Statisztának kirendelt katonák, ellopott éjjellátók és a valódi hős – Pálinkás Szilveszter a Sárkányok Kabul felett című filmről
Katonai szakértőként és színészként segítette a Magyar Honvédség 2021-es, afganisztáni mentőakciójáról szóló, közpénzmilliárdokból készült Sárkányok Kabul felett című akciófilm forgatását Pálinkás Szilveszter százados. A toborzókampány egykori arca nemrég a Telexnek adott videóinterjúban tálalt ki a honvédség helyzetéről, és több fontos téma mellett szóba kerültek a forgatás során tapasztalt visszásságok is (1:29:16-tól).
Az egyik legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy máig nem világos: milyen jogalapon rendelte ki Böröndi Gábor vezérkari főnök a katonákat és a haditechnikai eszközöket a film forgatására, miközben nem volt írásos együttműködési megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a film producerének, Lajos Tamásnak a cége, a Sárkányok Produkció Kft. között. Ezt a minisztérium is megerősítette lapunk közérdekű adatigénylésére.
Pálinkás elárulta, hogy a filmben szereplő statiszták igazi katonák, akiket kirendeltek a helyszínre. Ez azért problémás szerinte, mert a katonák a szolgálati szabály alapján nem kaphatnak olyan parancsot, hogy egy fikciós film forgatásán vegyenek részt. A Honvédelmi Minisztérium korábban azt állította a Telexnek, hogy „a katonák önkéntesen, jelentkezés alapján vettek részt”, és Lajos Tamás cége, a Sárkányok Produkció Kft. kötött velük civil szerződést.
„Szeretném, hogy tisztán lássa mindenki: nem kelt fel egy százados reggel, ment be a laktanyába, és döntött úgy, hogy »ezredes úr, én most elmegyek filmet forgatni, elviszem a KC-390-es teherszállítót«”
– reagált erre Pálinkás, és hozzátette: aláírással dokumentálva van, hogy ki rendelte ki a katonákat és a haditechnikai eszközöket.
„Én úgy gondolom, hogy ez egy súlyos szolgálati szabályzatszegés” – jegyezte meg a százados, aki a katonák öncélú alkalmazásának tartja, hogy a vezérkari főnök olyan célra rendelte ki az állományt teljes felszereléssel, fegyverzettel és a legújabb haditechnikai eszközökkel, aminek nincs köze az ország védelméhez.
A forgatáson teherszállítókat, helikoptereket, Gidrán és Lynx harcjárműveket, Leopard harckocsit is használtak. Ezeket természetesen a katonák kezeltek, így a szolgálati minőségük nem is szűnhetett meg, tette hozzá Pálinkás. Zavaros volt szerinte az is, hogy ki a felelős vezető, hiszen a vezérkari főnök rendelte ki a katonákat, de a forgatáson Lajos Tamás producer cégével kötöttek civil szerződést, napi 10 ezer forintot kaptak statisztaként. „Ki a parancsnok: a főnök, a producer a helyszínen, vagy a vezérkari főnök, aki kirendelte őket a feladatra?”
Eltűnt két éjjellátó, harcképtelen lett a Gidrán
Tavaly először a Telexen írtuk meg, hogy a Sárkányok Kabul felett forgatásán eltűnt két haditechnikai eszköz a honvédség újdörögdi romvárosában, és a rendőrség lopás gyanúja miatt indított nyomozást. A Honvédelmi Minisztérium és a film producere, Lajos Tamás többszöri írásos megkeresésünkre sem reagált, így később személyesen próbáltuk megtudni, hogy pontosan milyen értékű eszközöknek veszett nyoma. Lajos a film novemberi sajtóvetítése után cinikus válasszal próbálta elütni a kérdésünket, Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig a parlamenti meghallgatása után azt állította, hogy nem tudja, milyen „apró eszközök”-ről van szó.
December közepén aztán a NER-kedvenc producer bement a közmédiánál dolgozó Kárász Róbert podcastjába, és elárulta, hogy két, fejre szerelhető katonai éjjellátó eszközt loptak el a forgatás közben. „Még honvédségi vizsgálat se volt, mert annyira nem lényeges eszköz, nem egy szenzibilis eszközről beszélünk” – fogalmazott a producer, és azt állította, hogy két olyan, legálisan is megvásárolható éjjellátóról van szó, amiket vadászok is használnak.
Pálinkás Szilveszter most cáfolta a producer szavait, és arról beszélt, hogy ezek olyan szenzitív haditechnikai eszköznek számítanak, amiket biztosan nem lehet vadászboltban megvenni. A Magyar Honvédség egy haditechnikai eszközöket gyártó cégtől szerzi be az éjjellátó eszközöket, amelyek értéke darabonként 5-10 millió forint is lehet szerinte.
„Elég nagy bajban lennénk, ha a vadászboltban vennénk az éjjellátót, és azzal indulnánk harcba.”
A százados szerint a szolgálati szabályzat alapján az éjjellátókat elzártan, páncélszekrényben kell tárolni, és azt állította, hogy a forgatás során nem tartották ezt be. Az szintén elég nagy probléma lenne szerinte, ha a civil producernek információja lenne arról, hogy a Magyar Honvédség folytatott-e belső vizsgálatot az ügyben.
Lajos Tamás azt is elmesélte Kárász decemberi podcastjában, hogy más kérdéssel is „piszkáltuk” őt az elmúlt hónapokban, az eltűnt katonai éjjellátók mellett ugyanis több körben próbáltuk megtudni, hogy valóban megsérült-e egy Gidrán harcjármű a forgatáson. A producer Kárásznál megerősítette az információnkat, de azt állította, nem a forgatás közben történt a baleset, hanem a forgatásra jövet megcsúszott a Gidrán, és odaverte az alját a földnek. „Ezen ment a hiszti” – állította a kérdéseinkről Lajos, azt azonban nem árulta el, hogy mekkora kár keletkezett a Gidránban, és működőképes maradt-e.
Pálinkás most azt mondta, hogy a forgatási helyszínre kirendelt nagy értékű Gidrán valóban megsérült, és nem is kicsit: harcképtelenné vált, és el kellett szállítani.
Nem érezte fairnek, hogy a bemutatóra se hívták meg
A százados arról is beszélt az interjúban, hogy a Magyar Honvédség legsikeresebb mentőakciója volt a 2021-es Sámán Pajzs, de a film után maradt benne hiányérzet, mert nem közölhették a teljes valóságot a műveletről.
„Ki volt a hős parancsnok ebben a történetben a valóságban? Ruszin-Szendi Romulusz. Ő volt az, aki megtervezte, és végrehajtotta ezt a műveletet, de az ő nevét nem lehetett mondani, mert akkor ő már egy száműzött, üldözött embernek számított.”
Ruszin-Szendi Romulusz volt a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, amikor a magyar katonák 540 embert menekített ki Afganisztánból a NATO-erők kivonásakor. A vezérkari főnököt két évvel később indoklás nélkül leváltották, és tavaly februárban a Tisza Párt honvédelmi szakértőjeként bukkant fel ismét a nyilvánosságban. Pálinkás szerint ez teljesen kizökkentette Szalay-Bobrovniczky Kristófot az egyensúlyából, és azóta „mindenhol Ruszin-Szendi Romulusz követőit látta, mindenhol őket akarta irtani, és a létező összes szabályszegést […] rá akart húzni, amit csak lehetett.”
Azt is a Telex írta meg tavaly novemberben, hogy a leszerelési kérelme benyújtása után szó nélkül lecserélték a Sárkányok Kabul katonai szakértőjeként dolgozó Pálinkás Szilvesztert. Nem hívták meg a film bemutatójára, lehagyták a stáblistáról, és két új tisztet építettek fel helyette a nyilvánosságban szakértőként.
„A forgatás alatt Pálinkás Szilveszter volt a szakértő, most meg az ezredes úr. Más feladat, más parancs” – válaszolta a kérdésünkre a novemberi sajtóbemutatón Lajos Tamás, majd azt állította, hogy a honvédség döntése volt, hogy a film kommunikációjában Pálinkás helyett már Simon Péter ezredes, a Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka jelenik meg katonai szakértőként. „Ezt a parancsot kapta.”
A százados lapunknak akkor azt mondta, hogy Lajos Tamás állításával ellentétben nem katonai parancsra vett részt a forgatáson, hanem civil szerződéssel dolgozott a producer cégének, a Sárkányok Produkció Kft. megbízottjaként. Ez már csak azért is fontos, mert katonai minőségében nem nyújthatna katonai kiképzést a színészeknek, és katonai tanácsokat sem adhatott volna az alkotóknak.
„Nincs kimondva, de azért, mert beadtam a leszerelési kérelmemet”
– válaszolta a mostani interjúban Pálinkás arra a kérdésre, hogy miért cserélhették őt le a film bemutatójára. A leszerelési kérelme benyújtása után nem kereste többet a produkció, aminek a hátterében az lehet szerinte, hogy Lajos Tamás és Szalay-Bobrovniczky Kristóf köztudottan jó baráti kapcsolatot ápol egymással.
Korábban a Honvédelmi Minisztérium azt közölte lapunkkal, hogy a film készítését több katonai szakértő segítette a hitelesség érdekében. „A film magasabb rendfokozatot betöltő katonai szakértőinek nem, azonban Pálinkás Szilveszternek a főhadnagyi beosztása (azóta századossá léptették elő) lehetővé tette, hogy a forgatáson folyamatosan részt vegyen.” Azt is írták, hogy később tervezetten a Magyar Honvédség szerepvállalásáról és a 2021-es Sámán Pajzs akciót végrehajtó különleges műveleti erőkről kívántak kommunikálni, ehhez pedig két olyan magasabb rangú parancsnokot kértek fel, akik teljesítettek már szolgálatot Afganisztánban, és ismerik Kabul repterét, ahol a film fő cselekménye játszódik.
Pálinkás szerint ugyanakkor ennek némileg ellentmond, hogy a leszerelési kérelme benyújtása előtt pár héttel még azt tervezték a produkcióval, hogy ő miként fog részt venni a film promóciójában, és katonai szakértőként mit fog kommunikálni. Az fájt neki, hogy a díszbemutatóra se hívták meg, mert rengeteget dolgozott szerinte azért, hogy megvalósuljon a film. Részt vett már a forgatókönyv írásában, a katonai logisztikában, a színészek katonai képzésében és a forgatáson is ott volt végig.
„Ezt nem éreztem fair lépésnek a honvédelmi miniszter részéről.”
Állítása szerint a színészek közül viszont többen is felhívták, és jelezték neki, hogy nem értenek egyet azzal, ahogy lecserélték.
Az interjúban szó volt ezen kívül arról is, hogy miért nyújtotta be a leszerelési kérelmét, milyen körülmények között dolgoznak ma a katonák, és Orbán Gáspár csádi missziójáról is új részleteket osztott meg a százados. Az interjút itt lehet megnézni, a szöveges összefoglalója pedig itt olvasható.
