Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője volt a Telex 2026 című választási műsorának vendége csütörtök délelőtt. Róna elmondta, idén az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók száma is rekordot döntött, ami szerinte egyértelműen azt jelenti, hogy sokkal több fiatal fog szavazni, és az ellenzéki aktivitás is nagyobb lehet. A 21 Kutatóközpont friss kutatásáról is szó volt a műsorban, ebből leegyszerűsítve az olvasható ki, hogy a választás után az ország fele nagyon frusztrált lesz, így akárki is nyer majd, szükség lehet az árkok betemetésére. Róna beszélt az MKKP jelöltjeinek visszaléptetéséről, valamint arról is, hogy szerinte a Fidesz túl gyakran rángatta a kormányt a kampányban, ezért sem mentek át annyira hatékonyan az üzeneteik.
A műsorban elsőként az átjelentkezésről volt szó, amelyet ma 16 óráig lehet megtenni, Róna erről azt mondta, fontos időben megtenni, mert ha elmarad, elképzelhető, hogy az illető aztán emiatt nem fog elmenni szavazni, mert az egész napja elmenne azzal, hogy mondjuk hazautazzon Szegedre. Mint mondta, idén a külképviseleteken jelentkezők és az átjelentkezők száma is rekordot döntött, ráadásul mindkét esetben szignifikáns a növekedés, és a mai napon ez még tovább nőhet, hiszen az emberek ezeket is szeretik az utolsó pillanatra hagyni. Róna szerint ez az ellenzéki szavazatok számát dobhatja meg, mert mindkét csoportra igaz, hogy
jellemzően fiatalabb, legalább szakmunkás végzettséggel, de inkább érettségivel vagy diplomával rendelkező, tájékozottabb emberek.
Az elemző kiemelte, hogy az átjelentkezők négy éve 157 ezren voltak, most már több mint 210 ezren, ami a 2018-ban jegyzett 200 ezres számnál is nagyobb, a levélben szavazók száma pedig az Egyesült Királyságban van, ahol megduplázódott. Szerinte ellenzéki szempontból ez biztató lehet, egyértelműen magasabb ellenzéki aktivitást mutatnak ezek a számok. Az is tény szerinte, hogy sokkal több fiatal fog szavazni most, nemcsak a kutatások alapján, hanem a valasztas.hu adataiból is ez látszik, hiszen ha több az átjelentkező, akik nagyrészt fiatalok, akkor nehéz elképzelni, hogy ne mennének el nagyobb számban szavazni. Ez szerinte arra utalhat, hogy most jobban érdekelheti őket a dolog, mint négy éve.
Négy éve a lakosság 70 százalék ment el szavazni, és Róna azt saccolja, hogy a 30 év alattiaknak 50-55 százaléka mehetett el akkor szavazni, mert minden kutatás azt mutatta, hogy itt alacsonyabb volt az aktivitás. Most úgy tűnik, nem lesz alacsonyabb, ha pedig ugyanolyan mértékben nőne a fiatalok részvétele, mint az átjelentkezők száma, az komoly, 40 százalékos növekedést jelentene. Az átjelentkezők és a külképviseleteken voksolók szavazatai a választás napján nem fognak majd látszódni, de ha lesznek szoros körzetek, akkor később meg tudják fordítani őket, ahogy az négy éve Vajda Zoltán körzetében, a Budapest 13. számú OEVK-ban is történt.
Arra a felvetésre, hogy jelenthet-e a kormány részéről trükközést, hogy az átjelentkezés határideje tíz nappal a választás előtt van, Róna azt mondta, négy éve ugyanez volt az átjelentkezés határideje, mint idén – szerinte ha a kormány el akarta volna rettenteni az embereket a szavazástól, akkor még előrébb vitték volna a határidőt. Ahol szándékosságot lát, az a külképviselet, ott szerinte tény, hogy elrettentés van, a magyar szavazók négy, míg a románok például több mint száz helyen szavazhatnak az Egyesült Királyságban. De az Egyesült Államok is jó példa, ha valaki olyan helyen lakik, ahol messze van tőle a konzulátus, akkor repülőre kell ülnie, egy-két napja is elmehet a szavazásra. Róna szerint
egészen biztos, hogy ez tudatos, hiszen a kormánynak kevés pénzbe kerülne, és törvényi, adminisztratív akadálya sem lenne annak, hogy növeljék a külképviseletek számát.
Ide kapcsolódik még az is, hogy Róna később arról beszélt, szerinte az történik most a választás előtti hetekben, hogy olyanok is elkezdenek beszélni a politikáról, akik eddig nem. Itt pedig egy korábbi, a karácsonyi időszak előtt készült kutatásuk szerint arról van szó, hogy főleg a Tisza átlagban képzettebb, fiatalabb, tudatosabb, tájékozottabb, politikailag motiváltabb szimpatizánsai próbálják meggyőzni a párt nélküli vagy fideszes rokonaikat, ismerőseiket – utóbbiak pedig átlagban pont az ellentéteik, idősebbek, kevésbé iskolázottak, kevésbé lelkesek. Szerinte emiatt egy ilyen beszélgetésben a Tisza nagyobb esélyekkel indul, ráadásul terepen is nagyon aktív, emiatt lehet, hogy előnyt tudtak kovácsolni maguknak.
Ugyancsak itt érdemes megemlíteni, hogy az alapfokú végzettségűek között elsöprő a Fidesz előnye, 50-55 százalék körül van a Fidesz, 15 körül a Tisza, és itt szokott felmerülni a szavazatvásárlás is, amivel A szavazat ára című dokumentumfilm is foglalkozott nemrég. Róna azt mondta, törekednek arra, hogy az ő kutatásaik ebben a csoportban is reprezentatívak legyenek, így bár nyilván lehet olyan, hogy nem tudnak minden ilyen megfélemlített, kényszerített embert belevenni, nem gondolja, hogy a kutatásuk teljesen vak lenne erre a jelenségre, és nem érzi, hogy 600 ezer szavazatot egy az egyben oda lehetne adni a Fidesznek, amit mondanak az emberek erről a rétegről.
Visszatérve a kampányra Róna szerint négy éve az látszott, hogy a Fidesz tudott fokozatosan javulni, most ez nem látszik, sőt mostanra egyértelműen a Tisza javára billent el az állás. Ennek oka lehet, hogy a gazdaság most rosszabb állapotban van, nincs akkora osztogatás, mint négy éve, és a Fidesznek elérési problémái is vannak, mert be lettek tiltva a politikai hirdetések, Facebookon nem tudnak már olyan jól targetálni a politika iránt nem érdeklődőkre, mint eddig, a KESMA lapjait pedig ők nem fogják maguktól olvasni. Róna szerint annak a néhány milliárdnak, amit a Fidesz elköltött volna hirdetésekre, jól látszik a hiánya, a gazdasági láb mellett most az elérési láb is hiányzik a Fidesz kampányából.
Így szerinte nehéz dicsérni a Fidesz kampányát, hiszen még mindig kétségtelenül nekik van erőforrástöbbletük, de mint mondta, továbbra sem kijelenthető, hogy eldőlt volna a dolog.
A 21 Kutatóközpont frissen megjelent, a Telex által megrendelt kutatására áttérve Róna először is elismételte az eredményeket. Ebből nagyjából azt lehetett kiolvasni, hogy a Tisza szavazóinak jelentős része nem tudja elképzelni, hogy a Fidesz csalás nélkül győzhet, ami fordítva kevésbé jelenik meg, azt viszont a Fidesz és a Tisza szavazóinak nagyon jelentős része gondolja, hogy ha az ellenfél nyerne, az elviselhetetlenül rossz következményekkel járna az országra nézve. A kutató szerint az, hogy a Fidesz szavazói kevésbé gondolják, hogy a Tisza elcsalná a választást, abból eredhet, hogy a Fidesz van hatalmon, a teljes államigazgatást ők nevezték ki.
Szerinte leegyszerűsítve az a helyzet, hogy a választás után a fél ország nagyon frusztrált lesz, az pedig nem túl jó, hogy az ország fele úgy él az országban, hogy ilyen rossz lelki állapotban van. Róna reméli, hogy akárki is nyer, megpróbálja meggyőzni a másik felet, hogy erre nincs szükség. Esélye szerinte a Tiszának és a Fidesznek is van erre, de fontos kérdés, hogy a célok hierarchiájában ez hol fog majd elhelyezkedni. Az mindenesetre szerinte fontos, hogy az egyik fél elismerje a másik fájdalmát – ilyen volt, mikor Debrecenben baltával üldöztek egy tiszás aktivistát, és megszólalt a debreceni polgármester, hogy ez helytelen, vagy amikor Magyar az országjárásán Zelenszkij mondásával szemben megvédte Orbánt.
Arra a kérdésre, hogy bármi meg tudná-e még ingatni a tiszás szavazókat, azt mondta, elképzelni is nehéz olyan ügyet, amitől az ő eltökéltségük megtörne, pont azért is, mert a Tisza szavazók nagy része a saját kutatásuk szerint is azt gondolja, hogy elviselhetetlen lenne, ha a Fidesz győzne, amit jelen esetben úgy lehet megakadályozni, ha a Tiszára szavaznak. Itt lehet kiemelni az elmúlt hónap eseményeit, élükön a Direkt36 cikke után kirobbant titkosszolgálati botrányt, ami logikusan a fideszes szavazókat ingathatná meg, de szerinte a Szabó Bence-ügy konkrétan nem befolyásolta az állást, erre is megvolt a Fidesz saját narratívája.
Azt ugyanakkor kiemelte mint sokatmondó adatot, hogy míg a kormányzati videót elindították durván 200 ezren, a Direkt36-os videó 2 millió fölött van, a Partizán interjúja és a 444 videója Gundalffal pedig 1 millió fölött. Róna szerint ha lennének még politikai Facebook-hirdetések, akkor ez az egész nem így nézne ki, ebből is látszik, hogy ez hiányzik a Fidesznek. Róna azt is mondta, hogy minél alaposabban megnézi az ember a kormány videóját, annál több kérdés merül fel vele kapcsolatban, és a politikát nem követő embereknek nem is érdekes ez az ügy, sokkal inkább betalálhat náluk a kormányzati kampánytémák közül, hogy a Tisza adót fog emelni, és megnő a rezsiszámla – függetlenül attól, hogy ez igaz vagy sem.
Azt, hogy a Fidesz miért csinálja mégis így, szerinte tőlük kell megkérdezni. Ő egy kicsit azt látja, hogy rángatják a kormányt, megpróbálják valamivel támadni Magyar Pétert, nem sikerül, akkor megpróbálják mással, és így tovább. Pedig lehet, hogy pont azért nem működik, mert ennyiszer rántották el a kormányt. Magyar a fideszes kommunikáció szerint már mindenkinek volt az ügynöke, és akkor ehhez jön még a magánélete, hogy tőzsdespekuláns és hogy inkompetens is szerintük. Azt is mondják, hogy „ezek ugyanazok”, ami utóbbinak ellent is mond, meg a valóságnak sem felel meg szerinte. Mint mondta,
a kampányban az a célszerű tervezés, hogy az ellenfelednek azonosítod a gyenge pontját, és azzal támadod végig, mert az a hatékony – ez most kevésbé történik meg, ami hozzájárulhat a Fidesz gyengüléséhez.
A beszélgetés során két kisebb közjáték is volt, az egyik, hogy a párhuzamosan zajló kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy a közvélemény-kutatói szakma halott. Róna erre azt mondta, szerinte nem lehet eltemetni egy teljes szakmát az alapján, hogy valaki hülyeséget mond, ahogy a taxisokra sem lehet azt mondani, hogy ha valaki szabályt szegett, akkor az egész taxis szakma halott. A másik menet közben felmerülő téma az volt, hogy a Kétfarkú Kutya Párt három kerületben visszalépett – Róna erről azt mondta, hogy ez a három választókerület tényleg nagyon fontos, akár az abszolút többségről is dönthetnek.
Az, hogy minden napra jut egy ilyen, szerinte jó visszaigazolás a Tiszának, orientálhatja a választókat is, hogy ez egy olyan párt, aminek a javára érdemes lehet visszalépni. Róna nem lepődne meg, különösen a DK esetében, ha lennének még visszalépések – az MKKP ezzel most 75 képviselőn áll, így nincs már túl nagy mozgástere, ha nem akarja borítani a listáját, amihez ugye 71 jelöltre van szükség, és 72-t biztosan érdemes megtartani hozzá a biztonság kedvéért. Róna arról is beszélt, hogy a DK eddigi visszalépői között voltak olyan önkormányzati szereplők, akik inkább az önkormányzati munkához voltak hűek, nem a párthoz, ezt tekinthetik inkább a jövőre nézve fontosnak.
