MOK: A pszichiáterek elvárják, hogy Ézsi Robint azonnal menesszék a Nyírő OPAI éléről

Az állami pszichiátriai ellátás akut, azonnali beavatkozást igénylő és a krónikus, két évtizede mélyülő súlyos problémáiról tartott belső megbeszélést száz pszichiáter hétfőn este – tudta meg a Telex az egyeztetést kezdeményező Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökétől. Álmos Péter elmondta, két olyan problémát azonosítottak, amelyeket azonnal meg kell oldani.

• A pszichiáterek elvárása az, hogy Ézsi Robint azonnal menesszék a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) főigazgatói pozíciójából.
• A munkakörülmények javításával, akár külső szerződők bevonásával azt is rögtön meg kell oldania a kormánynak, hogy ne lehessen olyan pszichiátriai osztály a fővárosban, ahol nem pszichiáter szakorvosok ügyelnek. Jelenleg ugyanis ez a helyzet, ami Álmos Péter szerint „veszélyezteti a betegbiztonságot és a betegek jogait is”.

„A helyzet nyugvópontra akkor juthat, ha a kritikus helyzetben lévő országos szakintézmény élére új, a szakmából érkező, megbízott vezetőt jelölnek ki, amíg le nem zajlik egy korrekt pályázati folyamat” – mondta az orvosi kamara elnöke arról, miben egyeztek meg a hétfői megbeszélésen. Szerinte a Nyírő OPAI-ban kialakult vezetői válságról, ami miatt tömegesen hagyták ott az intézetet szakorvosok és más dolgozók, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) „cinikusan azt nyilatkozza, hogy az nem kitétel egyik kórházigazgatónál sem, hogy a szakmából jöjjön”.

Álmos Péter azt mondta, ez a kórházakra még igaz is, de az olyan országos intézeteket, mint a Nyírő OPAI, egytől egyig az adott szakma képviselői vezetik. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet pulmonológus, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetet kardiológus, az Országos Onkológiai Intézetet pedig onkológus vezeti, úgyhogy „sehol sem üzemorvos a vezető”. Azért van ez így, mert „ezek módszertani központok is, tehát ezek felelősek azért, hogy a szakma utánpótlását biztosítsák, vagy hogy – normál esetben – az irányelvek készítésében oroszlánrészt vállaljanak”. Az, hogy a Nyírő OPAI-t egy üzemorvos vezeti, aki „alapvetően nem érti, hogyan működik a pszichiátria, olyan utasításokat ad, ami szembemegy egy pszichiátriai intézet működési elveivel”, egyszerűen „lehetetlenné teszi, hogy módszertani központként működjön egy intézmény”.

A MOK elnöke szerint muszáj lenne kivizsgálni, levonni a megfelelő következtetéseket abból, hogy a dolgozók jelentős része távozott Ézsi Robin főigazgatóságának kezdete óta, ráadásul a folyamat egyre csak súlyosbodik. Azt mondta, ezt a kollektíva és a betegek iránt érzett felelősségvállalás is megkövetelné. Szerinte a Nyírő OPAI válságára sem az Okfőtől, sem az államtitkárságtól nem érkezett eddig megfelelő válasz, ehelyett inkább „létszámstopot próbálnak elrendelni, hogy az OPAI-ból ne mehessenek át más kórházba dolgozni a kollégák”, és a szőnyeg alá akarják söpörni a problémát az átvezénylésekkel, vagyis azzal, hogy „átrendelnek egyik kórházból a másikba pszichiátereket, hogy ott lássanak el ügyeleti feladatot”.

Már csak azért sem jelenthetnek megoldást az átvezénylések, mert az egész budapesti pszichiátriai ellátás súlyos problémákkal küzd. „Van olyan budapesti osztály, ahol nem pszichiáter szakorvosok ügyelnek, hanem belgyógyászok, fül-orr-gégészek.” A MOK elnöke szerint ez „minden szempontból veszélyezteti a betegbiztonságot, a betegek jogait.” Ézsi Robin menesztésén túl „ezt is azonnal meg kell oldani a munkakörülmények javításával, akár külső szerződők bevonásával, de ezt a tűzoltást el kell végeznie a kormányzatnak”.

A MOK elnöke beszélt arról is, hogy ha szükséges, hogyan tudnak nyomást gyakorolni a kormányra az azonnali, akut beavatkozást igénylő problémák megoldásában. Első körben az önként vállalt többletmunkát mondhatják fel a budapesti pszichiáterek. Sok osztályon havonta akár 6-7 ügyeletet is vállalnak az orvosok, miközben a munkáltató átlagosan havi két ügyeletnél többre nem kötelezheti az orvost. „Ha közösen, mindenki egyszerre lépi meg, hogy nem vállal többet ennél a kettőnél, akkor nem fogja tudni megoldani az ügyeleti ellátást az Okfő.” Ebben a helyzetben

olyan durva munkaszervezési eszközökhöz kellene nyúlnia az Okfőnek, ami tömeges felmondásokhoz vezetne.

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) január vége óta már többször tárgyalt a budapesti ellátás ügyében az Okfővel – tudtuk meg a társaság elnökétől, Wernigg Róberttől. A főigazgatóság felső vezetésével folytatott tárgyalások szerinte mindössze odáig jutottak el, hogy a lehetséges együttműködés kereteiről beszéljenek. Aztán az Okfő úgy döntött, megszakítják a tárgyalásokat. „Annak ellenére, hogy először nagyon támogató és pozitív hozzáállást tapasztaltunk, most úgy ítélték meg, hogy saját hatáskörben tudják kezelni az ellátási nehézségek kérdését” – mondta Wernigg Róbert. Elmondta ugyanakkor, hogy az MPT továbbra is kész tárgyalásos úton képviselni a szakmai szempontokat, ha erre van fogadókészség.

Az MPT elnöke azt mondta, az elnökségből többen is részt vettek megfigyelőként a hétfői, magyar pszichiáterek között zajlott megbeszélésen. Wernigg Róbert szerint tettek szakmai észrevételeket is, amelyek „arra irányultak, hogy a szakma egységét, a betegeink érdekeinek, a szakmánk érdekének a képviseletét mindenkor szem előtt kell tartani”. Wernigg Róbert arról egyelőre nem akart nyilatkozni, hogy az MPT álláspontja szerint is meneszteni kéne-e Ézsi Robint, mert még nem ismeri a többi elnökségi tag álláspontját. Ez majd csak akkor történhet meg, ha az MPT 2026 januárjában megszavazott elnöksége formálisan is megalakul, ez eddig nem történt meg. Annyit viszont elmondott, hogy „a személyi döntések nyilván annak a kezében vannak, aki kinevezte a menedzsmentet, és a személyi kérdések hozzájuk tartoznak”.

A Nyírő OPAI-ban kialakult válságra reagálva pénteken a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) is kiadott egy közleményt. „A munkáltatóval folyó tárgyalások jelenleg »zátonyra futottak«, így a konfliktus tovább éleződött” – írták a közleményben. A MOSZ szerint „a jelenlegi munkáltatási gyakorlat” miatt indult el „az orvosok számottevő elvándorlása az intézményből”. Emiatt a maradó orvosok munkaterhei „elviselhetetlen mértékben nőttek, és ez a betegbiztonságra is veszélyt jelent”. A munkáltatási feltételek és módszerek gyökeres változására van szükség, különben „az orvosok elvándorlása tovább folytatódik, ez pedig a Nyírő Gyula Kórház teljes összeomlásához vezethet” – írta a MOSZ.

Budapesten kívül még rosszabb

Álmos Péter szerint a Nyírő OPAI miatt került a felszínre az állami pszichiátriai ellátás válsága, ami viszont nemcsak a fővárost, hanem az egész országot érinti. A MOK egy korábbi közleményében azt írta, hogy „a magyar pszichiátriai ellátás a szemünk előtt zuhan a mélybe”.

„Ami Budapesten látszik, az a kisebb kórházakban már régóta zajlik.” A MOK elnöke azt mondta, hogy már egy évtizede folytak arról viták a szakmai társaság kongresszusán, hogy szabad-e működtetni egy olyan osztályt, ahol mindössze két orvos van, akik egymást váltva ügyelnek. „Na, ez az osztály azóta is működik, de most már csak egy állandó orvos van.”

A MOK elnöke azt mondta, a hétfői megbeszélésen egyeztettek a pszichiátriai ellátás nagyon súlyos, krónikus, több évtizedes, egyre mélyülő problémáiról. „Egyre kevesebb pszichiáter látja el a betegeket, egyre nagyobb a teher, egyre kevesebb az idő, egyre kevésbé adott a nyugodt munkavégzés lehetősége.”

Közben viszont még az érdekvédelmi szervezetek sem tudják pontosan felmérni, mennyire mély a pszichiátriai ellátás válsága, pontosan hány szakorvos hiányozhat a rendszerből, mert az erről szóló adatokat nem ők vezetik. A MOK elnöke szerint „katasztrofális, gyakorlatilag használhatatlan” az orvosnyilvántartás, ami húsz éve az állam kezében van. Az Okfő nyilvánosan elérhető adatbázisából például nem lehet megtudni, pontosan hol dolgozik, milyen licencei vannak egy orvosnak. „Alkalmatlan arra, hogy egy szakmai vagy földrajzi terület kibontakozó orvoshiányát előre jelezze.”

Wernigg Róbert egy nemrég megjelent kutatás miatt kikérte a számokat az Okfőtől, így tudta meg, hogy 2024 végén 1246 olyan pszichiátert tartottak nyilván Magyarországon, aki az előző ötéves továbbképzési ciklusban elvégezte a kötelező szakorvosi továbbképzést. Sok következtetést viszont ebből a számból szerinte nem lehet levonni, mert „ezek között lehetnek még inaktívak, például nyugdíjasok, lehetnek olyanok, akik más területen dolgoznak”, sokan pedig nem az állami, hanem a magánellátásban vannak. Gyerek- és ifjúságpszichiáterből 215-nek volt aktív működési nyilvántartása 2024-ben, de ez is félrevezető szám, mert „szintén nem derül ki belőle az állami ellátórendszerben dolgozó aktív gyermekpszichiáterek száma, illetve van olyan pszichiáter, aki egyben gyermekpszichiátria szakvizsgával is rendelkezik, tehát itt nem tudjuk pontosan, hogy ebből mennyi az átfedés”. Emiatt sürgető, hogy a valós számadatokról minél előbb reális felmérés készüljön.

Álmos Péter arról beszélt, olyan nagy az igény az ellátásra, hogy már a magánrendelések esetében is vannak fél-egy éves várólisták, az állami rendeléseken pedig már „egyre inkább a sürgősségi működés kerül előtérbe”. Sok helyen az orvosok nem tudnak olyan ellátást, például lelkiismeretes utánkövetést nyújtani, amit amúgy szakmai szempontból indokoltnak tartanának, és ez „borzasztó morális feszültséget jelent” nekik.

Pedig a magyaroknak hatalmas szükségük lenne a minőségi pszichiátriai ellátásra. Álmos Péter szerint a nyolcvanas évek óta az egész nyugati világban csökken az öngyilkosságok száma, ez alapvetően Magyarországon is így van, de itthon ebben három megtorpanás is volt. Az öngyilkosságok száma először a Bokros-csomag környékén, a kilencvenes években stagnált, másodszor a gazdasági világválság körül a kétezres években, a harmadik ilyen, az eddigi leghosszabb viszont 2019 óta tart. „Ez egy olyan mutató, amiben sok minden benne van.” Wernigg Róbert szerint „mindenképpen indokolt lenne a további csökkentés”, mert minden élet számít, egyébként az öngyilkosságok számában „az európai mezőnyben a korábbi jelentős csökkenés ellenére sajnos az élvonalban vagyunk”.

A szakmai szervezetek állításai miatt megkerestük az Okfőt. Azt írták, hogy a Nyírő OPAI főigazgatója „minden előírt feltételnek megfelelt”, amikor kinevezték az intézet élére. Szerintük a budapesti pszichiátriai ellátás „az ügyeleti és betegellátási rend a hatályos jogszabályoknak és szakmai protokolloknak megfelelően működik”, minden intézményben garantált „a betegek biztonságos, szakszerű ellátása”. Azt írták, az Okfő nyitott arra, hogy a szakmai szervezetekkel megvitassa az észrevételeket és javaslatokat.