Közelít a kétmilliós nézettséghez A szavazat ára című dokumentumfilm, amely szemléletesen mutatja be, hogyan tudják megfélemlítéssel és zsarolással megszerezni a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak szavazatát. Élelemmel, tízezressel, droggal, az áram kikapcsolásával, a gyerekük elvételének fenyegetésével. A számos elemében megrázó film megjelenése óta talán minden korábbinál jobban megélénkült a közbeszéd arról, mégis hogyan lehetne leleplezni és megakadályozni ezeket a visszaéléseket.
Már csak azért is, mert Bódi Mátyás 300-400 ezerre becsüli a szürke módszerekkel leszavaztatható választók, az akciócsoport tagjai pedig úgy hallották, hogy a rendszer működtetői 500 ezer vásárolt szavazatot tűztek ki célul április 12-re. A film készítői, a DE! Akcióközösség alapítói a film végén felhívást is közzétettek, hogy csatlakozzanak hozzájuk civilek, vállaljanak őrszemi feladatot a választáson. Az Akcióközösségükhöz eddig 1500-an jelentkeztek őrszemnek, ők olyan településekhez hasonló helyeken őrködnek majd csoportosan, amilyenek a filmben is szerepelnek.
Tiszta Szavazás
A Tiszta Szavazásnál nem őrszemeket toboroznak, a céljuk inkább az előzetes edukáció, és hogy utólag segítsenek bejelentést tenni a visszaélések elszenvedőinek vagy a szemtanúknak. Gutjahr Zsuzsanna, a szervezet koordinátora szerint a film megszólalói csak a jéghegy csúcsát jelentik. „A mélyszegénységben élők többsége nincs tisztában azzal, hogy a szavazat készpénzre vagy az ajándékcsomagra váltása visszaélésnek számít.
Vagy ha tudják is, hogy problémás eladni a szavazatukat, arról már nagyon kevesek tudnak, hogy ez Btk.-ba ütközik.”
A Tiszta Szavazás a 2022-es választás előtt alakult négy szervezet (Civil Kollégium Alapítvány, Political Capital, TASZ, aHang) összefogásával, akkor még azzal a céllal, hogy az érintett településeken monitorozzák az eseteket. A szavazat ára is ebből nőtte ki magát. A film készítői, köztük Tímár Áron őrszemeként Borsodban és Heves megyében bebizonyították, hogy az addig csak városi legendaként létező láncszavazás és szavazatvásárlás valóban nagy számban létezik. A Tiszta Szavazás civiljei az elmúlt időszakban számos élő és online workshopot tartottak három fő témában: a dezinformáció és határon túliak levélszavazata mellett a választási önvédelem kérdésében.
Gutjahr Zsuzsanna azt mondta, októbertől márciusig, Makótól Nyíregyházán át Salgótarjánig járták az országot, és a szigorúan pártsemleges összejöveteleken próbálták átadni a tudást, hogy az emberek hogyan tudják megvédeni a saját szavazatukat, hogyan ismerhetik fel és kerülhetik el, hogy megvásárolják, kizsarolják tőlük.
Rontott szavazat és virtuális X
A szürkezónás visszaélésekkel leginkább szürkezónás módszerekkel lehet felvenni a harcot, általában ezeket javasolják a TASZ és a civil aktivisták azoknak, akiket megfélemlítettek:
- bármire tettek is ígéretet korábban, egyedül lesznek a fülkében, és arra húzhatják az X-et, akire szeretnék;
- ha le is kell fotózniuk a szavazólapot, a kép elkészítése után, rontott szavazásra hivatkozva kérhetnek új szavazólapot a bizottságtól, amelyen már az akaratuk szerinti voks szerepelhet;
- ha a bizottságban olyan tag ül, aki miatt ez nem megvalósítható, még mindig marad pár trükk: egy kiradírozható toll használata vagy az a speciális telefonos applikáció, a Hamis X, amely az üres szavazólapról készült fotóra virtuális X-et tesz, a képet elmentve pedig be lehet azt mutatni a zsarolóknak;
- ha ismerősök készítettek fotókat a „helyesen kitöltött” szavazólapokról, ezeket egymással megosztva bemutathatják a csalónak;
- ha a fentiek egyike sem kivitelezhető, még mindig marad egy megoldás: a „helyesen kitöltött” szavazólap lefotózása után lehet érvényteleníteni is azt, például még egy X behúzásával.
Vannak olyan visszaélések is, amelyek szinte a szavazóbizottság orra előtt zajlanak. A szavazás titkosságának alapelve miatt a választóknak egyedül kell lenniük a fülkében, de az olvasási nehézséggel küzdő vagy fogyatékossággal élő szavazók igénybe vehetnek egy általuk megválasztott segítőt. Emellett, mivel a roma családok egy részében úgy tartják, hogy a nőnek valójában nincs szavazati joga, oda szavaz, ahova a férj, sok helyen elnézik, hogy a családok együtt, egy fülkében szavaznak. Ezeket a helyzeteket használják ki azok, akik erre hivatkozva akarják kontrollálni a szavazatok leadását. Az egyik megoldás ez ellen az lehet, ha a szavazatszámláló bizottság ellenzéki tagjai megkérik a választókat, hogy egyesével fáradjanak be a fülkébe.
Döbrentey Dániel, a TASZ választási jogásza szerint a bátrabb szavazók pedig mondhatják akár azt, hogy inkább a szavazatszámláló bizottság két tagjának segítségét kérik a rájuk kényszerített kísérő helyett. Ha viszont valaki nagyon fenyegetett helyzetben van, annak az aktivisták semmiképp sem javasolják a nyílt ellenállást. Különösen akkor, ha nincsenek helyben szövetségesei, és nincs jelen a média vagy segítő szervezetek. A megfigyelőknek is azt ajánlják, hogy ilyenkor körültekintően avatkozzanak be, hívjanak rendőrt vagy csak dokumentálják. „Az a budapesti értelmiségi, aki egy napra elment őrszemkedni, másnap már a pesti lakásában folytatja az életét, de
a megfélemlített szavazók másnap is ott fognak fölébredni”
– fogalmazott Gutjahr Zsuzsanna.
A Btk. vonatkozó paragrafusa szerint a választás rendje elleni bűncselekménybe ütközik, ha a választót jogellenesen befolyásolják. A Büntető törvénykönyv hosszasan sorolja a legsúlyosabb eseteket: az erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozást, a kényszerítést vagy megfélemlítést a szavazat megszerzéséért. Döbrentey Dániel szerint ezeket nevezhetjük mindközönségesen választási csalásnak. Közülük többre láttunk példát a filmben is: egyértelmű fenyegetésnek számít például, ha valakinek azt mondják, hogy elveszik tőle a gyerekét, vagy kirúgják a munkájából, ha nem a megfelelő pártra szavaz.
De nemcsak a szavazatvásárlás, a szavazat eladása is bűncselekmény. A két oldal morális megítélése persze merőben eltérő, hiszen ha valaki módszeresen, akár azt központilag szervezve szavazatokat vásárol, teljesen más eset, mintha egy végletes élethelyzetbe kényszerített ember olykor szó szerint a túléléséért fogad el egy kisebb összeget vagy más juttatást. A TASZ jogásza nem is tud arról, hogy szavazatot eladó személy kapott valaha büntetést Magyarországon – igaz, arról sem tud, hogy szavazatvásárló egyszer is rács mögé került volna. Holott az elmúlt időszakban számos esetben derült fény olyan ügyekre, amelyeket a törvény akár három év szabadságvesztéssel büntethetne.
Döbrentey Dániel szerint a választási visszaélések két irányból támadhatók. Az egyik a büntetőjogi irány, azaz ha valaki rendőrségi feljelentést tesz például vesztegetés vagy zsarolás miatt. Ez azonban elég limitált lehetőségeket jelent, a tévhittel ellentétben ugyanis nem eredményezhet új választást. Sőt, egy esetleges
elmarasztaló ítélet után a megválasztott jelöltet sem fosztják meg a mandátumától
amiatt, mert azt csalással szerezte. Legfeljebb a közügyektől való eltiltásra ad lehetőséget, ez esetben a jelölt a következő választáson nem indulhat.
A másik lehetőség a választásjogi jogorvoslat, amely nemcsak abban ad tágabb kereteket, hogy mi minősül jogsértőnek, de még fontosabb különbség, hogy el lehet érni vele egy megismételt választást is. Ha bárki visszaélést tapasztal, az elkövetéstől számított három napon belül a választási bizottsághoz fordulhat, amely ha megállapítja a jogsértést, megsemmisítheti a választás eredményét, és új választásra kötelezi az érintetteket. Ráadásul ez az eljárás jóval gyorsabb is.
„Míg egy 2022-ben elkövetett választási visszaélés miatt 3–5 év múlva várható jogerős ítélet egy büntetőeljárásban, addig a választási jogorvoslatok nagyon gyorsan megszületnek: az NVB-nek három napon belül döntenie kell.” A 2024-es önkormányzati választások után az NVB ítélete szerint hat településen is meg kellett ismételni a polgármester-választást a jogszabálysértések miatt, köztük Penészleken és Szegiben.
Döbrentey szerint a megismételt választás is csak akkor reális, ha szoros az eredmény és a bizonyított jogszerűtlenség érdemben befolyásolta a végeredményt. A jogász szerint ettől függetlenül a büntetőjogi és a választójogi út nem zárja ki egymást, azokon akár párhuzamosan is érdemes elindulni. Hivatalos személynek, például a szavazatszámláló bizottság tagjának pedig kötelező feljelentést tenni. És működik a TASZ forródrótja is, ahol bárki segítséget kérhet a választás praktikus tudnivalóiról, és arról, hogyan lehet jelenteni a visszaéléseket.
Megkérdeztük az ORFK-t is, a rendőrség készül-e április 12-ére olyan akciókkal, amelyek a választási visszaélések megfigyelését célozzák. Kérdésünkre azt írták: a „választási visszaélés” törvényi tényállása nincs a Büntető törvénykönyvben, általánosságban így azt javasolják az állampolgárnak, hogy ha úgy érzik, bűncselekmény áldozatává váltak, tegyenek feljelentést a rendőrségen. Ezt megtehetik személyesen, a rendőrség oldalán és a 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámon.
A nyilvánosság, mint visszatartó erő
Hogy a civil megfigyelői jelenlétnek önmagában van visszatartó ereje, az már a Tiszta Szavazás 2022-es akcióiból is kiderült, vagy amikor Pikó András szervezett „pilot őrszemakciókat” a VIII. kerületben. Most, hogy a nyilvánosságban még erőteljesebben jelenik meg ez a téma, a megfigyelők feltehetően kevésbé hatnak majd meglepetésszerűen a településeken, és a visszaélések intézői, a polgármesterek vagy az önkormányzatok munkatársai is készülhetnek rájuk. A szerepük így sem lesz elhanyagolható.
A DE! Akcióközösség őrszemei két turnusra osztva járják majd a településeket, az első szombat estétől vasárnap délig, a második vasárnap déltől a szavazás estéjéig dolgozik majd, az egyes csoportokat egy vezető koordinálja. Vasárnap lényegében egy egész nap streamelik az eseményeket, a megfigyelők kamerával rögzítik a gyanús történéseket, a megvágott felvételeket pedig közzéteszik a weboldalukon. Az őrszemek két feladatot töltenek be a terepen: egyrészt a jelenlétükkel elriaszthatják a csalókat, másrészt, ha gyanús tevékenységet észlelnek, jelzik és dokumentálják. Alapszabályuk, hogy mindössze bizonyítékokat gyűjthetnek, de nem avatkozhatnak be, mivel nincsenek hatósági jogköreik. Kerülniük kell a konfliktust, és erőszakmentesen kell kommunikálniuk.
Gutjahr Zsuzsanna szerint a média jelenléte is lényeges, már az előző országgyűlési választás előtt is hangsúlyozták, hogy a sajtó a szavazóhelyiségben is felvételeket készíthet, ott pedig az esetek rögzítésén túl a jelenlétükkel is korlátozhatják a visszaéléseket. Szerinte a nyilvánosság előtt sokan cikinek érezhetik azt ügyletek lebonyolítását, ezért így inkább nem vesznek részt bennük. A nyilvánosság erejét Tiszabura esete is mutatta, ahol a Telex operatőrének azt is sikerült videóra vennie, amint valaki ezreseket ad át egy szavazónak. A koordinátor szerint a mostani választáson az országos és a vidéki sajtó is nagyobb számban lesz jelen, a dokumentált eseteket pedig ők is feltöltik a Tiszta Szavazás oldalára, majd továbbküldik a sajtólistákra.
Mi várható most a terepen?
2022-ben több szegregátumban roma szervezetekkel együtt szerveztek főzéseket vagy más összejöveteleket, Gutjahr Zsuzsanna szerint ilyenkor roma aktivisták bevonásával beszélgettek a helyiekkel a témáról. Szerinte azóta rosszabbak lettek a körülmények, intenzívebben jelen van a kristály nevű drog, vagyis még nehezebb terepeken dolgoznak majd a civilek. A TASZ jogászával együtt úgy látják, vélhetően a csalók is alkalmazkodnak a nagyobb megfigyelői jelenléthez, és keresik a kreatívabb megoldásokat. Gutjahr szerint előfordulhat, hogy az őrszemek nem is feltétlenül lesznek szemtanúk. „Erre érdemes előre felkészülni, hogy ne legyenek végül csalódottak, mint a húszezer szavazatszámláló ’22-ben, akik a választás tisztaságát ellenőrizték az ország minden táján, de mivel a visszaélések nem a szavazóhelyiségben zajlottak, így többnyire nem tapasztaltak semmi törvénytelent.”
A koordinátor szerint azt is muszáj hangsúlyozni, hogy a most végigvett trükkök és eszközök legfeljebb a szavazatát védik meg a kiszolgáltatott embereknek, azt nem oldják meg, hogy ne éljenek további fenyegetettségben. „Ez hosszú évek módszeres munkája lesz, és bárki is nyeri a választást, a közösségfejlesztőknek és a terepen dolgozóknak nagyon sok dolga lesz április 13-a után.”
Többször kerestük a Tisza Pártot is, ők készülnek-e valamilyen akcióval a visszaélések megfigyelésére, egyelőre nem kaptunk választ tőlük.
