„Kérem, telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre” – itt van a csádi elnök Orbánnak küldött 2023-as levele
Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök szükség esetén akár a fegyveres terrorista csoportokkal szembeni közvetlen beavatkozásra is bevetette volna az országába érkező a magyar katonákat – derül ki a 2023-ban Orbán Viktornak küldött leveléből, amelynek egy részlete a Telex birtokába került. A dokumentumnak azért van jelentősége, mert ez adott volna jogalapot a magyar katonáknak a csádi tartózkodásra.
Arra, hogy a magyar katonák Csádban valóban harcolni fognak, a jelek szerint a magyar fél is készült, a két ország közötti, úgynevezett jogállási megállapodás szerint ugyanis a Csádban végrehajtandó műveleti feladatok között „katonai eszközök felhasználásával” történő „katonai feladatok” végrehajtása is szerepelt. Ezeket a magyar katonák csádi kérés esetén akár önállóan, a csádi hadsereg nélkül is végrehajthatták volna.
Törölték volna az előterjesztésből a csádi elnök levelét, de a tervezetben még benne maradt
A magyar parlament még 2023-ban, a csádi elnök meghívó levelére hivatkozva szavazta meg a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást. Az országba magyar csapatok mostanáig nem mentek, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt.
A Telex és a 444 birtokába került dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, mert még idén katonákat küldött volna Csádba. A tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna ki, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.
A misszióra vonatkozó felhatalmazás meghosszabbítása tavaly végül nem ment át a kormányon, a 444 szerint azért, mert Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartotta „időszerűnek”, így azt a kormány végül nem tárgyalta. (A 444 cikkének ezt a részét később a Zebra DPK-ban a csoport adminisztrátora megerősítette.)
A Telexhez kiszivárgott dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium a minősített határozat tervezetéhez mellékelte Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök 2023. szeptember 19-én kelt, Orbán Viktornak címzett levelét, amelyben behívta a magyar csapatokat az országba. A levél szövegét az előterjesztésből a minisztériumok jogalkotási munkáját koordináló Miniszterelnöki Kormányiroda törlésre javasolta, mert szerintük „nem szükséges minden információ megjelenítése”, amit a HM a határozatba belerakott.
Ez a behívó levél több formaságnál, mert a nemzetközi jog tiltja, hogy egy ország katonái egy másik ország területére lépjenek, ezt csak akkor tehetik meg, ha kapnak a befogadó ország vezetésétől egy behívó levelet, amelyben kifejezetten kéri a jövetelüket. Bár a levélre a kormány korábban többször hivatkozott – és arra hivatkoznak a 2023-as parlamenti határozatban is – annak a szövege eddig nem volt nyilvános, azt még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.
Szükség esetén közvetlen katonai beavatkozás
A Telexhez kiszivárgott kormányelőterjesztés szerint a csádi elnök levelének első hét bekezdése így néz ki, abba a kiemeléseket a Telex helyezte el:
„Csádi Köztársaság
Átmeneti Elnökség
Elnök
Őexcellenciája Miniszterelnök Úr,
Kormányunk rendkívüli erőfeszítéseket tesz a lakosság jólétének biztosítása és a Csádi Köztársaság területi integritásának megőrzése érdekében. Az ország és a Száhel-övezet stabilitását azonban a terrorista csoportok jelenléte és a szomszédos országokban a közelmúltban bekövetkezett fejlemények befolyásolják.
Annak ellenére, hogy a fegyveres biztonsági erőink mindent megtesznek országunk védelmében, a csádi biztonsági helyzet javítása érdekében üdvözöljük a baráti országok – köztük európai partnereink – által nyújtott segítséget. A 2023. július 6-8. között N’Djamenában, magas szintű katonai szakértőink részvételével tartott megbeszéléseken jól tükröződött az a szándékunk, hogy egy biztonsági együttműködés érdekében Magyarországot meghívjuk országunkba. A megbeszélésekből levont következtetések egyben megerősítették Csádnak a magyar partnereinkhez intézett, annak katonai felszereléseire és szakértelmére vonatkozó speciális igényeit, megalapozva ezzel egy hosszú távú együttműködést.
Ennek fényében az Ön kormányától kérem, hogy biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre. Következésképp ezen meghívólevél a magyar fegyveres erők tagjai és egységei Csádi Köztársaságba való telepítése hivatalos jogalapjának minősül.
A magyar fegyveres erők tevékenysége hozzá fog járulni a harci és katonai képességek megerősítéséhez, az állami szereplők és a közigazgatás nagyobb mértékű jelenlétének a sérülékeny területeken történő elősegítéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, amelyek mind alapvető fontosságúak a térségünk békéje és biztonsága szempontjából.
Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával. Országunk fegyveres erői is készek megosztani tapasztalataikat Magyarországgal.
A magyar fegyveres erőknek jogukban fog állni erőt alkalmazni, beleértve szükség esetén a halálos erőt is, figyelembe véve a harcérintkezési szabályokat, ideértve az országaink között külön egyeztetendő műveleti szabályokat is.
Amíg ennek érdekében egy külön megállapodás megkötése szükségessé nem válik, a magyar fegyveres erők országunk területére telepített elemeinek jogállása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény értelmében a diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzetével lesz egyenértékű, beleértve a külföldi fegyveres erők számára biztosított általánosan elfogadott mentességeket és egyéb kedvezményeket.”
A levél itt megszakad, a nálunk lévő dokumentumokból pedig nem derül ki, hogy a következő oldalon folytatódik-e, vagy itt ér véget. A 444 egy korábbi cikkében azt írta, hogy birtokukban van a levél eredeti angol nyelvű változata és annak magyar fordítása is.
A levél hozzánk eljutó változatából az egyértelműen kiderül, hogy a magyar csapatoknak szükség esetén a fegyveres terrorista csoportokkal kellett volna összecsapniuk. A hozzánk kiszivárgott dokumentumokban szerepel a jogállási megállapodás fontosabb rendelkezéseinek kivonata is, amely szerint a magyar csapatok műveleti feladatai közé tartozott volna:
„A műveleti segítségnyújtás a szükséges katonai eszközök felhasználásával történhet, beleértve – ha a helyzet úgy kívánja – a magyar személyi állomány által végrehajtott és a Csádi Köztársaság katonai képességeivel összehangolt katonai feladatok végrehajtását is. A magyar személyi állomány a műveleteit és tevékenységét a magyar jogszabályokkal és a nemzetközi jog szabályaival összhangban végzi. A csádi fél kijelölt képviselőjének felkérése, illetve előzetes engedélye esetén a magyar személyi állomány ezeket a feladatokat önállóan is végrehajthatja. A magyar személyi állomány önállóan is jogosult a saját személyi állománya vagy számára kijelölt védett személyek kiszabadítására.”
A csádi elnök 2023-as meghívólevele után egy évvel, 2024. szeptember 9-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Abderrahmán Kulamallah csádi külügyminiszter írta alá azt a két ország közötti stratégiai megállapodást, amely tisztázta (volna) a magyar katonák csádi szerepvállalásának feltételeit. A megállapodást mindkét ország parlamentjének el kellett volna fogadnia, de erre azóta sem került sor.
Az előző elnököt megölték, a mostani behívta a magyarokat
A csádi helyzet megértéséhez érdemes tudni, hogy az országot 1991 és 2021 között Idriss Déby elnök vezette, akinek az uralmával szemben különböző intenzitással folyamatosan fegyveres csoportok küzdöttek. 2005 és 2010 között az országban polgárháború zajlott, amelynek részeként 2008-ban felkelők foglalták el a fővárost. A lázadók kis híján megölték az elnököt, a támadásukat végül a francia hadsereg egységeinek segítségével verték vissza.
Idriss Débyt a felkelőknek végül 2021-ben sikerült meggyilkolniuk, utódja fia, Mahamat Idriss Déby Itno lett, aki 2023-ban behívta az országba a magyar csapatokat. A felkelőkkel való összecsapások továbbra is rendszeresek, 2024 októberében például a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet egy összecsapás során a csádi hadsereg 40 tagját gyilkolta meg. A francia hadsereg csapatai 2025 elején vonultak ki Csádból.
Pálinkás Szilveszter honvédszázados április elején a Telexnek adott interjújában azt mondta, hogy a tervezésében részt vevő Orbán Gáspár 50 százalékos harcértékvesztéssel számolt a missziónál. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint a kiküldött 200 katona közül százan meghaltak volna. A nyilatkozata után megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy ők mekkora harcértékvesztéssel számoltak, de nem válaszoltak erre a kérdésünkre.
Gulyás Gergely nem emlékszik az előterjesztésre
Bár a csütörtöki kormányinfón nem szólították fel a Telexet, kollégánk az esemény után meg tudta kérdezni Gulyást a tavalyi előterjesztésről és a kormány jelenlegi terveiről. Gulyás nem tudta se megerősíteni, se megcáfolni, hogy valódi a hozzánk eljutott előterjesztés, és azt mondta: „sem az általam vezetett kabinet, emlékezetem szerint, sem a kormány nem tárgyalt arról, hogy a parlamenttől kért felhatalmazást meghosszabbítsuk.”
Gulyás szerint korábban helyes döntés lett volna csádi misszió megindítása, mert az hozzájárult volna a migráció okainak megszüntetéséhez, de a feltételek és a biztonsági garanciák mára megváltoztak, „ezért ilyen misszió nincs, és nem lesz.” Szerinte a misszió azért nem fog elindulni, „mert korábban már úgy döntöttünk, hogy nem állnak fenn a feltételek a misszióhoz”
Mikor rákérdeztünk, hogy milyen feltételek teljesülésére van szükség ahhoz, hogy mégis elinduljon a misszió, Gulyás azt mondta: „Nem tud folytatódni, mert pillanatnyilag nem adottak a feltételek, sem a franciák, sem mi nem akarunk menni.”
Hatalmas többséggel ment át a parlamenten
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 októberében állt a nyilvánosság elé azzal, hogy katonai missziót indítana Csádban. Az erről szóló felhatalmazást – melyben a csádi elnök szeptemberi meghívólevelére hivatkoznak – a parlament a fideszes, KDNP-s, LMP-s és jobbikos képviselők szavazataival még az év novemberében megszavazta.
A HM akkori közleménye szerint „a katonai misszió indítása azért fontos, mert a Száhel-övezetben lévő Csádnak kulcsszerepe van az afrikai migráció megfékezésében”. Ezt az érvelést sokan azért találták furcsának, mert Csád migrációs szempontból elsősorban nem kibocsátó ország, hanem tranzitország, vagyis a migránsokat a katonák leginkább csak az ország határán tudnák megállítani.
A Direkt36 aztán 2024 januárjában derítette ki, hogy Orbán Gáspár 2023 májusa óta hat olyan találkozón is részt vett, amelyen magyar diplomaták a nigeri és a csádi vezetéssel tárgyaltak. A lap kérdéseire válaszul Szalay-Bobrovniczky Kristóf egy, az Indexnek adott interjúban elismerte, hogy Orbán Gáspár századosi rendfokozatban a miniszteri kabinet tagjaként a csádi katonai misszió előkészítésén dolgozik.
A téma most azért került a figyelem középpontjába, mert Pálinkás Szilveszter honvédszázados a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a csádi misszió Orbán Gáspár projektje, aki isteni sugallatra találta ki, hogy meg kell védeni a csádi keresztényeket. Orbán Viktor a napokban azt állította, hogy aki szerint századosok és főhadnagyok terveznek missziókat, „az tökkelütött”.
A csádi misszió részleteiről itt írtunk bővebben. A Pálinkás Szilveszterrel készített második interjúnkat itt lehet megnézni:
