A Sándor-palota jogi csapata ugyanis a dokumentum szerint a többi ügytől külön, azok sorából kiemelve kezelte K. Endre kegyelmi kérvényét, amelyről részletes tájékoztatást nyújtott. Ebben leírták, hogy K. Endrét miért ítélték el, hol tart a büntetése letöltésében, milyen foglalkozástól tiltották el, sőt, még a „személyi körülményekről” is írtak, igaz, ez a mondat a nyilvánosságra hozott verzióban ki van satírozva.
A dokumentum külön kiemeli, hogy az erre a kegyelmi kérvényre vonatkozó határozatot – a többivel ellentétben – két változatban terjesztik fel, az egyik a kérelem elutasítására, a másik a börtönbüntetés felfüggesztésére és a többi büntetési tétel elengedésére vonatkozik. A Sándor-palota munkatársai Vargáék előterjesztésével egyezően az elutasítást javasolták Nováknak „figyelemmel a bűncselekmény jellegére, valamint arra a tényre, hogy az elítélt már az otthonában tölti a börtönbüntetést. Emellett az elítélt 3 hónapon belül eléri a nyugdíjkorhatárt, így munkába állása – és ezáltal a foglalkozástól eltiltás elengedése és mentesítése – sem feltétlenül indokolt.”
A dokumentum azonban tartalmaz érveket arra nézve is, hogy miért lehetne érdemes kegyelmet adni K. Endrének: azért, mert a büntetett előélettel és a foglalkoztatástól való eltiltással nem dolgozhatott a végzettségének megfelelően állami intézményben.
A felterjesztés végén aztán egyértelműen és feketén-fehéren leírták, hogy a 102 ügyből 101 esetben csak egyféle – támogató vagy elutasító – határozattervezetet küldenek fel Nováknak, és mindössze egyetlen olyan ügy van, amelyben mindkettőt, hogy aztán a köztársasági elnök dönthesse el, melyiket írja alá. K. Endréét.
Ehhez a felterjesztési dokumentumhoz mellékelték az egyes ügyek részletes összefoglalóját, amelyben egyenként bemutatták a 102 kegyelmi kérvényt. Az összefoglaló nagy részét a Sándor-palota nem adta ki, illetve kisatírozta, a K. Endrére vonatkozó fejezet nagy része azonban olvasható. Ebben az összefoglalást készítők az előzőnél is egyértelműbben és részletesebben érvelnek amellett, hogy K. Endrének nem kell kegyelmet adni. Ebben szerepel, hogy K. Endre „úgy követte el a cselekményeket, hogy a gyermekotthon igazgatója ellen szexuális erőszak bűntette miatt indult büntetőeljárásban az igazgató felhívására az egyik kiskorú sértett terhelő vallomását visszavonó iratot készített. A másik kiskorú sértett részére pedig pénzt ajánlott a terhelő vallomása visszavonása esetére, [de] a kiskorú ne[m] fogadta el a felajánlott pénzt.”
A szöveg egy része ezután ki van satírozva, de itt valószínűleg az a rész következik, hogy K. Endre felesége mire hivatkozva kért kegyelmet K. Endrének. A későbbiek alapján valószínűleg arra hivatkozott, hogy az eljárás során hiba történt, és a bíróságok K. Endrét szabálytalanul ítélték el.
Az összefoglaló készítői ezekre az érvekre reagálva a következőket írták: „a korábban büntetlen előéletű terhelt büntetőjogi felelősségének és a büntetőeljárás során felmerült eljárási szabálysértéseknek a vizsgálata nem képezi a kegyelmi eljárás tárgyát. A terhelt jelenleg reintegrációs őrizetben tölti a büntetését, amelynek ideje alatt [...] lehet, gondoskodhat [...], a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhat. A terhelt számára a büntetés a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent. A fentiekre figyelemmel a kegyelmi kérelem teljesítését nem javaslom.”
Egy darab egyenes vonallal húzta ki
Novák Katalin a fentieknek megfelelően a legtöbb ügyben egy-egy darab egyoldalas, vagy támogató, vagy elutasító határozattervezetet kapott. K. Endre ügyében azonban kettőt. Az beszéljen magáért, hogy melyikkel mit kezdett:
A Sándor-palota által nyilvánosságra hozott további dokumentumokból kiderül, hogy Novák Katalin a pozitívan elbírált kérelmeket a Sándor-palota jogi csapatát megkerülve, még április 27-én elküldte Varga Juditnak, aki azokat még aznap aláírta. A Sándor-palota aztán eredeti terveivel ellentétben nem másnap, a pápa látogatásával egy időben, hanem aznap, 27-én délután hat óra után néhány perccel kiadott egy közleményt a „széles körben adott kegyelemről”, igaz, közülük csak a Hunnia-perben elítéltek ügyét nevezték meg.
Novák Katalin aznap aláírt elutasító kegyelmi határozatokat is, amelyeket a dokumentációjuk szerint május 2-án adott át a Sándor-palota jogi csapatának, amely azokat még aznap továbbküldte az Igazságügyi Minisztériumnak. Ez azért fontos részlet, mert ez lett volna az a megszokott hivatali út, amelyen elvileg K. Endre ügyének és a többi pozitívan elbírált kérelemnek is végig kellett volna mennie, ha nem siettek volna annyira a pápalátogatás miatt.
Novák a pápalátogatás előtt elutasításra megkapott listából egy sor üggyel akkor nem foglalkozott, ezek közül 47 elutasításra irányuló határozatot aztán egy hónappal később, május 30-án kapott meg a jogi csapatától. Ezeket június 5-én írta alá, az aláírt elutasító határozatokat pedig a jogi csapat június 7-én küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumba.
