A jelenlegi elnök és az Országos Bíró Tanács volt vezetője pályáztak a Fővárosi Törvényszék elnöki posztjára

„A Fővárosi Törvényszék elnöki tisztségére két pályázat került benyújtásra” – írta a Telexnek hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sajtóosztálya, és azt is megerősítette, valóban az eddigi elnök, Tatár-Kis Péter, és Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) volt elnöke pályáztak a szervezet vezetésére. Az OBH-t azután kerestük meg, hogy a Hvg.hu az értesüléseire hivatkozva arról írt, Tatár-Kis és Matusik pályáztak Magyarország legnagyobb bíróságának élére.

A Fővárosi Törvényszék bírái egy hét múlva szavazhatnak majd arról, hogy melyiküket támogatják, a győztesnek abszolút többséget kell szereznie. A nyertest aztán hivatalosan az OBH elnöke, Senyei György nevezi ki, ezután hat évig irányíthatja majd a szervezetet. A 2020-ban kinevezett Tatár-Kis egyébként ennél régebb óta van a szervezet élén, ő ugyanis már 2019-től megbízott elnökként vezette a bíróságot.

Tatár-Kis Péter neve négy éve a Völner–Schadl-ügyben is előkerült, mert egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett Schadllel. Tatár-Kis a nyomozati iratok szerint azt mondta neki, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. A bírák emiatt fegyelmi eljárást követeltek, Tatár-Kis pedig egy belső levélben azt írta, valóban találkozott Schadllel, de minden mást tagadott.

Kihívója, Matusik 2018 és 2024 között vezette az OBT-t, ő lett a szervezet első olyan elnöke, akit a bírák maguk választottak meg. Ezzel az OBT szakított azzal a gyakorlattal hogy kiszolgálta a bíróságok bedarálását szorgalmazó kormányzatot. Matusik 2024-es távozásakor arról beszélt, reméli, hogy egy bíró sem indult politikai motivációkkal a választáson, és azt is mondta, a hat éve alatt képesek voltak kizárólag szakmai szempontok alapján működni, akár tetszett ez a politikának, akár nem.

Matusik leköszönése óta többször felszólalt a bírói függetlenség mellett, és a Tisza Párt applikációjából kikerült adatok nyomán arról is írt, hogy szerinte a bíráknak joguk van politikai érdeklődést vagy preferenciát kifejezni. A bírót a kormánysajtó többször is támadta, egyebek mellett azzal, hogy többször találkozott David Pressman volt amerikai nagykövettel, de olyan cikkeket is írtak róla, amik szerint ő döntött a gyermekpornográfiával gyanúsított volt állami vezető szabadon engedéséről – ezt a törvényszék cáfolta.