Ruszin-Szendi Romulusz felháborodva utasította vissza a hazaárulással kapcsolatos vádakat
Cikkünk folyamatosan frissül!
Nem látja a realitását annak, hogy Magyarország a NATO tagjaként háborúba keveredjen Oroszországgal, az ország kibervédelmet meg kell erősíteni, mondta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfő délutáni meghallgatásán Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt, aki korábban a Magyar Honvédség vezérkari főnöke volt. Egy szervezet életébe akkor kell beavatkozni szerinte, ha problémát jelez. A Magyar Honvédség problémákat jelzett, mondta a miniszterjelölti expozéjában, és lényegében megismételte azt, amit délelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottságában mondott.
A legnagyobb problémának két területet nevezett meg: a szövetségesek bizalmának megingását és a katonák megbecsültségének hiányát. A honvédségen belüli illetményfeszültségről, az infrastruktúra, valamint a védelmi ipar problémáiról beszélt elsősorban. Ruszin-Szendi szerint az állami tulajdonú hadiipari cégeket olyan cégbe szervezték ki, amely tulajdonosai között nem szövetséges államok is megjelentek. Azt mondta, hgy a védelmi iparban szeretnének nagyobb állami tulajdonrészt, és jobban építeni a magyar kkv-kra. Felül fogják vizsgálni a privatizációt és az összes szerződést, amit az előző honvédelmi vezetés kötött. Nagyobb figyelmet fordítanak ezen felül a kibervédelemre is, amely a honvédelem egyik kiemelt terepe lett az elmúlt években.
A Tisza Párt képviselője, Sopov Éva arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy hogyan állítaná helyre a NATO-szövetséges államok bizalmát a Magyar Honvédség iránt. Ruszin-Szendi szerint a magyar katonák példaértékű munkát végeznek a szövetségben, és ő azt tapasztalta, hogy a katonai bizalom továbbra is a helyén van. Politikai szinten szükséges helyreállítani a bizalmat, és az új kormánynak kell bizonyítania a NATO melletti elkötelezettséget, valamint az ország szuverenitását. Meg kell szüntetni például azt, hogy orosz titkosszolgálati tisztek segítenek kijátszani az Oroszországgal szembeni szankciókat.
A fideszes Hegedűs Barbara arra volt kíváncsi, hogy mik az ország nemzetbiztonsági prioritásai a következő öt-tíz évben, valamint a nemzeti szuverenitás védelme és a NATO-tagság közül melyik élvez prioritást. A nemzetbiztonság helyzetéről csak nagy általánosságban beszélt a miniszterjelölt, a részletekbe nyílt ülésen nem kívánt belemenni. A szuverenitás védelme és a NATO iránti elkötelezettség között pedig ő nem lát ellentétet. Szerinte a cél továbbra is az, hogy legyen egy önálló, szuverén hadserege az országnak, de az ország védelmét csak egy katonai szövetségben tudjuk ellátni. Bár kizárni semmit nem lehet, a katonai matek és érdekek alapján nem látja realitását annak, hogy Magyarország a NATO tagjaként háborúba keveredjen Oroszországgal. Megerősítette, hogy Magyarország nem küld fegyvereket és katonákat Ukrajnába.
A tiszás Pászter Anett a hazai kibervédelmi rendszer állapotáról érdeklődött. Kocsis Máté pedig ehhez kapcsolódva azt kérdezte, hogy a kormányon belül kihez tartozik majd a kibervédelem. A Fidesz képviselője szerint nem jó, ha a kormányon belül megosztják ezt a fontos területet, és az eddigi megszólalásokból nem világos, hogy ki valójában ki felel majd ezért a területéről.
Nemzetbiztonsági kockázatnak tartja, hogy Magyarország digitális rendszereibe idegenek tudnak betörni. „Újra kell építeni a teljes digitális- informatikai – és kiberrendszerünket ahhoz, hogy hatékony védelmet tudjunk biztosítani” – jelentette Ruszin-Szendi, és tisztázta, hogy a Magyar Honvédség kibervédelme továbbra is a Magyar Honvédséghez tartozik, de az ország kibervédelmét a Belügyminisztérium irányítja majd. Megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a honvédség kiberképessége rengeteget fejlődött az elmúlt években.
Mit tervez a katonai nemzetbiztonsággal? Lesznek-e átszervezések? – kérdezte Kocsis Máté. Ruszin-Szendi szerint meg kell újítani ezt a szervezetet is az elmúlt évek botrányai után, és azt ígérte, hogy a Honvédség mellett a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál is lesz bérrendezés.
Minden hazaárulással kapcsolatos vádat visszautasítok
– válaszolta, amikor Kocsis Máté arról kérdezte, hogy volt-e kapcsolata a kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal. Felháborítónak nevezte, hogy a Fidesz és a propagandája hazaárulással vádolta kampányban, és azt ígérte: az összes szükséges jogi lépést meg fogja indítani. „Nem fogok elmenni ezek mellett a gyanúsítások mellett” – mondta. Szerinte nem lehet hazaárulással vádolni egy volt vezérkari főnököt, aki az életét tette fel a haza szolgálatára.
A Mi Hazánk képviselője, Apáti István tette fel a legtöbb kérdést. Ruszin-Szendinek van-e más állampolgársága? Hogyan fog működni a minisztérium közbeszerzése? Milyen bérfejlesztést tervez? Hajlandó-e a külföldi katonai misszió számait nyilvánosságra hozni? Megkérdezte azt is, hogy a miniszterjelölt tervez-e önálló határőrséget, és ha nem, akkor ki fogja őrizni a déli határkerítést.
Ruszin-Szendi válaszaiból kiderült, hogy az új kormány nem gondolkozik önálló határőrség felállításán, de a déli határkerítést megtartják, és a rendőrséggel biztosítják az embereket is a védelemhez. Arról is beszélt, hogy nem biztos, hogy minden beszerzést nyílt pályázattal fognak intézni, mert „a Magyar Honvédségnek nem a legolcsóbb, hanem a legjobb eszközök kellenek”. Ruszin-Szendi arról is beszélt a kérdésekre, hogy az új kormány kivizsgálja a csádi misszió és a vezérkari főnök állami tulajdonú villájának költségeit is.
Meg kell erősíteni szerinte a katonai bázisok védelmét, miután tavaly augusztusban ellopták a MiG–29-es vadászgépek alkatrészeit a kecskeméti repülőtérről. Fel kell mérni a teljes katonai infrastruktúra állapotát, és „nyilván a biztonság az első, a második a Ferencváros” – árulta el, hogy kinek szurkol a magyar labdarúgó-bajnokság utolsó fordulójában.
Három évbe telt, mire vissza tudok térni a magyar honvédelembe, és ezt a gyalázatot el tudjuk törölni, mondta a pár éve elindított honvédségi fiatalítási folyamatról, amelynek az egyik áldozata ő lett vezérkari főnökként.
Ruszin-Szendi Romulusz miniszteri kinevezését a Tisza Párt 6 képviselője támogatta, a fideszes Kocsis Máté és Hegedűs Barbara tartózkodott, Apáti István, a Mi Hazánk képviselője pedig nemmel szavazott.
Vezérkari főnökből honvédelmi miniszter
Az 53 éves Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy komoly katonai karrierrel és tapasztalatokkal a háta mögött lehet Magyarország új honvédelmi minisztere. Az aktív katonai évek és külföldi missziók után szerepet vállalt az előző kormányzatban: 2019 tavaszától Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, és 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Alig két évvel később, 2023 áprilisában aztán váratlanul felmentették a posztjáról. A döntés okát akkor nem árulták el, de sokak szerint Ruszin-Szendi is annak a „fiatalításnak” lett az áldozata, amihez vezérkari főnökként addig ő maga is asszisztált.
A Tisza Párt 2025-ös évértékelő kongresszusán bukkant fel először Magyar Péterék oldalán. Már ekkor hosszan kritizálta azt, ahogy a kormányzat az előző években a honvédséget átalakította. Egy sor reformjavaslattal is előállt, amelyekkel szerinte rendbe lehetne rakni a hadsereget. A Tisza Párt honvédelmi szakértője lett, és április 12-én egyéni képviselői mandátummal jutott az Országgyűlésbe: a hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar 5) választókerületben győzte le a Fidesz regnáló képviselőjét, Bodó Sándort.
„A program világos: első helyen az állomány moráljának visszaállítása áll.
Mert a honvédelem alapja nem a kommunikáció, hanem az ember” – mondta a választás után, és mindenre kiterjedő vizsgálatot ígért a honvédségnél. A új honvédelmi miniszterről portrénkban bővebben is olvashatnak.
A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. Ha a szakbizottság támogatja a miniszter kinevezését, akkor a köztársasági elnök kedden ki is nevezi őket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterek az Országgyűlés kedd délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjét, és azzal alakul meg az új kormány.
