A Boston Consulting szakértője elárulta, miért titkos a magyar egészségügy átalakításáról szóló tanulmány

Ennyi orvos és ennyi szakszemélyzet ennyi betegre nem elég Magyarországon – mondta egy szerda esti rendezvényen Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) egészségügyi szakértője. Ez a cég volt az, ami 2020-ban átfogó tanulmányt készített Pintér Sándor belügyminiszternek a magyar egészségügy átalakításáról. A tanulmányt tíz évre titkosították, de a jelek szerint ez az anyag most egyfajta sorvezetőként szolgál az egészségügy éppen zajló átalakításához. Újlaki a beszélgetésen kifejtette, szerinte miért nem lenne jó, ha nyilvános lenne a tanulmányuk.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által szervezett beszélgetés elsőre több ok miatt is érdekesnek mutatkozott, de aztán nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mindenki odavárta Takács Péter egészségügyi államtitkárt egy nappal azután, hogy a parlament Fidesz–KDNP-s többsége igazi mélyütést vitt be a kormánnyal hadakozó Magyar Orvosi Kamarának, és 24 óra leforgása alatt eltörölte a kötelező kamarai tagságot. Takács Péter jó politikai érzékét bebizonyítva nem jött el a beszélgetésre. A helyére Kincses Gyula, a MOK elnöke ült, aki viszont rögtön a rendezvény elején leszögezte, hogy a kormány és a kamara közötti harcról nem kíván beszélni, ő most egészségügyi közgazdászként van jelen.

Kincses és Závecz Tibor közvélemény-kutató mellett viszont ott volt Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group közép- és kelet-európai projektvezető egészségügyi szakértője. Ő annak a tanácsadó cégnek a képviselője, amelytől Pintér Sándor belügyminiszter 2020-ban egy 1000 oldalas reformdokumentumot rendelt meg a magyar egészségügy helyzetéről és lehetséges átalakításáról. Ez eddig szépen is hangzik, ám

a 270 millió forintba kerülő tanulmányt arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó, tíz évre titkosították.

Újlaki Ákos a beszélgetésen végig nagyon óvatosan fogalmazott, és igyekezett kerülni minden aktuálpolitikai megnyilvánulást. Annyit azért elárult, miért kellett titkosítani az anyagot. A válasza szerint azért, mert a magyar egészségügyben túl sok érdek van jelen, és ahol sok érdek sérülhet, ott nem lehet változtatni a fennálló viszonyokon, az ilyen kezdeményezéseket az ágazat szereplői a csírájában megölnék.

Újlaki nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt mondta: az egészségügyi reformok ott sikerülnek, ahol van egy erős szabályozó kéz, ami beváltja az ígéreteit, és vállalja a felelősséget a lépéseiért.

Ha túl sok kompromisszumot kell kötni, akkor a reformból káosz lesz.

Jól mutatja Újlaki határozott tartózkodását a politikától, hogy amikor Danó Anna újságíró, a beszélgetés moderátora azt kérdezte tőle, hogy akkor ezek szerint Magyarországon a kormány jól csinálja-e az egészségügy átalakítását, a szakértő erre nem kívánt válaszolni.

A világ egyik meghatározó tanácsadó cége, a Boston Consulting Group a privát szektorban, a közszférában és a nonprofit szektorban is dolgozik, ezek közül csak egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése és a javaslattétel a döntéshozóknak. Újlaki azt mondta, Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgoztak. Míg nyugaton az átalakításoknál elsősorban az a szempont, hogy több pénzzel, esetleg több orvossal hogyan lehet javítani a működést, addig a kelet-közép-európai egészségügyi rendszereket a hiány jellemzi: kevés a pénz, kevés az orvos, kevés az ápoló.

A magyar egészségügyi rendszer átalakításának az origójában is a hiány van, „kijelenthetjük, hogy ennyi orvos és ennyi szakszemélyzet ennyi betegre nem elég”

– mondta Újlaki. Az előadások után a Telex több kérdést is feltett a BCG szakértőjének. Szerettük volna megtudni, hogy mit javasolt a cég a kormánynak a helyzet megoldására. Vajon amit most látunk a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításánál vagy a kórházak faladatainak átszervezésénél, az már az-e, ami a tanácsadó cég javaslataiból következik, tehát hogy hogyan lássunk el ugyanannyi beteget kevés orvossal és ápolóval. És vajon mit lehet majd kezdeni azokkal a betegekkel, akik az átszervezések miatt esetleg nem kapnak időben megfelelő orvosi ellátást?

Újlaki itt is nagyon diplomatikus volt. Egyetértőleg megismételte az orvosi kamara elnökének korábbi megállapítását, amely szerint ebben a struktúrában ennyi beteg mellett kevés az orvos. A helyzet kezelésére több megoldás is kínálkozik:

• Legyen kevesebb kórház? Vissza lehet vágni a túlméretezett vagy mostanra kiüresedett infrastruktúrát. (Takács Péter egészségügyi államtitkár nemrég egy konferencián azt mondta: túl sok ágy van Magyarországon, a kórházak 30 százaléka üres.)
• Legyen kevesebb beteg? Meg lehet győzni a betegek egy részét, hogy ők nem igazán betegek, vagy legalábbis nem szorulnak magas szintű orvosi ellátásra, a bajaik egy része otthoni ápolás mellett meggyógyul. Persze a beteg szubjektív módon betegnek érzi magát, és van, aki azt gondolja, alanyi joga van arra, hogy éjjel azonnal megvizsgálják és akár meg is operálják.
• Legyen több orvos? Ez sok pénzbe kerül, de ez is egy járható út lehet (ezt jellemzően a gazdaságilag erős országok, az Egyesült Királyság, Németország vagy a skandináv országok tudják megtenni).

„Mi az, amit egyébként a BCG gondol alapvetően a magyar rendszerről? Az az, hogy alapvetően ebben a három pontban konfrontálódni kell” – válaszolt ezután meglepően konkrétan Újlaki.

A magyar kórházakban a munkaszervezés pocsék, mondta, pedig a hosszú sorokat ezzel meg lehet szüntetni. Nagyon fontos a megfelelő finanszírozási modell megtalálása is, amiről sokféle kreatív ötlet van, de ha ezt rosszul választjuk meg, akkor úgy mennek el masszív százmilliárdok, hogy abból a beteg semmit nem érzékel, és az egészségben eltöltött életévek száma sem javul Magyarországon.

Kevés a háziorvos, folytatta a problémák felsorolását, aminek az egyik megoldása szerinte az, hogy ezt a szakmát „szexivé kell tenni”, de ez nem is mindig pénzkérdés. Itt is megoldás egyébként Újlaki szerint a centralizálás, a háziorvosok praxisközösségbe szervezése például, amivel az addig magányosan dolgozó orvos is egy közösség részének fogja érezni magát egy mikrorégióban.

A Telexnek arra a kérdésére, hogy mi lesz, ha betegek halnak meg a kórházak vagy a háziorvosi ügyeleti rendszer átszervezése miatt, Újlaki azzal felelt, hogy

„biztosan el lehet rontani még jobban ezt is, de ettől rosszabbat szerintem nehéz lesz kitalálni”.

Ha valamiből kevés van, akkor nemcsak az egészségügyben szoktak központosítani, ezt teszik például kiskereskedelmi cégek is, mondta a BCG szakértője. Azok is tudatosan úgy helyezik el üzleteiket a térképen, hogy az emberek tíz percen belül el tudjanak menni valamelyik boltjukba. Az egészségügyben is ez a cél, a sürgős eseteket természetesen megfelelő szervezéssel a mentőszolgálatnak kell gyorsan ellátnia.