A HVG megszerzett egy tervet, amiben a magánegészségügy átalakításán ötletelt az Orbán-kormány
Az Orbán-kormány 2020-ban egy 352 millió forint közpénzből készült, de végül a fiókba került tanulmányt készíttetett az egészségügy reformjáról, aminek tartalmát nem ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság, mert a Belügyminisztérium 2030-ig titkosította a dokumentumot, arra hivatkozva, hogy az döntés-előkészítő adatokat tartalmaz. A Boston Consulting Group (BCG) által készített tervezetben a szakrendelők és a kórházak számának drasztikus csökkentése, idősgondozási központokká átalakított intézmények és a háziorvosi rendszer teljes átszabása is szerepelt.
Azonban nagyjából fél évvel később, 2021. február-április táján a BCG egy újabb, kifejezetten a magánegészségügyi szektor átalakításáról szóló javaslatot is készített a kormánynak – tudta meg a HVG. Azt nem tudni, hogy mennyiért. A lapnak egy, az ügyre rálátó forrás elmondta, hogy a 2021-es tervezet ennél kisebb, de külön megbízási díjért készült.
A javaslatot 2021 áprilisában a felsőoktatásért is felelős Információs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) prezentálta a BCG, és a tanulmány fedlapján is az ITM logója látható – írta a HVG. A lap közölte, hogy hiába kereste meg az érintettet, hogy kiderüljön, pontosan melyik szerven keresztül rendelték meg az újabb tanulmányt a nemzetközi tanácsadó cégtől, milyen feltételekkel és mennyit fizettek érte közpénzből. Az első tanulmányt megrendelő Belügyminisztérium egyetlen mondatban reagált, eszerint „a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága nem illetékes” a kérdések megválaszolásában.
A tanulmány azzal foglalkozik, hogyan lehetne úgy összehangolni az állami és a magánegészségügy működését, hogy mindenki jól járjon. Az egyik javaslat az volt, hogy egy-egy kiválasztott területen, ahol az állam nem tud megfelelő szolgáltatást nyújtani a lakosság szükségleteinek fedezésére, a magánszolgáltatók is biztosíthassanak közfinanszírozott ellátást. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint ezzel meg lehetett volna szüntetni a hosszú várólistákat.
A tervezetben szerepelt egy új kiegészítő biztosítás, a Kiegészítő Egészségbiztosítási Rendszer (KEB), amelyet a munkáltatóknak kellett volna fizetniük minden egyes dolgozójuk után – írta a HVG. A munkáltatóknak évente munkavállalónként 66 ezer forintot kellett volna fizetnie „KEB-költség” címén.
