Varga Judit volt államtitkára az egyik dokumentumban elismeri, hogy nem szokványos módon született K. Endre kegyelme

Magyar Péter kormánya kedden közzétett egy sor dokumentumot, amelyekből újabb részleteket ismerhet meg a nyilvánosság a kegyelmi üggyel kapcsolatban, ami miatt a 2024 eleje óta a Fidesz tulajdonképpen permanens válságba került, és ez volt az az ügy, ami az új miniszterelnök felemelkedéséhez is vezetett. A dokumentumokból kiderül, hogy Novák Katalin sürgette Varga Juditot, hogy a pápalátogatás idejére kegyelmet adhassanak K. Endrének, és hogy az egész folyamat szokatlan módon történt.

A dokumentumok kikerültek a kormány hivatalos honlapjára, ezeket ebben a cikkben mutatjuk be részletesen.

A most ismertetett iratokból betekintés nyerhető abba, hogyan járt el Novák Katalin államfőként a 2023-as kegyelmi döntésben, valamint az is kiderült, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter első körben nem támogatta a kegyelmet. Végül azonban úgy született meg a kegyelmi döntés, hogy a Hunnia-perként ismert ügy érintettjeivel, köztük Budaházy Györggyel együtt más ügyek elítéltjeit is kegyelemben részesítettek, köztük K. Endrét is.

Azonban van egy most publikált dokumentum, ami már Varga Judit miniszteri lemondása után született.

Ezt Répássy Róbert államtitkár írta Tuzson Bencének, aki Varga után foglalta el az igazságügyi miniszteri posztot. Az államtitkár felelt az igazságügyi tárcán belül a kegyelmi főosztályért, így ebben a minőségében 2024. február 5-én feljegyzést írt az új miniszternek. Az üzenet tárgya K. Endre ügye, valamint az ebben az ügyben adott kegyelmi döntés körülményei. Répássy azt írja:

„A Köztársasági Elnöki Hivatal a terhelt ügyében kérte, hogy a kegyelmi kérelem mindenképp kerüljön felterjesztésre olyan időben, hogy Őszentsége Ferenc pápa látogatásáig a köztársasági elnök döntést tudjon hozni, de arról nem volt tudomásunk, hogy pozitív döntés születik figyelemmel arra is, hogy bizonyos ügyek vonatkozásában kérik a mielőbbi felterjesztést, de ezzel együtt nem kerül sor a kegyelem gyakorlására.”

Répássy Róbert tehát utal arra, hogy Novák Katalin hivatala kérte, hogy a kegyelmi döntés a pápalátogatásig szülessen meg, ezért sürgette Varga Juditot, hogy mielőbb terjessze fel hozzá mint elnökhöz a kérvényt. Az iratban szerepel az is, hogy 2023. április 19-én Varga Judit felterjesztette ugyan a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin azonban április 27-én megadta a kegyelmet K. Endrének.

Ezután szerepel az alábbi mondat is, amiből kiderül, hogy a döntési folyamat nem a megszokott módon történt, és hogy valójában megkerülték a szolgálati utat:

„Az ellenjegyzés gyakorlására a kegyelmi döntés(ek) meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.”

Az események sorrendje tehát a következő volt:

• K. Endre kegyelmi kérelmét beadták a Székesfehérvári Járásbíróságra.
• A bíróság a kérvényt felterjesztette az Igazságügyi Minisztériumnak.
• Az igazságügyi miniszter nem támogatta a kegyelmet, és így küldte tovább a köztársasági elnöknek.
• A köztársasági elnök ezután mégis a kegyelem megadásáról döntött.
• Az elnöki döntés végül ismét az igazságügyi miniszterhez került, aki azt ellenjegyezésével jóváhagyta.

Egyelőre nem ismert, hogy pontosan hogyan zajlott a megszokott ügymenet megkerülése – ami Répássy feljegyzésében szerepel –, az viszont biztos, hogy végül Varga Judit igazságügyi miniszterként szembement korábbi álláspontjával és ellenjegyezte a kegyelmi döntést. Varga ezután 2023 júniusában jelentette be lemondását, jóval a kegyelmi botrány kirobbanása előtt.

Magyar Péter szerint a végső ellenjegyzés szokatlan voltára utalhat az is, hogy az elnöki döntés után Varga Judit még aznap elvégezte az ellenjegyzést, miközben ez általában jóval hosszabb időt vesz igénybe, mivel a papír az elnök és a miniszter között több más tisztviselő keze alatt is áthalad.

Végül összesen tíz ügyben adott kegyelmet Novák Katalin, amiről a döntés napján, 2023. április 27-én hivatalos közleményt is kiadott a Sándor-palota, kifejezetten a Hunnia-ügy érintettjeit kiemelve. Az akkori közleményben az állt:

„A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet. A köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.”