„Csak nem nyer még egyszer a Fidesz” vs. „a Tisza sem lesz jobb” – elsőszavazók az első választásukról
Mihály elsőéves egyetemista. Nagyjából két éve követi aktívabban a közéletet, és annak ellenére szavaz majd a Tiszára, hogy sok mindenben nem ért velük egyet. Szerinte viszont most „ez az egyetlen esélyünk”. „Reményteli vagyok – csak nem nyer még egyszer a Fidesz! Mert akkor még jobban ráfordulnak majd egy autokratikus rendszerre.
A családom azt mondja, ha nyer a Fidesz, elmegyünk innen, de én jobban örülnék, ha itt maradhatnánk, mert szeretem a barátnőmet és az egyetemet.”
Mihály szerint a környezetében lévő fiatalok többsége azzal megy majd el szavazni, hogy „bárki jöjjön, csak ne a Fidesz”, mások viszont pont arra hivatkozva maradnának távol, hogy „a Tisza sem lesz jobb”. Kicsit ő is tart attól, miket csinál majd Magyar Péter pártja, ha hatalomra kerül, de szerinte most az a fontos, hogy a rendszerváltás megtörténjen.
A miskolci gimnazista Ádám a 2024-es választás idején döntötte el, hogy mire meglesz a szavazati joga, melyik pártra fog voksolni. A jelenlegi politikai helyzetet nagyon érdekesnek tartja, és az a megérzése, hogy „rendszerváltás” lesz áprilisban.
„Azért megyek el szavazni, mert valaki egyszer azt mondta, ha nem megyek, azzal a Fideszre szavazok” – ezt már az elsőéves debreceni egyetemista Zsófi mondta, akit amúgy nem nagyon érdekel a politika, mert nehezen tudja eldönteni, „mi igaz és mi nem abból, amivel a politikusok vádolják egymást”.
Mindhárom fiatal az idei országgyűlési választás előtt érte el a szavazókorúságot, így elsőválasztónak minősülnek. Elsőválasztók ezúttal azok lesznek, akik 2026. április 12-ig betöltik a 18. életévüket, de még nem szavazhattak az előző önkormányzati és európai parlamenti választáson, ami 2024. június 9-én volt.
Ők azok, akik 2-4 éves koruk óta az Orbán-kormányok alatt élnek.
A Nemzeti Választási Iroda kérdésünkre elárulta: ezúttal 181 280 magyar fiatal adhatja le életében először a voksát.
A fiataloknál valami megváltozott
Kérdés viszont, hogy leadja-e, ugyanis számos kutatás bizonyítja, hogy a fiatalok az egyik leginkább apolitikus csoport Magyarországon. Legalábbis egy 2021-es kutatás szerint a visegrádi országok régiójában a magyar fiatalok voltak a leginkább passzívak politikailag, ami többek között amiatt volt, hogy úgy érezték, a politikában senki nem képviseli az érdekeiket, és az Orbán-rendszer súlyos demokráciaproblémáit is érzékelték.
Négy éve az IDEA Intézet választás előtti, online kérdőíves megkérdezésen alapuló kutatásában résztvevő fiatalok harmada válaszolta azt, hogy egyáltalán nem érdekli a választás, 53 százalék jelölte meg, hogy tervez szavazni, 14 százalék pedig nem tartotta kizártnak, hogy voksol. Ezek jóval alacsonyabb arányok a szavazásra jogosult népesség akkori részvételi szándékához képest. Pedig a kutatásból az is kiderült, hogy ha 2022-ben az elsőválasztókon múlott volna, nem a Fidesz, hanem az ellenzék nyeri a választást kétharmaddal.
Mostanra azonban valami nagyon megváltozott. A 21 Kutatóközpont márciusban már azt mérte: a 18 és 29 év közöttiek 84 százaléka mondta azt magáról, hogy biztos szavazó, ami megegyezik az idősebb korosztály választási hajlandóságával. És hogy a politika közelebb került a fiatalokhoz, azt többek között a tavaly nyári fesztiválszezon is bizonyította: a koncertek jelentős részén zúgott a „mocskos Fidesz”. Másrészt Magyar Péter országjárásán is meglepően sok tinédzsert és fiatalt lehet látni.
A hangulatot a közvélemény-kutatások is visszaigazolták: mikor a Medián idei februári mérésében 20 százalékpontos Tisza-előnyt (55:35) mutatott a Fidesszel szemben, a 18–29-es korosztályban már-már megalázó volt a különbség a kormánypárt számára. E szerint a fiatalok 67 százaléka a Tiszát támogatná, és csak 8 százalék húzná az ikszet a Fideszre.
„Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy engem is Magyar Péter első Partizán-interjúja húzott be igazán a politikába. Azelőtt itt nyuggerpolitizálás zajlott, és ezen nem feltétlenül azt értem, hogy Magyar Péter korban közelebb áll hozzánk. Hanem hogy a politika egyszerűen könnyebben követhetővé vált számunkra” – mondta a 20 éves Zsombor.
De több olyan elsőszavazóval is beszéltünk, akik azt mondták, annak ellenére, hogy nem mozgatja meg őket a belpolitika, úgy gondolják, ott a helyük április második vasárnapján. A 19 éves, végzős budapesti gimnazista Dóra is így tesz, aki szerint ahhoz képest, hogy különösebben nem politikus alkat, elsősorban azért megy el szavazni, mert szerinte „most tényleg van lehetőség a változásra”.
Fidesz: Fiatalok, a jövőtök most formálódik
Alexandra már dolgozik, ő a Fideszre fog szavazni. Ő hivatalosan már nem számít elsőszavazónak, mert a 2024-es önkormányzati választásra éppen elérte a nagykorúságot, országgyűlésin viszont most voksol majd először. Alexandra szerint bár Magyar Péter könnyebben eléri a fiatalokat, ezek csak ígéretek, ő továbbra is a Fideszt tartja biztosabb választásnak. Sokra értékeli, hogy a Fidesz-kormányok alatt lett ingyenes a felsőoktatás, és a lakásvásárlás támogatását is jó dolognak tartja. Száz százalékosan viszont egyik párttal sem tud azonosulni, szerinte mindkét oldalon van bőven probléma, és azokat is teljesen megérti, akik a Tisza mellett döntenek – ahogy egyébként lényegében szinte az összes barátja.
Az elmúlt időszakban a Fidesz politikusainak különféle megfejtésük volt a népszerűségük csökkenésére a fiatalok körében. Lázár János „irracionális, tehát tényekkel nem igazolható Fidesz-ellenesség” terjedéséről beszélt, Gulyás Gergely szerint pedig az ellenségesség több frusztráció összeadódásából ered, a „lázadó fiatalok” viszont megfeledkeznek arról, hogy igenis jó Magyarországon élni.
Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök januári miskolci gyűlésén a szülőket kérte arra, hogy beszéljenek a gyerekeikkel, mert úgy hallotta, a fiatalok nem támogatják a Fideszt. A februári szombathelyi DPK-gyűlésén pedig egy 18 éves elsőszavazó köszöntése után üzente meg minden olyan fiatal szavazónak, aki dafke szembe akar menni a szüleivel, hogy „a magyar kormány ellen lázadni nem nagy dolog, lázadjatok Brüsszel ellen, na, az valami”.
Ezen túl viszont nem nagyon látszik, hogy a kormánypárt különösebb energiát fektetne a magyar fiatalság szimpátiájának visszahódítására. A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas közösségi Facebook-oldalának tartalmai nagyrészt felcserélhetők lennének a kormánymédia bármely más platformjának tartalmaival.
Csak néhány jele van annak, hogy a párt mégis próbálja valahogyan megszólítani a korosztályt. A Fidesz Dunakanyar egy viszonylag friss posztjában például azt írta: „Fiatalok, a jövőtök most formálódik. Tudjuk, sokszor csábító a vagányabb utat választani, vagy mások véleménye alapján dönteni – mert az tűnik könnyebbnek, menőbbnek, elfogadottabbnak. De ne felejtsétek: ezek a döntések nem csak a mának szólnak” – és arra kérték a fiatalokat, hogy gondolkodjanak előre, és higgyenek magukban.
150-200 ezer plusz szavazat
A másik oldal sokkal aktívabbnak látszik. A Z generáció szavazókorú tagjait igyekszik megszólítani a FélmillióFiatal a változásért országos kampánya, amit a Momentum korábbi elnöke, Fekete-Győr András indított útjára több ismert tartalomgyártó, köztük Molnár Áron, Bernáth Odett, Macsa és Vályi István közreműködésével. Feltevésük, hogy a 18 és 24 év közötti korosztály „választási részvételi hajlandósága hagyományosan alacsony”, 50 százalék körüli, pedig együtt nagyjából 350 ezer potenciális szavazót tesznek ki. Fekete-Győr András szerint ha a következő választáson legalább az országos átlagot elérné a részvételük, az 150-200 ezer új plusz szavazatot jelenthetne – mégpedig döntően rendszerváltó szavazatot.
A FélmillióFiatal platformja nem is titkolja, hogy a kormánypárt leváltása érdekében buzdít szavazásra. A Fidesz március 15-i menetén forgatott videójukban például arról kérdezték a résztvevőket, mi a véleményük az ifjúságról, és a poszt mellé azt írták: „a Békemenet ítéletet mondott rólunk, fiatalokról. Mondjunk mi is ítéletet április 12-én a rendszerről!”
„Menj el szavazni április 12-én, ha téged is zavar, hogy két ellenséges táborra szakadt az ország, ahol megszűnt a párbeszéd. A nyugalom és a kulturált hangnem nem politikai kérdés, hanem a mindennapi életünk feltétele. A szavazatod az eszköz, amivel jelezheted, hogy egy normális országban szeretnél élni. Első szavazóként most már te is beleszólhatsz, hogy milyen országban éljük a mindennapjainkat.” Ez már az Első szavazók egy rövid videójában hangzik el.
Az Első szavazók projektet néhány fiatal hozta létre edukációs céllal, Fekete-Győrékkel szemben viszont ők pártpolitika-mentesen ösztönözik korosztályuk tagjait a voksolásra, és céljuk inkább az, hogy érthetőbbé tegyék a választást és annak jelentőségét. Van egy másik kezdeményezés is. Az Elmegyek szavazni nevű projektben rövid videók készítésére és feltöltésére kérik a fiatalokat, amiben azt mutatják meg, mi hiányzik nekik ahhoz, hogy egy jól működő országban éljenek és miért mennek el szavazni április 12-én. A legtöbb lájkot és a legtöbb megosztást elérő videó készítői páros belépőt nyernek Azahriah miskolci koncertjére.
Emellett maga a Nemzeti Választási Iroda is igyekszik motiválni a fiatalokat a maga eszközeivel. Az elsőválasztók 1990 óta eddig mindig kaptak valamilyen jelképes ajándékot a választás alkalmával. A szuvenír volt már emlékérme, toll, szilikonkarkötő, hűtőmágnes és kulcstartó, 2024-ben az önkormányzati és európai uniós választáson bevásárlókocsinál használható zseton. Az NVI pedig elárulta, 2026-ban mi lesz a fiatalok ajándéka: egy nemzeti színű, fonott karszalag. Ezt meg is tudjuk mutatni.
Dóra és Zsombor is kormányváltásra számít, de mindketten úgy gondolják, ha ez mégsem jön össze, a jelenlegi rendszer jó eséllyel diktatórikusabbá válik. És ha tényleg ez a forgatókönyv valósul meg, Zsombor azon lesz, hogy minél gyorsabban elköltözzön itthonról. Dórát ez a gondolat csak azért nem nyomasztja egyelőre, mert ha bedurvul a helyzet, ő már úgyis külföldön tanul egy egyetemen. A kormánypárti Alexandra viszont akkor sem „zuhanna össze”, ha nem a Fidesz nyerne: szerinte abból is kisülhetne valami jó, ha a Tisza új dolgokat hozna be, „azért most már elég régóta a Fidesz van uralmon”.
