Hatszázezer depressziós országa vagyunk, mégis akad kórház, ahol száz pszichiátriai ágyra jut egy orvos
„És nagyon remélem, hogy akkor a másik gondról, a dohányzás melletti másik komoly gondról, a magyar népesség mentális állapotának kérdéséről, hogy mit tehetünk abban az ügyben, hogy javíthassunk rajta, szintén lesz módunk önnel majd eszmét cserélni. Számítunk az ön szervezetének világméretű és mindannyiunk által tisztelt, elismert tapasztalataira” – mondta Orbán Viktor 2013-ban Margaret Channek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának, amikor a dohányzás elleni küzdelemért kitüntetést kapott.
2014 márciusában aztán négy nemzetközi szakértő érkezett Magyarországra, hogy felmérjék, milyen helyzetben van a magyar mentális egészségügyi ellátás. Részletes javaslatokat tettek arra, hogyan kéne fejleszteni az ellátást. Azt ajánlották például a kormánynak, hogy gondolkodjon el egy kifejezetten a mentális egészségről szóló törvény megalkotásán. De megállapították azt is, hogy a kórházak infrastrukturális állapota egyre rosszabb, sokat profitálna ez a terület a fejlesztésekből.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a 42 javaslatból több mint tíz év alatt mindössze egyet sikerült megvalósítani. Pedig ebben az időszakban végig ugyanaz az ember volt a miniszterelnök, aki tanácsokat kért a szervezettől a magyar mentális egészségügyi ellátás javítására.
Közegészségügyi krízis
A WHO javaslatai közül egyedül azt sikerült megvalósítani, hogy a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) jogelődjében megépült az emelt biztonságú pszichátriai részleg, ahol a súlyosan agresszív, speciális ellátást igénylő betegeket ápolják. Magyarországon korábban ilyen ellátást csak az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) végzett, de az büntetés-végrehajtási intézet, ahova kizárólag a bűncselekményt elkövetett pszichiátriai betegek kerülhettek a bíróság döntése alapján. De ahogy az elmúlt hónapokban láthattuk, a Nyírő OPAI működésében is súlyos problémák léptek fel.
A magyar pszichiátriai ellátás általános problémái a köznyelvben Lipótnak hívott Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPNI) 2007-es szétverésével kezdődtek az MSZP-SZDSZ-kormány idején, írtuk a 2023-as, pszichiátriai ellátásról szóló cikksorozatunkban. A feladatok nagy részét a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) vette át, ami egyik forrásunk megfogalmazása szerint a Lipót „utódaként, a szakma kárpótlására alakult”.
Majdnem húsz évvel a Lipót bezárása után viszont ott tartunk, hogy több nyírős orvos elmondása szerint az emelt biztonságú pszichiátriai részlegen sem teljesülnek a működéshez szükséges minimális szakmai feltételek. Egy 2019-es minisztériumi rendelet világosan felsorolja, hogy ehhez hány szakemberre és milyen felszereltségre lenne szükség. De nem csak ott van gond. A Nyírő dolgozói és a szakmai szervezetek gyakorlatilag közegészségügyi krízisről beszélnek a teljes hazai pszichiátriai ellátásban.
Ugyan Orbán Viktor szerint már 2013 végén „komoly gond” volt a magyar népesség mentális állapotával, most, 2026 áprilisában minden jel arra mutat, hogy az állami pszichiátriai ellátás az összeomlás szélén van. Ugyan ezt az egészségügyi kormányzat kategorikusan cáfolja, de adatokat nem szolgáltat arra, hogy bizonyítsa is: rendben van a pszichiátriai ellátás. Februárban a Magyar Orvosi Kamara konkrétan kijelentette, hogy „a magyar pszichiátriai ellátás a szemünk előtt zuhan a mélybe”.
600-700 ezer depressziós Magyarországon
Itt nem a pszichiátriai szakma belső problémáiról van szó, hanem húsbavágó társadalmi kérdésről. Nem nehéz belátni, mekkora szüksége lenne a mentális problémákkal küzdő magyaroknak arra, hogy időben ellátáshoz jussanak és ne túlterhelt szakemberekkel találkozzanak. Az orvosi kamara 2025 szeptemberében posztolt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 1601 magyar követett el öngyilkosságot. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a nyugati világban a nyolcvanas évek óta csökken az öngyilkosságok száma, Magyarországon viszont 2019 óta alapvetően stagnál. Egyre több a probléma a fiatal korosztályban: húsz éve még heti egy-két gyerek ütötte, vagdosta, égette meg magát, most napi négy-ötnél van ilyen, írtuk az önsértésről szóló cikkünkben.
A Magyar Pszichiátriai Társaság folyóirata, a Psychiatria Hungarica 2021-ben különszámban írt arról, mekkora problémát is jelent az egyénnek és a társadalomnak Magyarországon a depresszió. A 2021-es közpolitikai összegző tanulmány szerint a nemzetközi és hazai kutatások alapján az öngyilkosok 65-87 százaléka (nem kezelt) depresszióban szenved az elkövetés idején, a kezeletlen major depressziós betegek 15-19 százaléka öngyilkosságban hal meg. A depresszió Magyarországon évente 600-700 ezer főt érint, minden adott hónapban közel 200 ezer beteggel kell számolni, akiknek csak kevesebb mint fele áll orvosi (gyógyszeres) kezelés alatt.
Miközben tehát a mentális betegségek ellátására hatalmas igény lenne, sokszor a magánrendeléseknél is fél-egyéves várólisták vannak, az állami rendeléseken pedig „egyre inkább a sürgősségi működés kerül előtérbe” – mondta korábban Álmos Péter orvoskamarai elnök a Telexnek, aki maga is pszichiáter. Emiatt az orvosok sokszor nem tudnak olyan ellátást, például lelkiismeretes utánkövetést nyújtani, amit amúgy szakmailag indokoltnak tartanának. Szerinte ez az orvosoknak „borzasztó morális feszültséget jelent”.
A 2021-es tanulmányban számos problémát azonosítottak a betegellátásban. Sok beteg egyáltalán nem lép be a hazai egészségügyi ellátórendszerbe, sokan kiesnek az ellátórendszerből, amelynek hátterében a mentális betegségekhez kapcsolódó társadalmi megbélyegzés mellett a hosszú várakozási idő és az ellátás minősége is áll.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a depresszió 334 milliárd forint kárt okoz közvetetten a társadalomnak, leginkább azért, mert az ezzel küzdő magyarok sokszor kiesnek a munkából. Az állam közben nagyjából 28 milliárd forintot fordít közvetlenül a depresszió kezelésére. Így a depresszió közvetett és közvetlen költsége összesen évente 362 milliárd forint, ami körülbelül annyi, mint a teljes éves gyógyszerkassza. A rendelkezésre álló adatokat nézve nem nehéz belátni: nemcsak emberileg, de gazdaságilag is fontos lenne, hogy az áprilisi választás után felálló egészségügyi kormányzat prioritásként tekintsen a magyarok mentális egészségére és fogadja meg a szakmai szervezetek ajánlásait. Ez az, ami a 2010 óta tartó Orbán-kormányoknak nem sikerült.
Száz ágyra jut egy orvos
A Nyírő OPAI-ban januárban 40 orvos követelt osztálybezárásokat, mert olyan súlyos szakorvoshiány alakult ki. A petícióban a távozásokért a vezetőséget tették felelőssé. A korábban többek között asztrológiát és mágiát oktató akadémiát vezető, üzemorvos végzettségű Ézsi Robin vezetése ellen később a szakmai szervezetek, majd 600 magyar pszichiáter is kiállt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) február 24-én külső, független vizsgálóbizottságot állított fel a budapesti pszichiátriai ellátás helyzetének felmérésére. Március elején aztán újabb orvosok mondtak fel a Nyírő OPAI-ban, ezek után március 13-án végül lemondott posztjáról Ézsi Robin.
Ézsi még azelőtt döntött így, hogy az Okfő által felállított vizsgálóbizottság befejezte volna az intézmény és a budapesti pszichiátriai ellátás vizsgálatát. Nem indokolta meg, miért tett így, de a távozása hatására a korábban felmondott 19 orvos végül visszatért az intézménybe. Az intézmény működőképessége szempontjából létfontosságú volt a főigazgató távozása, de a pszichiátriai ellátás budapesti és országos válsága ettől még távolról sem oldódott meg.
Szemelyácz János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium addiktológiai tagozatának elnökeként benne volt az Okfő által összehívott független vizsgálóbizottságban. Arról beszélt, hogy a vizsgálóbizottság még ülésezett, amikor értesültek a Nyírő OPAI főigazgatójának lemondásáról. A Telexnek azt mondta, végül március 19-én továbbították a szakmai kollégium elnökének a vizsgálatról szóló jelentést, ő pedig azt továbbította Pintér Sándor belügyminiszternek.
A vizsgálóbizottság egyébként is javasolta volna Ézsi Robin elmozdítását, mert ha miatta valóban távozott volna további 19 orvos a Nyírő OPAI-ból, akkor működésképtelenné vált volna az intézet, mondta az addiktológus. Ézsi Robin kétéves főigazgatósága alatt „nulla tudományos cikk született a Nyírőben”, a kórház nem tudta betölteni az országos intézeti szerepét, foglalta össze a kialakult helyzetet Szemelyácz János.
Szemelyácz szerint azonban a főigazgató lemondása csak a nulladik lépés a pszichiátriai ellátás rendezésében. Attól, hogy Ézsi távozott, „még nem lesz több pszichiáter a területen”.„A pszichiátriai és addiktológiai ellátás az egészségügyi rendszeren belül is mostohagyerek, hiányszakma” – figyelmeztetett a szakmai kollégium addiktológiai tagozatának elnöke. Miközben a vizsgálóbizottság végezte a munkáját, a vidéki kollégák arról írtak, hogy van olyan kórház, ahol a pszichiátriai osztályon „száz ágyra jut egy orvos”, jegyezte meg. Pest megyében is van olyan pszichiátriai osztály, ahol nem pszichiáter szakorvos, hanem neurológus vagy belgyógyász ügyel.
Szemelyácz szerint az akut problémákat a vizsgálóbizottságtól függetlenül is jelezték már Takács Péter egészségügyi államtitkárnak. Az addiktológus szerint az áprilisi választás után felálló új kormánynak muszáj lesz kezelnie a pszichiátriai ellátás válságát. „A döntéshozóknak és a szakmának nagyon gyorsan egyeztetnie kell, döntéseket kell hozni, mert valójában a probléma még nincs megoldva.”
„2010 óta Budapesten bezárt nagy létszámú pszichiátriai ellátóhelyként a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriai osztálya, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház pszichiátriai osztálya, de a Pomázon működő pszichiátria is” – mondta a Telexnek Szekeres György, a Magyar Orvosi Kamara Pszichiátriai Csoportjának tagja, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke, aki a pszichiátriai ellátás problémáinak kezdetét szintén a Lipót 2007-es bezárására vezette vissza.
A budapesti ellátás akut, a vidéki krónikus problémákkal küzd
A válság nemcsak Budapestet, hanem az egész országot érinti, fogalmazta meg több szakértő a Telexnek. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint míg a budapesti ellátás akut válságban van, addig a fővároson kívüli intézmények már krónikus problémákkal küzdenek. „Ami Budapesten látszik, az a kisebb kórházakban már régóta zajlik” – mondta korábban a Telexnek.
Szerinte már tíz éve is vitáztak arról a szakmai társaság kongresszusán, hogy szabad-e működtetni például olyan vidéki osztályt, ahol mindössze két orvos van, akik egymást váltva ügyelnek. „Na, ez az osztály azóta is működik, de most már csak egy állandó orvos van.”
„Az országos intézet a jéghegy csúcsa” – nyilatkozta a Telexnek Wernigg Róbert, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, aki szerint a fővároson kívül sok helyen lezajlottak már hasonló krízisek, mint most Budapesten. „Vidéken néhol már kritikus a helyzet, az ellátás sok helyen a krónikus betegség állapotában van”, ami leginkább a humánerőforrás-hiány miatt alakult ki.
A hazai pszichiátriai ellátás problémáiról, így például a szakorvoshiányról, a minimumfeltételek teljesülése nélkül működő osztályokról, a budapesti ellátás akut válságáról részletes kérdéssort küldtünk az Országos Kórházi Főigazgatóságnak. A főigazgatóság egyelőre egyik kérdésünkre sem válaszolt. Azt írták, azért, mert az ellátás teljes vizsgálata még nem zárult le, hosszabb időt vesz igénybe. Bár a bizottság egyik tagja, Szemelyácz János szerint már átadták a vizsgálatról szóló jelentésüket, az Okfő szerint az ellátás vizsgálatára felállított bizottság még „egy komplex javaslatcsomagot állít össze a pszichiátriai ellátással kapcsolatban”. Azt ígérték, amikor ez elkészül, akkor kaphatunk választ a kérdéseinkre.
Hasonló kérdéseket tettünk fel a Belügyminisztériumnak is. Tőlük azt is meg akartuk tudni, miért nem sikerült 2014 óta az Orbán-kormányoknak megfogadnia a WHO javaslatait a mentális egészségügyi ellátás javítására. „A MOK véleménye, mely szerint a javaslatcsomag mindössze egyetlen (27.) pontja valósult meg (a Nyírő OPAI emelt biztonságú részlegéről – a szerk.), nem helytálló, hiszen számos javaslat esetében történtek előrelépések” – írta a Belügyminisztérium Takács Péter vezette Egészségügyi Államtitkársága a Telexnek.
Három további olyan WHO-javaslatról írtak, amelyekben szerintük „történtek előrelépések”. Ezek a javaslatok a mentális betegségek megelőzését, korai intervencióját célzó, lehetőleg fenntartható központok létrehozásáról, ezek szerepéről szólnak. Az államtitkárság szerint ezek megfeleltethetők a nagyjából ugyanebben az időszakban létrehozott Egészségfejlesztési Iroda-hálózatnak (EFI). Ez később a Norvég Alap, illetve további uniós források felhasználásával több projekt során bővült mentális egészségfejlesztési (LEK, lelki egészségközpont) funkcióval. Arról is írtak, hogy „az elmúlt időszakban európai uniós támogatásból több konstrukcióval segítették a szenvedélybetegségek megelőzését, illetve a mentális egészség fejlesztését”.
Adatínség
Wernigg Róbert szerint pszichiáterekből világszerte, így Magyarországon sincs elég, ezen belül gyermekpszichiáterekből hosszú évek óta alapvető hiány van. Sok ellátóhelyen okoz problémát az ápolóhiány, és az is érződik, hogy egyre kevesebb szakorvos dolgozik az állami ellátórendszerben. De hogy pontosan hányan vannak a pszichiáter szakorvosok az állami intézményekben, arról még a szakmai szervezeteknek sincsenek pontos adatai. Szakértői becslések szerint 700-800 körül lehet az állami ellátórendszerben dolgozó pszichiáterek száma.
A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke azt mondta, részletes kutatást akarnak készíteni arról, milyen helyzetben van az állami pszichiátriai ellátás, és ehhez össze is akarják gyűjteni az adatokat, amik jelenleg hiányosan állnak rendelkezésre. Még az érdekvédelmi szervezetek sem tudják pontosan felmérni, mennyire mély a pszichiátriai ellátás válsága, pontosan hány szakorvos hiányozhat a rendszerből, mert az erről szóló adatokat nem ők vezetik.
Márciusban az Elitmed.hu közérdekű adatigénylést adott be az Okfőnek, hogy az ellátórendszert bemutató nagyon fontos adatokról tájékoztatást kapjon. A főigazgatóság válaszából az derült ki, hogy gyakorlatilag nincsenek adataik arról, milyen helyzetben van a pszichiátriai ellátórendszer. Nincs nyilvántartásuk osztálymegszűnésekről és arról sem, hány osztály működik úgy, hogy nem teljesíti a minimumfeltételeket.
Pedig több forrásból is arról értesültünk, hogy Budapesten is van olyan pszichiátriai osztály, ahol rendszeresen nem pszichiáter ügyel, a fővároson kívül több osztályon pedig már évek óta ez a helyzet. Az Okfő mégis azt állítja, náluk erről nincsenek adatok. Ami talán még furcsább, hogy az Okfő arról sem vezet nyilvántartást, hogy 2024 eleje óta hány esetben, mennyi ideig, melyik intézményekbe kellett a pszichiátriai ellátáshoz kapcsolódóan orvosokat átvezényelni. Mindezt úgy, hogy maga a főigazgatóság kezdeményezi az átvezényléseket, ahogy ez történt a Nyírő OPAI esetében is idén februárban.
Az országos pszichiátriai ellátás egyik legnagyobb problémájáról, a szakorvoshiányról sincsenek pontos adatok. Álmos Péter, a MOK elnöke korábban azt mondta a Telexnek, hogy „alacsony minőségű, érdemi szakpolitikai döntések megalapozásához gyakorlatilag használhatatlan” az orvosnyilvántartás, ami húsz éve az állam kezében van. A nyilvánosan elérhető adatokból nem lehet megtudni, pontosan hol és milyen formában dolgozik, vagy például milyen aktív licencei vannak egy orvosnak.
Az Okfő utoljára 2024 végén közölt arról adatot, hogy hány pszichiáter szakorvos végezte el a kötelező szakorvosi továbbképzést. A főigazgatóság szerint akkor 1266 ilyen pszichiáter és 223 ilyen gyermek- vagy ifjúságpszichiáter volt. Ezekből az adatokból viszont egyáltalán nem derül ki az, hogy az állami ellátórendszerben hányan dolgoznak. A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint „ezek között lehetnek például nyugdíjasok, olyanok, akik más területen dolgoznak”, de sokan dolgozhatnak közülük a magánellátásban vagy külföldön is. A számokat torzíthatja az is, hogy lehet átfedés a felnőtt- és a gyerekpszichiáter továbbképzést teljesítők között.
Wernigg Róbert elmondta: pont az idei, példátlan szakmai összefogásnak köszönhetően derült ki 600 magyar pszichiáterről, hogy hol dolgozik, vagy dolgozik-e a szakmájában egyáltalán. Akik ugyanis aláírták a budapesti ügyeleti ellátásban részt vevő pszichiáterek mellett kiálló nyilatkozatot, a nevük mellett mindannyian feltüntették a munkahelyüket, vagy azt, hogy már nem dolgoznak pszichiáterként.
A szakemberhiányról is megkérdeztük a Belügyminisztériumot. Szerintük „a humánerőforrás tekintetében az érvényes működési nyilvántartással és kiemelt szakképesítéssel rendelkező személyek száma”, így például a pszichiáterek, gyerek- és ifjúságpszichiáterek, szakpszichológusok, terapeuták száma 2012 óta jelentősen nőtt. 2012-ben összesen 2845 ilyen ember volt, 2023-ban viszont már 4002. De hogy közülük hányan dolgoznak valóban az állami ellátásban, azt nem lehet tudni.
